TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ HATÁSÁBRÁK-HATÁSFÜGGVÉNYEK Agárdy Gyula
TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ A HATÁSFÜGGVÉNYEK Mozgó teher esetén (hidak, darupályák) a kereszt-metszetek maximális igénybevételei-elmozdulásai az N-T-M ábrák alapján csak fáradságosan határozhatók meg. Szükség van egy hatékonyabb módszerre, amely először egy-egy keresztmetszetben, majd a keresztmetszetek legveszélyesebbikében megadja a tartón áthaladó teherből származó legnagyobb igénybevételek-elmozdulások értékét. Agárdy Gyula
TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ A HATÁSFÜGGVÉNYEK A mozgó teher egymástól rögzített távolságra lévő erőcsoportként adható meg. Ha azonban egy, a tartón végigvonuló koncentrált erőből a kiválasztott keresztmetszet igénybevételeit és elmozdulásait elő tudjuk állítani, akkor (a függvénykapcsolatok linearitásának érvényessége esetén) az erőcsoport többi tagjának hatása analóg módon számítható. Agárdy Gyula
TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ A HATÁSFÜGGVÉNYEK A mozgó teher egyedeinek hatása (a linearitás érvényessége esetén) az erők nagyságával arányos. Célszerű tehát a kiválasztott keresztmetszetre érvényes összefüggést egyetlen, egységnyi nagyságú erőre előállítani. Agárdy Gyula
TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ A HATÁS Az előbbiek alapján a Tartók Statikájában a hatás a tartón (pontosabban a tartón lévő pályán) végigvándorló egységerőből egy kiválasztott keresztmetszeten ébredő bármiféle jellemző, pl. igénybevétel, támaszerő, elmozdulás, stb. az erő pozíciójában felrajzolva. Agárdy Gyula
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A KM. HELYE AZ ERŐ HELYE h(M1) h(M2) h(M3) h(M4) h(M5) h(M6) h(M7) h(M8) h(M9) M1 -2 -4 -3,2 -2,4 -1,6 -0,8 M2 -1,2 -0,4 M3 M4 1,6 1,2 0,8 0,4 M5 2,4 M6 M7 M8 M9 Agárdy Gyula
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A NYOMATÉKI ÁBRÁK AZ 1-2-...9 KM.BEN ÁLLÓ EGYSÉGERŐBŐL, A TARTÓN VÉGIG FELVETT KERESZTMETSZETEKBEN Agárdy Gyula
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A NYOMATÉKI HATÁSÁBRÁK AZ 1-2-...9 KM.BEN, A TARTÓN VÉGIGVÁNDORLÓ EGYSÉGERŐBŐL Agárdy Gyula
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA Az egyenestengelyű gerendán az egyetlen, egységnyi erőre rajzolt igénybevételi ábrák és a keresztmetszetekre megrajzolt igénybevételi hatásábrák egyetlen mátrixba rendezhetők: a sorok a kiválasztott pozícióban lévő erőből az igénybevételeket adják az összes keresztmetszetre; az oszlopok pedig a kiválasztott keresztmetszetre az igénybevételi hatásordinátákat adják az összes erőpozícióra. Agárdy Gyula
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRA-IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRA Egy tartón egyenletes felosztásban felvéve a keresztmetszeteket, az igénybevételi ábrák ezen keresztmetszetekre meghatározott értékei az igénybevételi hatásábrák megfelelő értékeit is szolgáltatják. Agárdy Gyula
TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ A NYOMATÉKI ÁBRÁK M1 M2 M3 M4 M5 M6 M7 M8 M9 Agárdy Gyula
A NYOMATÉKOK MINT NYOMATÉKI HATÁSORDINÁTÁK TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ A NYOMATÉKOK MINT NYOMATÉKI HATÁSORDINÁTÁK Agárdy Gyula
A NYOMATÉKI HATÁSÁBRÁK TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ A NYOMATÉKI HATÁSÁBRÁK h(M1) h(M2) h(M3) h(M4) h(M5) h(M6) h(M7) h(M8) h(M9) Agárdy Gyula
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA Az igénybevételi hatásábrák két előállítási módja: a statikai és a kinematikai módszer. Agárdy Gyula
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA A statikus módszerben azt használjuk ki, hogy a teher egyetlen erő, tehát kéttámaszú tartón mindig található a keresztmetszet előtt vagy mögött olyan tartórész, amelyen csak egy erő, nevezetesen egy támaszerő működik. Ennek hatásfüggvénye alapján a keresztmetszet hatásfüggvényei előállíthatók. Agárdy Gyula
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA A kinematikus módszer lényege, hogy a vizsgált keresztmetszetben a keresett igénybevétel jellegének megfelelő egységnyi, pozitív relatív elmozdulást kényszerítünk a csatlakozó metszetek közé, és felírjuk a külső-belső munkák egyenlőségét. Agárdy Gyula
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA Az egységerő a pozíciójában kialakult függőleges eltolódáson végzi a külső munkát (fix támaszok esetén a támaszerők munkája zérus), a statikailag határozott tartó viszont a beiktatott átvágás miatt elmozduló szerkezet lesz, így nem görbül, azaz az egységerőből az eredeti tartón ébredő igénybevételek közül csak a vizsgált keresztmetszetben ébredő tud munkát végezni a beiktatott egységnyi, pozitív elmozduláson. Agárdy Gyula
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA A két munka azonossága valamint a külső munkát végző erő és a belső munkát elszenvedő (relatív) elmozdulás egységnyi értéke azt jelenti, hogy a keresztmetszetbe iktatott egységnyi relatív elmozdulásra rajzolt függőleges eltolódási ábra egyúttal a kiválasztott keresztmetszet megfelelő igénybevételi hatásábrája is lesz. Agárdy Gyula
AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA TARTÓK STATIKÁJA II. 2005. TAVASZ AZ IGÉNYBEVÉTELI HATÁSÁBRÁK ELŐÁLLÍTÁSA Fz×ey(z)=MFK×qK ahol F=1 és q=1, azaz ey(z)=h(MK) Agárdy Gyula