Számítógép-hálózatok A kép forrása: http://dreamteam.co.in/school-software/images/literom_network_diagram_new.gif (2005. december 3.)

Oktatásinformatikus felsőfokú szakképzés Írásbeli I. rész: protokoll, internet szolgáltatás, egy szolgáltatáshoz konkrét felhasználói programja II. rész: internetcím, hardver, internetszolgáltatás, elmélet (OSI, TCP/IP, csoportosítás) Gyakorlati a szakdolgozat anyagának keresésénél van jelentősége (szöveg, statisztikai adatok, képek...) Szóbeli a tananyag alapján néhány kiadott tételben

Segédanyagok a felkészüléshez Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. EKF Médiainformatika Intézet, 2001, Eger lexikon www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/lexikon www.lauder.hu/~attila/tan/halozat/lexikon/ www.eduweb.hu/technologia/lexikon www.connectmagazin.hu (lexikon) www.hvb.hu/ibi/hu/help/lexikon.tdp

A számítógép-hálózatok elmélete Mi a számítógép-hálózat? Miért jó a számítógép-hálózat? Hálózatok csoportosítása OSI modell A kép forrása: http://dreamteam.co.in/school-software/images/literom_network_diagram_new.gif (2005. december 3.)

Mi a számítógép-hálózat? számítógépek és a hozzájuk kötődő eszközök meghatározott szabályok (protokoll) szerint együttműködő, összekapcsolt rendszere. (Magyar Nagylexikon 16.) a számítógépek önmagukban is teljes értékűek együttműködés az adatok és információk cseréje révén. - szabályok: az adat-, illetve információcserét adatátviteli eljárások (protokoll) rendszere vezérli az összekapcsolt rendszer lehetővé teszi a hardver-, valamint a szoftver-erőforrások megosztott használatát. A hálózat központi eleme(i) a szerver(ek). A számítógép hálózat angolul: computer network

Fogalmak magyarázata 1. protokoll (protocol) szerver (server) a kommunikációs szabványok szoftverszintű leírását tartalmazó eljárásgyűjtemény, a kommunikáció kezdeményezéséhez és fenntartásához szükséges szigorúan kötött szabályok rendszere. számítógép-hálózatban az egymásra épülő protokollok rendszere határozza meg az üzenetek, adatcsomagok felépítésésnek, továbbításának, lebontásának rendjét. a széles körben elfogadott protokoll válhat szabvánnyá. szerver (server) speciális felépítésű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú számítógép. Kapcsolatot teremt a hálózat munkaállomásai között, ki- és bemenetet képez más hálózatokba (pl. internet), tárolja és szolgáltatja a közösen használt adatokat, programokat. internet vagy „net” a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. intranet: egy cég vagy intézmény belső hálózata.

Fogalmak magyarázata 2. hálózati operációs rendszer: több felhasználós nem hálózati (lokális) operációs rendszer feladatait ellátja (tárkezelés, program futtatás...) a számítógépek kommunikációját biztosítja vezérli a hálózati csatornáján az adatok áramlását a felhasználók hozzáférési jogait tárolja és az adaott felhasználónál alkalmazza. példák: LINUX (UNIX alapú) Windows NT, Windows XP Novell Netware

Miért jó a hálózat? I. Erőforrás-megosztás - Az egész rendszer kiváltképp rugalmas, hiszen a feldolgozási kapacitás újabb számítógépek csatlakoztatásával növelhető, az hálózati erőforrások azonnal megoszthatók (nyomtató, tárterület - adatok, program stb.) Költségkímélő - gazdaságilag előnyös, ugyanis a rendszer kiépítésekor és üzemeltetésekor (erőforrásmegosztás, kommunikáció költsége...) is takarékosabb megoldást jelent az önálló számítógépek helyett.

Miért jó a hálózat? II. A számítógépek közötti kommunikáció sgítségével a velük dolgozó emberek is képesek közvetlen vagy közvetett (levél) kommunikációra és lehetőség van az osztott munkavégzésre. Az adatbiztonság jobb lehet hálózaton keresztül, hiszen így egyetlen szakember felügyelheti a rendszert, aki naprakészen alkalmazhatja az adatok biztonságos tárolását biztosító lehetőségeket.

Hálózatok csoportosítása Gépek feladata szerint Kiterjedés (méret) szerint Nyilvánosság szerint Az adatátvitel sebessége szerint Átviteli közeg szerint Topológia szerint Adattovábbítás módja szerint A nyí forrása: http://www.iinet.com/~kellyb/owl.htm (2005. december 28.)

Gépek feladata szerint Szerver (kiszolgáló): - erőforrások megosztása - kliensek kommunikációja... Gépek feladata szerint Kliens-szerver hálózatok dedikált: felhasználói program nem futtatható pl.: Novell Netware 3.12 nem dedikált pl.: Windows XP Peer to peer (egyenrangú) hálózatok Kliensek (munkaállomások) felhasználói és kommunikációs kliens programok futtatása Minden számítógép szerver és kliens is egyszerre.

Kiterjedés (méret) szerint LAN (Local Area Network) - helyi (lokális) hálózat lehet egy irodában, egy épületben, egy intézmény különböző épületeiben (peer to peer hálózat is) MAN (Metropolitan Area Network) - nagyvárosi hálózat egy városra vagy egy régióra (kistérség) kiterjedő hálózat WAN (Wide Area Network) - nagy kiterjedésű hálózat a távolsági hálózat országot, földrészt fedhet le GAN (Global Area Network) – világhálózat az egész világra kiterjedő, a teljes Földet behálózó, világméretű hálózat pl.: internet Forrása: http://www.pnydegger.ch/schulprojekt/netzwerk/karten1.htm (2005. december 28.)

A LAN egy lehetséges felépítése Szerverek (kiszolgálók) Csatorna: adatátviteli közeg hálózati kártya kliensek (munkaállomások)

Egy WAN felépítése I. A számítógép-hálózatok lényegében Csatorna: adatátviteli közeg kapcsolóelem Host (gazda): a (TCP/IP alapú) hálózat kiszolgáló számítógépe, amely valamilyen szolgáltatást nyújt (pl. adatokat, weboldalakat tárol stb.) A számítógép-hálózatok lényegében hostokból (gazdagép, munkaállomás, kliens), csatornából, illetve kapcsolóelemekből épülnek fel.

Egy WAN felépítése II. Hálózatok összekapcsolása Csatorna intelligens kapcsolóelem kapcsolóelem Host Host Host Host kapcsolóelem Host Host Host Host

A hálózat nyilvánossága szerint Nyitott rendszerek Zárt rendszerek

Az adatátvitel sebessége szerint A másodpercenkénti adatmennyiség továbbítása (mai ismertebb a sávszélesség kifejezés) alapján: bit/másodperc bps kilobit/másodperc Kbps megabit/másodperc Mbps gigabit/másodperc Gbps Korábbi, mára részben elavult csoportosítása alacsony sebességű hálózatok: max. 19 Kbps közepes sebességű hálózatok: max. 500 Kbps nagy sebességű hálózatok: min. 500 Kbps

Az adatátviteli közeg szerint Vezetékes Koaxiális kábel (10-100 Mbps) Sodrott érpár (10-100 Mbps) STP, árnyékolt UTP, árnyékolatlan Optikai kábel (1000 Mbps felett) Vezeték nélküli rádiós (56 Mbps) infravörös fény lézer fény (1024 Mbps = 1 Gbps) A kép forrása: http://www.weethet.nl/english/network_wifi_intro.php (2005. december 27.)

Topológia szerint A hostok, és az azokat összekötő kommunikációs csatornák kapcsolódásának rendszerét nevezzük topológiának. Két csoportra bonthatók: Pont-pont: egy kommunikációs csatorna csak két gépet köt össze. Biztonságos, de kiépítése költséges. Üzenetszórásos: a hostok közös kommunikációs csatornát használnak. Az adó üzenetét mindenki megkapja, de csak a címzett olvassa el. Ha a csatorna meghibásodik, akkor az egész hálózat működésképtelen lehet.

Pont-pont topológiák Csillag Gyűrű Teljes (részleges) Fa

Üzenetszórásos topológiák Sín Gyűrű Rádiós

Az adattovábbítás módja szerint Vonalkapcsolt a kommunikáció gyors és viszonylag olcsó a kialakítása az adó és a vevő egy központhoz kapcsolódik a központ sérülésével a kommunikáció megszakad a használatban lévő vonalat más nem használhatja nincs korlátozva az üzenet, vonalszakadáskor a teljes üzenetet újból kell küldeni. Üzenetkapcsolt teljes vagy részleges topológia estén alkalmazzák nincs szükség központra, minden gép képes a továbbításra üzenet sérülésekor újból kell küldeni az egész üzenetet Csomagkapcsolt kialakítása költséges, teljes vagy részleges topológiát kíván minden gépnek egyedi címe van csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi el nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz

A vonalkapcsolt adattovábbítás a kommunikáció gyors és viszonylag olcsó a kialakítása az adó és a vevő egy központhoz kapcsolódik a központ sérülésével a kommunikáció megszakad a használatban lévő vonalat más nem használhatja nincs korlátozva az üzenet, így vonalszakadáskor a teljes üzenetet újból kell küldeni. Központ

Az üzenetkapcsolt adattovábbítás Az üzenet útja teljes vagy részleges topológia estén alkalmazzák nincs szükség központra, minden gép képes a továbbításra üzenet sérülésekor újból kell küldeni az egész üzenetet a használatban lévő vonalat más nem használhatja Küldő Fogadó

A csomagkapcsolt adattovábbítás I. kialakítása költséges, teljes vagy részleges topológiát kíván minden gépnek egyedi címe van csomagokra bontja az üzeneteket Küldő 1 2 Üzenet 3 Csomagok 4 5 egy csomag felépítése küldő gép címe fogadó gép címe csomag száma adatok (üzenetrész)

A csomagkapcsolt adattovábbítás II. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 Fogadó 1 1 1 2 3 4 5 Küldő Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás III. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 2 Fogadó 2 2 2 3 4 5 Küldő Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás IV. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 2 3 Fogadó 3 3 3 4 5 Küldő Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás V. 1 nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 2 3 4 Fogadó 4 Küldő 4 4 4 5 4 Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás VI. 1 2 nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 3 4 5 Üzenet Fogadó 5 Küldő 5 5 5 5 Üzenet

Az ISO OSI hivatkozási modell www.iso.org

OSI modell hivatalos neve: ISO OSI hivatkozási modell OSI (Open System Interconnection) nyílt rendszerek összekapcsolása, azaz olyan rendszereké, melyek képesek más rendszerekkel való kommunikációra ISO (International Standards Organization) a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ajánlásán alapul az OSI modellnek 7 rétege van a különböző rétegekben használt protokollok nemzetközi szabványosításának első lépése az OSI hivatozási modell nem hálózati architektúra, csak azt rögzíti, hogy mit kell csinálniuk a rétegeknek, nem specifikálja az egyes rétegek szolgáltatásait, protokollját. (Bár az ISO rétegenként szabványokat is kidolgozott.)

Az OSI hivatkozási modell rétegei alkalmazási réteg (application layer) megjelenítési réteg (presentation layer) viszony réteg (session layer) szállítási réteg (transport layer) hálózati réteg (network layer) adatkapcsolati réteg (data link layer) fizikai réteg (physical layer)

A 7 rétegre történő felosztás elvei a rétegek különböző absztrakciós szinteket képviseljenek minden réteg jól definiált feladatot hajtson végre a rétegek feladatának definiálásakor a nemzetközileg szabványosított protokollokat kell figyelembe venni a réteghatárok közötti információcsere minimális legyen a rétegszám legyen olyan nagy, hogy az eltérő feladatok ne kerüljenek egy rétegbe, viszont legyen annyira kicsi, hogy az architektúra kezelhető maradjon.

Az OSI hivatkozási modell ábrázolása Alkalmazási protokoll A hoszt 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg B hoszt 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg Megjelenítési protokoll Viszony protokoll Szállítási protokoll Belső alhálózati protokoll Az ábra alapja: Tanenbaum, 48. oldal 1.16. ábra.

feladata: a fájlátvitel 7. Alkalmazási réteg sok protokoll, amit széles körben használnak megoldás: virtuális hálózati terminál, valódi terminál feladata: a fájlátvitel különböző fájlrendszerek, alkönyvtárakban keresés, elektronikus levelezés, bejelentkezés távoli gépre stb. 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg A kép forrása: http://www.abisource.com/screenshots/AbiWord-2.0-Gnome.png

továbbítandó adatok szintaktikája és szemantikája 6. Megjelenítési réteg továbbítandó adatok szintaktikája és szemantikája feladata adatok szabványos kódolása, azaz megfelelteti egymásnak a számítógép belső ábrázolását a hálózati szabvány ábrázolásával. karaktersorozatok megjelenítése (ASCII, Unicode), számok megjelenítése 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg A kép forrása: http://www.macchiato.com/unicode/chart_instructions.html

5. Viszony réteg 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg feladata: lehetővé tenni a felhasználók közötti viszony létesítését párbeszéd irányítása kétirányú adatforgalom egyirányú adatforgalom, itt figyelni kell, hogy éppen melyik irány járható vezérlőjelkezelés, szinkronizálás Képek forrásai: http://www.smeal.psu.edu/misweb/gifs/figures/unit_d/osi_ssl.gif http://www.teach-ict.com/as_a2/topics/osi_and_standards/osi/images/session.jpg

4. Szállítási réteg feladata: adatok fogadása a viszony rétegtől, azok feldarabolása kisebb egységekre, hogy szükség esetén a hálózati rétegnek továbbítsa 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg A kép forrása: http://www.nmm.ac.uk/upload/img/E0085.jpg

az alhálózat működését irányítja 3. Hálózati réteg az alhálózat működését irányítja milyen útvonalon jutnak el a csomagok a forrástól a célig? az alhálózatban a csomagok torlódásának kivédése számlázási eljárás is beépíthető: bájt, csomag számlálása különböző hálózati protokollok összekapcsolása 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg A kép forrása: saját

2. Adatkapcsolati réteg a fizikai szint szolgáltatásaival a hálózati réteg számára fel nem ismert, átviteli hibától mentes átvitelt biztosít az adatokat adatkeretekre darabolja fel (pár száz bájt), elküldi a kereteket, majd feldolgozza a vevő visszaküldött nyugtázó keretét az adat tartalmával, szerkezetével nem foglalkozik, így a legfontosabb a kerethatárok létrehozása és feismerése, ehhez a keretek elejére és végére speciális bitmintát helyez el. 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg A kép forrása: saját

feladata a bitek továbbítása a kommunikációs csatornán 1. Fizikai réteg feladata a bitek továbbítása a kommunikációs csatornán biztosítania kell, hogy az elküldött 1-es 1-ként, a 0 pedig nullaként érkezzen meg. kulcskérdései: Mekkora feszültség kell a 2 jelhez? Mennyi ideig tart 1 bit továbbítása? Hogyan bomlik le az összeköttetés? Hány érintkezős a csatlakozó? ... 7. Alkalmazási réteg 5. Viszony réteg 4. Szállítási réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 6. Megjelenítési réteg A kép forrása: http://techalive.mtu.edu/support/overview/images/binary.jpg

Csomópontok és összeköttetések Réteg neve (layer) Csomópont Összeköttetés Adategység (DU-data unit) Eszköz Alkalmazási - application alkalmazás hálózati szolgáltatás pl. fájl ADU számítógép Megjelenítési - presentation viszony adatszerkezet PPDU Viszony - session szállítási összeköttetés üzenet SPDU Szállítási - transport gazdagép hálózati útvonal darabolt üzenet TPDU Hálózati - network gazdagép, router vonal, út, kapcsolat (adat)csomag NPDU router (útválasztó) Kapcsolati - data link bridge switch fizikai csatorna (adat)keret LLC PDU bridge, switch Fizikai - physical kapcsolóelem fizikai átviteli közeg bit repeater, hub A táblázat alapja: Hosszú, 45. oldal 1-5. táblázat

Hálózati hardvereszközök szerverek hálózati kapcsolóelemek repeater hub bridge switch router gateway a PC hálózatra csatlakoztatása telefonvonalon, kábelen: modem kiépített vezetékes kapcsolattal: hálózati kártya kiépített vezeték nélküli kapcsolattal

Hálózatok összekapcsolása (WAN) Csatorna intelligens kapcsolóelem kapcsolóelem Host Host Host Host kapcsolóelem Host Host Host Host

Hálózatok kiszolgálói – szerverek feladatorintált számítógép, amely egy kliens-szerver alapú hálózat egy vagy több tevékenységét látja el a telepített programok függvényében: fájlszerver nyomtatószerver ftp szerver web szerver levelező szerver... server magyarul: kiszolgálógép, szerver hálózatok kiszolgálói A kép forrása:http://www.rvs.uni-bielefeld.de/~mblume/seminar/ss97/ethernet/REPEATER.GIF

Hálózatok kapcsolata - repeater az egyik legegyszerűbb hálózati kapcsolóelem az érkező jelet jelet felerősítve küldi tovább, így a hálózati szegmens maximális hosszának elérése esetén szükséges használni OSI modell fizikai szintjén működik (bitek jelerősítése) repeater magyarul: jelismétlő repeater max. A kép forrása:http://www.rvs.uni-bielefeld.de/~mblume/seminar/ss97/ethernet/REPEATER.GIF

Hálózatok kapcsolata - hub a hálózat több szegmensre bontható vele aktív hub: jelerősítést is végez passzív hub: csak jeltovábbítás történik multiport repeaternek is nevezik fa toppológiájú hálózat építésére alkalmasak az OSI modell fizikai szintjén működik hub magyarul: elosztófej hub A kép forrása: http://marcioguilherme.apostos.com/archives/hub.jpg

Hálózatok kapcsolata - switch hasonlít az aktív hubra de a kábelek közül csak arra helyezi el a kereteket, amelyeken a címzett gép található az OSI modell adatkapcsolati rétegéhez tartozó kapcsolóelem switch magyarul: kapcsoló ? switch A kép forrása: http://www.gigabat.pl/allegro/LAN/switche/planet/sw-fnsw-2401.jpg

Hálózatok kapcsolata - bridge eltérő keretekkel dolgozó hálózatok összekapcsolását teszi lehetővé, azaz speciális switch a kereteket átvitelkor konvertálni kell OSI modell adatkapcsolati szintjén működik bridge magyarul: híd <> bridge A kép forrása: http://www.lordsnet.com/images/8229a.jpg

Hálózatok kapcsolata - router csomagkapcsolt hálózatokban használják feladata a csomagok számára a megfelelő útvonal kiválasztása OSI modell hálózati szintjén működik router magyarul: útválasztó A kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/a/a5/Router.jpg/250px-Router.jpg

Hálózatok kapcsolata - gateway egymástól eltérő protokollok között képes biztosítani az adatátvitelt, az adatok konvertálásával a rétegek közötti kommunikáció alapja az azonos protokoll, különböző protokoll esetén meg kell oldani az adatkonverziót a kommunikáció sikerességéhez gateway magyarul: átjáró A kép forrása: http://www.inventel.com/data/_commercial/product/image/bank/gateway.jpg

A PC-k hálózati kapcsolata - modem a számítógép digitális elektronikus jelek formájában kapott adatokat alakítjá át analóg hangjelekké (modulálja), így azok telefonvonalon továbbíthatók. Az adatok érkezésekor a telefonvonalon érkező hangjeleket alakítja vissza digitális elektronikus jelekké (demodulálja). az újabb modemek fax- és hangposta szolgáltatást is ellátnak a PC-ben elfoglalt helye szerint: külső (képen) vagy belső modem (modemkártya) Ma már létezik kábelmodem, a kábeltv-s társaságok kiépített kábelhálózatán is vihető át adat rövidítés: modulator/demodulator a PC hálózatra csatlakoztatása A kép forrása: http://www.inventel.com/data/_commercial/product/image/bank/gateway.jpg

A PC-k hálózati kapcsolata – hálózati kártya röviden: hálókártya az adatokat elektronikus jelekké átalakító bővítőkártya a jelek a hálózat más számítógépeihez elektro-mos kábelen jutnak el a kisebb otthoni (2-5 PC) és a nagyobb munkahelyi számítógép-hálózatok kialakítását teszi lehetővé. angolul: network adapter a PC hálózatra csatlakoztatása A képek forrásai: http://www.it.utah.edu/services/helpDesk/connectedhelp/actiontec/images/cat5_2pc.jpg http://www.putergeek.com/home_network_2/isa_combo_card_sm.jpg

Felhasznált irodalom Adrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Panem-Prentice-Hall, 1999, Budapest. Bálint Dezső – Varga Gábor: Hálózati ismeretek. Számítógép hálózatok. PC-Világ sorozat. Talentum, 1997, Budapest. Hosszú Gábor, Dr.: Az internetes kommunikáció informatikai alapjai. Novella, 2005, Budapest. Kónya László: Számítógép-hálózatok. Nyitott rendszerű képzés – távoktatás – oktatási segédlete. LSI, 1997, Budapest. Magyar Nagylexikon. (MN) Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. Belső kiadvány.

Elméleti alapismeretek Internet Elméleti alapismeretek

Mi az internet? Hálózatok hálózata, hiszen sok tízezer lokális, és nagyvárosi hálózat gerinchálózatokkal összekapcsolt rendszere, a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. Adatátviteli protokollja: TCP/IP, azaz a hálózati kommunikáció a TCP/IP modell szerint zajlik. A gerinchálózat egy csomagkapcsolt, részleges kiépítésű globális hálózat (világhálózat). Ma sok 100 millió személyi számítógép csatlakozik. Helyesírása: Internet (intézmény), de internet (távközlési rendszer), internetcím, internetezik, internetkapcsolat, internetforgalom, internethasználat, internethasználó, internetszolgáltatás, internetszabvány... internet-hozzáférés

Hálózatok hálózata Főiskola - alhálózat Magyarország: gerinchálózat szerver Gemini Kontinensek, országok: gerinchálózat

Az internet kialakulása I. 1960-as évek Hagyományos kapcsolatteremtő eszközök 1969 ARPANet Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) Telefonkapcsolat, 4 gép Levelezés, párbeszéd 1971 – ARPANET (15 nagyszámítógép) 1972 – Kialakul a gerinchálózat (37 gép)

Problémák Alacsony kommunikációs szint Különböző hálózatok nem tudnak kapcsolatba lépni Nem egységes a felület

A hálózattal szembeni elvárások (Internet) A hálózat legyen központoktól mentes, A hostok ne csak egy, hanem több csatornát is használhassanak az egymással való kommunikációhoz, A hálózat legyen garanciamentes, azaz a hostok ne feltételezzék annak hibátlan működését, hanem ők maguk gondoskodjanak az ellenőrzésről A hálózat ne végezzen az adatokkal különböző kódolási, átalakítási műveleteket – azt végezze el az adatot küldő és fogadó állomás – csupán adattovábbítással foglalkozzon A továbbított üzenetek ne egyetlen adatfolyamként, hanem kisebb egységekre, csomagokra tagolva haladjanak rendeltetési helyük felé, Az üzenet csomagjai akár egymástól eltérő útvonalon is eljuthassanak a címzett számítógéphez.

Az internet kialakulása II. 1974 – Protocoll (TCP/IP): egységes felület, egységes címzési rendszer (IP) 1982 – Más hálozatokkal kapcsolat MILNET, Bitnet, Usenet,NSFNET 1983 – MILNET néven a katonai célú hálózat kivált, ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik 1980-as évek közepe: domain nevek kialakulása 1989 INTERNET lesz a hálózat neve, mivel az ARPANET támogatása megszűnik

Domain Naming System (Területi elnevezési rendszer) Általános domainek: GOV – kormányhivatalok - USA EDU – oktatási intézmények COM – üzleti célú gépek NET – hálózati szolgáltatók MIL – az USA fegyveres erői ORG – non-profit szervezetek INT – nemzetközi szervezetek Országra vonatkozó domainek: HU – Magyarország DE – Németország UK – Egyesült Királyság FR – Franciaország Új domain: EU (2005. decembertől) www.bruxinfo.hu (2005. november 21.)

Címek az interneten – IP cím Az adatcsomog célbajuttatásához szükség van egy egyedi címre. A TCP/IP modell az IP (Internet Protocol) címet használja. 4 darab 1 byte-os (32 bites) szám pontokkal elválasztva (0-255) pl.: 193.225.32.14 Az első rész a host hálózatát, míg a második rész a hostot azonosítja pl.: 193.225.32.10 EKF hálózata egy host a hálózatban

Címek az interneten – IP címosztályok A host hálózatát, és a hostot eltérő bitszámon írhatjuk le, ezek a címosztályok. A osztályú IP cím pl.: 126.225.32.10 (hálózat – host) B osztályú IP cím pl.: 133.200.13.122 (hálózat – host) C osztályú IP cím pl.: 199.100.100.177 (hálózat – host) D osztályú IP cím – több hosthoz egyszerre E osztályú IP cím – későbbi célokra

Címek az interneten – A címosztály A host hálózatát, és a hostot eltérő bitszámon írhatjuk le, ezek a címosztályok. A osztályú IP cím (sok host a hálózatban) 126 hálózat – közel 16 millió gép pl.: 126.225.32.10 hálózat egy host a hálózatban

Címek az interneten – B címosztály A host hálózatát, és a hostot eltérő bitszámon írhatjuk le, ezek a címosztályok. A osztályú IP cím (sok host a hálózatban) 126 hálózat – közel 16 millió gép pl.: 126.225.32.10 hálózat egy host a hálózatban

Címek az interneten – C címosztály A host hálózatát, és a hostot eltérő bitszámon írhatjuk le, ezek a címosztályok. A osztályú IP cím (sok host a hálózatban) 126 hálózat – közel 16 millió gép pl.: 126.225.32.10 hálózat egy host a hálózatban

Címek az interneten – A, B, C címosztály A host hálózatát, és a hostot eltérő bitszámon írhatjuk le, ezek a címosztályok. A osztályú IP cím (sok host a hálózatban) 126 hálózat – közel 16 millió gép pl.: 126.225.32.10 hálózat egy host a hálózatban

Címek az interneten Számítógépek egyértelmű azonosítása IP (Internet Protocol) 4 darab 1 byte-os szám (0-255) pontokkal elválasztva pl.: 193.225.32.14 DNS (Domain Naming System) az IP címekhez hozzárendelt karaktercsoport, olyan hierarchikus rendszer, mely jobbról balra szűkülő tartományt azonosít (host.aldomain.domain). pl.: gemini.ektf.hu vagy www.ektf.hu E-mail cím általános alakja: postafióknév@gépcím pl.: botal@ektf.hu URL cím általános alakja: szolgáltatás://gépcím[/útvonal/fájlnév] pl.: http://www.ektf.hu/nappali/teszt.htm http: Web oldalak hálózaton történő átvitelének szabványa

Ismert kapcsolódási módok Modemes vagy routeres hozzáférés Közvetlen kapcsolat Feltétel: gerenc- hálózathoz csatlakozó szerver - vezetékes A kép forrása: www.fxis.co.jp/solution/network/security/case/internet_server.html Indirekt hozzáférés Feltétel: TCP/IP protokoll használata - vezeték nélküli - vezetékes - vezeték nélküli A kép forrása: www.osaka-c.ed.jp/ yuhigaoka/images/LAN.JPG A képek forrása: www.totalise.co.uk/services/broadband/gaming.asp A következő forrás felhasználásával: Kónya, 200. oldal.

Csatlakozás távközlési hálózaton keresztül Modemes vagy routeres hozzáférés kapcsolt vonal hagyományos telefonvonalon SLIP (Serial Line Internet Protokol): soros vonali internet protokoll, csak IP-vel használható PPP (Pont-to-Point Protocol): pont-pont p. betárcsázós (dial-in) kapcsolatok modemmel (max. átviteli seb.: 56 kbit/s) ISDN kapcsolat adapterrel (illesztő) (max. átviteli seb.: 64 kbit/s) Felügyelt bérelt vonali hálózat – MLLN MLLN (Managed Lease Line Network): tárcsázás nélküli, állandó összeköttetés Digitális Előfizetői Vonal – DSL DSL (Digital Subscriber Line): modem a telefonközpontban van. is asszimetrikus DSL, rövidítve ADSL (Asymmetric DSL). max. átviteli seb.: 8 Mbit/s Mo.: letöltés 3008 kbit/s, feltöltés 384 kbit/s párhuzamos telefonálás lehetősége Közvetlen kapcsolat Feltétel: gerenc- hálózathoz csatlakozó szerver - vezetékes A kép forrása: www.fxis.co.jp/solution/network/security/case/internet_server.html Indirekt hozzáférés Feltétel: TCP/IP protokoll használata - vezeték nélküli - vezetékes - vezeték nélküli A kép forrása: www.osaka-c.ed.jp/ yuhigaoka/images/LAN.JPG A képek forrása: www.totalise.co.uk/services/broadband/gaming.asp Forrás: Hosszú, 79-83. oldal. (OSI-Kapcsolati réteg)

Az internet ismert szolgáltatásai internet ≠ World Wide Web kommunikáció alapú szolgáltatások eletronikus levelezés (e-mail) közvetlen írásos kapcsolat (chat, talk) hangkapcsolat (netphone, webtelefon) hang- és mozgókép kapcsolat (videochat, videotelefon) nem kommunikációs szolgáltatások telnet - távoli gép elérése ftp - állománycsere böngészés – WWW (World Wide Web) A telnet, a netphone, a videochat és a videotelefon böngésző programokkal nem vehető igénybe, használatukhoz egy külön program szükséges

Elektronikus "nyelvtan" érzelmek leírása: a smiley (mosolygó) karakterek- ből áll (90 fokos forgatás utáni kép), ma már képfájlok is. öröm: :-) :) bánat: :-( :( sírás: :'-) meglepett: :-O walkman-t hallgatok: [:-) hazudok: :-W nem veszem (ne vedd) komolyan: ;) különleges rövidítések IMHO (in my humble opinion) – szerény véleményem szerint snail mail (csigaposta): a hagyományos posta gúnyneve FYI (for your information): szíves tájékoztatásul közlöm FAQ (frequently asked questions) GYIK: gyakran ismételt kérdések BTW: (by the way): mellesleg, erről jut eszembe

Az internet sajátos szereplői hacker (számítógépes kalóz): kitartó, rengeteg programot ismerő és programokat készítő internetező (napszámos), aki a hálózatban történő jelentősebb események minden szegmensét ismeri. A vírusok elterjedése után a gyanúsnak titulált tevékenységek miatt pejoratív értelmezésben használják, a cracker szó helyett (is) használják. cracker (számítógépes betörő): hálózati eszközök védelmi rendszerén illetéktelenül behatoló, esetleg a rendszerben kárt okozó személy. lamer ("ostoba"): a végletekig ügyefogyott személy, aki az informatikai eszközök kezelését – segítség ellenére is -nehezen, vagy egyáltalán nem képes megtanulni user (felhasználó): átvitt értelemben pejoratív, a laikus, hálózatokhoz nem értő embert jelent

Elektronikus levelezés (e-mail) Az internet szolgáltatásai

Az e-mail igénybe vehető egy külön levelező programmal - több szolgáltatás egy weblapon szolgáltatásaként - kényelmesebb

A levelezés szolgáltatásai alapvető levél írása és küldése: új levél, válaszlevél (RE:), továbbított levél (FW:) levelek fogadása és olvasása a levélhez állományok csatolása a levelek megjelölése, pl. olvasott, kiemelt levelek tárolása, csoportosítása, keresése levelezési címek tárolása, csoportosítása válasznál automatikus aláírás készítése, eredeti levél beszúrása kiegészítő a levél prioritásának beállítása olvasottság visszajelzés küldése automatikusan a levélcsoportok kezelése (pl. levél automatikus törlése kilépéskor a törölt levelek csoportjából automatikus válasz adott levelekre a megérkezett levelek átirányítása más e-mail címre speciális (nem csak a levelező környezettel végezhető el) a levél formázása (háttérkép, karakterek formái...) spamszűrés a levél és a csatolt állomány ellenőrzése a vírusok és más kártevők miatt helyesírás-ellenőrzés digitális aláírás kezelése

elküldendő levél esetén Az e-mail protokollok fogadott levél esetén POP3 (Post Office Protocol 3) – elektronikus posta szabvány: saját gépünkön futó kliens programmal kezelhetjük a távoli szerveren lévő e-mail postafiókunkat (küldés, fogadás a levelezőkiszolgáló és a kliens között). IMAP ([Internet Message/Interactive Mail] Access Protocol): a POP3-hoz hasonló szabvány. elküldendő levél esetén SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) – egyszerű levéltovábbító szabvány. TCP-re épülő, a számítógépek közötti elektronikus levelek továbbításának szabványa. Az elküldött e-mail az e-mail szolgáltató postafiók-kiszolgálójára kerül, majd onnan az SMTP segítségével küldi a címzett levelezőkiszolgálójához küldi, ami tárolja.

Kellemetlen ismerősök spam (junk mail) az elektronikus postaládánkban talál, kéretlen levélszemét pejoratív neve leggyakrabban reklám (gyógyszer, utazás...) védekezés: spamszűrő, jogi út hoax komoly tartalomnak tűnő, hamis e-mail pl.: véradásra felhívás, csalásra figyelmeztetés... adathalászat az a tevékenység, amikor valakit félrevezetve kicsalják tőle a (e-mail) titkos, bizalmas adatait

Böngészés (world wide web) „Azt mondják, hogy a webinformáció 99%-a webhasználók 99%-a számára haszontalan.″ Han-Kamber 434. oldal Böngészés (world wide web) Az internet szolgáltatásai A kép forrása: www.bluemoosecafe.com/internet.html

A böngészés protokollja HTTP HyperText Transfer Protocol hipertext átviteli szabvány Szerver-kliens kommunikációs szabvány a világhálón. Egy weboldalra vonatkozó adatkérés után az internetkiszolgáló egységtől megérkezik a hipertextes dokumentum, és az oldalon hivatkozásként szereplő állományok (kép, hang, mozgókép...). A sikeresen elért (letöltött) adatokat utána láthatjuk a kliens gépen a böngésző program segítségével.

Mit böngészünk? a böngésző programok alkalmasak az ún. hipertextes dokumentumok, és a dokumentumhoz tartozó egyéb adat (pl. kép) megjelenítésére. A böngészést szörfözésnek is szokták hívni. multimédia hipertext hipermédia

A hipertext (html) oldalakról html – hipertext markup language az oldal csak szöveget tartalmaz, ami esetleg táblázatban helyezkedik el az oldal hivatkozásokat tartalmazhat: az oldal egy másik pontjára egy másik oldalra egy látható objektumra (kép, animáció...) bármely állományra stb. a hivatkozott adatok (állományok) nem részei az eredeti dokumentumnak megtekintése: a böngésző programba gépelt URL (Universal Resource Locator) címmel, általános alakja: protokoll://gépcím/elérési út/fájlnév

Információ-keresés az interneten A kép szövegének fordítása: Bocsánat! Ellenőrizni szeretném, hogy hányan találtak a hálóhelyemre! A kép forrása: http://www.globi.ca/news_03.shtml

Az internetes keresés lehetőségei Kulcsszavas keresők Metakeresők Speciális (kulcsszavas) keresők Tematikus keresők Szakmai portálok és honlapok online újságok, folyóiratok cégek, hivatalok, szervezetek honlapja Könyvtárak az interneten

a pedagógia szó találati listája (2006. január 7.) Kulcsszavas keresők a pedagógia szó találati listája (2006. január 7.) Kereső neve URL cím találat száma időtartam 1. Google www.google.co.hu 682 000 0,210 mp 2. Altavista www.altavista.com 397 000 n.a. 3. Yahoo! www.yahoo.com 394 000 0,120 mp 4. MSN www.msn.com 372 343 0,070 mp 5. Góliát goliat.hu 210 889 0,012 mp 6. SZTAKI keres.sztaki.hu 35 235 1,070 mp 7. Kurzor kurzor.hu 26 354 0,001 mp 8. Heureka heureka.hu 8 974 0,490 mp 9. Vizsla24 vizsla24.hu 7 945 10. Zoohoo www.zoohoo.hu + Ariadnet www.ariadnet.hu 8,000 mp Keresők elemzése: webni.innen.hu/Keres_c5_91k_c3_b6sszehasonl_c3_adt_c3_a1sa

Kulcsszavas keresők - Google beállítás: keresés, felület nyelve... speciális keresés: tág szűkítési és bővítési lehetőség dátum, fájlformátum... nem létező oldalak tárolt vázlata kulcsszó kiemelése online fordítás csak angol nyelvű felület esetén számológép funkció mértékegység-váltás kép- és videokeresés A Google néhány „arca”

Metakeresők (www.ariadnet.hu) több kulcsszavas kereső adatbázisában kereshetünk egyszerre külföldi: Copernic, Metacrawler, Dogpile

Speciális (kulcsszavas) keresők könyvkereső: www.konyvkereso.hu cégkereső: www.eu-business.hu álláskereső: allas.ker.eso.hu hírkereső: hirkereso.hu képkereső: www.google.co.hu videokereső: video.google.com árukereső: arukereso.hu település keresése: map.google.com stb.

Tematikus keresők Hungarian Directory: www.hudir.hu Startlap: startlap.hu Kapu: www.kapu.hu LinkCenter: www.linkcenter.hu Netokos: www.netokos.hu Top100: top100.hu Top1000: www.hungariantop1000.com

Gazdasággal kapcsolatos honlapok 1. tudomány, kutatás MTA Közgazdaságtudományi Intézet: www.econ.core.hu ECOSTAT: www.ecostat.hu Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu GKI Gazdaságkutató Rt.: www.gki.hu kormányzat Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.gov.hu Pénzügyminisztérium: www2.pm.gov.hu Economics Literature adatbázis www.econlit.com

Gazdasággal kapcsolatos honlapok 2. online újságok, folyóiratok Magyar Távirati Iroda: www.mti.hu Világgazdaság: vg.hu Napi Online: www.napi.hu HVG: www.hvg.hu Figyelő: www.fn.hu Az elemző: www.azelemzo.hu CEO magazin: www.ceo.hu BruxInfo: www.bruxinfo.hu Eugazdaság online: www.eugazdasag.hu

Könyvtárak az interneten 1. általános könyvtári információ – HUNOPAC www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm hagyományos könyvtárak katalógusai Magyar Országos Közös Katalógus www.mokka.hu/corvina/opac/wpac.cgi Szirén Központi Lelőhely Adatbázis www.sziren.com OPAC (Online Public Access Cataloque) használata: Bakonyi Géza: Kutatás... hagyományos könyvtári művek digitalizálva Bibliotheca Universalis (nemzeti könyvtárak digitalizált gyűjteményei) www.theeuropeanlibrary.org/portal/

Könyvtárak az interneten 2. magyar internetes források katalógusa: www.webkat.hu virtuális könyvtárak (e-könyvtárak) Magyar elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu BGF Külkereskedelmi Főiskola: elib.kkf.hu/ekonyv.htm elektronikus dokumentumgyűjtemények Project Gutenberg: www.promo.net/pg Wikipedia - The free ecyclopedia: en.wikipedia.org/wiki/Main_Page Neumann-ház: www.neumann-haz.hu magyar webes forráskatalógus: www.webkat.hu Felsőoktatásban fontos adatbázis-szolgáltató: www.eisz.hu témakörei: Web of Science, ScienceDirect, Magyar kiadású tudományos folyóiratok, Az Akadémiai Kiadó szótárai...

Problémák a nyílt források esetén a találati idő jelentősen megnő, ha nem ismerjük a bőngésző, vagy az adott weboldal szolgáltatásait sok adat (> szűkítés) kevés adat (> bővítés) nem ismert, idegen nyelvű mű (> fordítás) az interneten fellelhető anyagok nem lektoráltak, valamint a forrás szerzője, dátuma gyakran ismeretlen (pl. lent) a forrás visszakereshetősége bizonytalan, mivel megszűnhet, áthelyezhetik, megváltoztathatja (> mentés, nyomtatás) vírusok és egyéb kártevők (spam, hoax, adware, spyware) betörések, a távoli gépen tárolt adatok is elveszhetnek: megszűnt cég, hardverhiba... szerzői jogi kérdések

Egyéb internetes lehetőségek E-book Plágiumvizsgálat Fordítás, értelmezés

E-book digitálizált könyv, mely szabadon vagy korlátozottan használható fel, de a fogalma nem tisztázott beépített másolásvédelem, többnyire az olvasó szoftver, esetleg a hardver védi a dokumentumot ne lehessen rámenteni az eredetire, nem nyomtatjuk lineárisan lehessen olvasni, bár hipertextes, lapozni (görgetni), mint a könyvet többféle szabvány és szoftver pl. Adobe Acrobat Reader, Microsoft Reader Magyar oldalon: ekonyvtar.hu www.sulinet.hu/ebook/ Forrás: Pálfi Norbert

Plágiumvizsgálat 2002. szeptember: Plágiumügyi Tanácsadó Szolgálat (Northumbria Egyetem, Információmenedzsment-kutató Intézet) honlapja: www.jiscpas.ac.uk nemzeti szokások: pl.: kínai diáknál illetlen az átfogalmazás SZTAKI kopi.sztaki.hu Forrás: eVilág

Fordítás, szótárak, lexikonok online (gépi) fordítás: Google találati listájánál www.free-tarnslator.com SYSTRAN: www.systransoft.com Babelfish: babelfish.altavista.com szótárak, lexikonok Rövidítésszótár: www.rovidites.hu Magyar Virtuális Enciklopédia: www.enc.hu Whatis?com: whatis.com Több nyelvű szótár: dict.sztaki.hu

Új fogalmak blog e-kereskedelem e-kormányzat sulinet DTB

Felhasznált irodalom Adrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Bp., 1999, Panem-Prentice-Hall. Bakonyi Géza: Kutatás a hálózati könyvtári katalógusokban. Budapest, NIIF, 1996. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/fuzetek/opac/html/index.htm (2005. október 30.) Hosszú Gábor, Dr.: Az internetes kommunikáció informatikai alapjai. Novella, 2005, Budapest. Majoros Pál Dr. : A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt, Bp., 2005. Drótos László: E-book forradalom. Könyvtári Figyelő 2001. 2. eVilág. Az információs társadalom folyóirata. Plágiumügyi tanácsadó szolgálat c. cikk. 2004. február 23. o. Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. Belső kiadvány. Pálfi Norbert: Irodalom, szöveg, információ: Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai magyar-irodalom.elte.hu/vita/vitaforum/palfi.html