A biomonitoring és a környezetállapot értékeléssel kapcsolatos alapfogalmak Dr. Kárász Imre egyetemi tanár EKF Környezettudományi Tsz.

Biológiai marker Az élőlény (szervezet) alaki, működésbeli kémiai folyamataiban bekövetkező változás ált. külső hatásra (ártalomra) gyorsan jelentkezik, méréssel kimutatható még a maradandó károsodás (betegség) kialakulása előtt (Legegyszerűbb formája a biológiai monitorozás, amikor valamelyik egészségkárosító elem, ve-gyület (pl. vérólomszint, doppingszer) kerül kimutatásra a szervezetben.)

Biológiai marker (példák) Dopping vizsgálatok-nál különböző teljesít-ményfokozó szerek kimutatása történik. A vérólomszintnek a WHO ajánlása szerint a lakosság 98 %-ánál 20 mikrogram/liter alatt kell lennie (- ben-zin ólommentesítése)

Biológiai monitorozás Állati vagy emberi eredetű anyagok (vér, vi-zelet, haj, köröm, fog, toll, szövetminta) vizsgálata annak megállapítására, hogy a környezetben található szennyezőanya-gokból mennyi található egy adott időpont-ban a mintában, amely értékből következ-tetni lehet az expozíció mértékére. (Becslés).

Biológiai monitorozás (példa) Montánában (USA) méhek-kel monitorozzák a vegyi üzemek szennyezőanyag kibocsátásának hatótá-volságát. A méheket „be-tanítják” bizonyos vegyü-letekre, azokat felismerik és begyűjtik a virágporral. A méhek közül vett min-tákat analizálják.

Biomonitoring A környezet állapotának nyomon követése biológiai objektumok felhasználásával. Alapja az indikációs elv: a biológiai objektu-mok ill. azok változásai jelzik a környezet állapotát ill. annak változását

Indikátorszervezetek (biológiai indikátorok) Jelenlétükkel, hiányuk-kal vagy genetikai tu-lajdonságaik megvál-toztatásával jelzik (in-dikálják) a releváns környezeti tényezőket pl.: vérehulló fecskefű – nitrogéndús talaj; pl.:sziki sóvirág – szikes talaj

Ökológiai indikáció Az indikáció specális, a szünbiológiára alkal-mazott esete, amelynek lényege az, hogy a szünbiológiai jelenségek (pl. populációk, biocönózisok viselkedései) jelzik a létrejöt-tükben szerepet játszó, azaz ténylegesen ható tényezőket. Indikátum = indikátormintázat (maga a jelenség) Indikándum = háttérmintázat (a mintázatok létrejöttéért felelőssé tehető tényezők

Ökológiai indikáció (példa) Indikátor jelenség: Oázis a sivatagban Indikátum (indikátormintá-zat): az oázisban pálma-fák és a jelenlétükben megélni képes fajok vannak Indikandum (háttérmintá-zat): tartósan a pálmaliget megélhetéséhez szüksé-ges mennyiségű édesvíz van jelen

Indikáció A populációk jelenlétükkel ill. fenotipusos tulajdonságaikkal jelzik a környezeti té-nyezőket, ill. azok változásait. Minden fe-netikai (pl. alaktani, fejlődésbeli, táplálko-zásbeli, viselkedéstani, társulástani) jelen-ség mögött egy vagy több ökológiai jelen-ség (hatás) áll. Pl. a szobanövény levelei a fény felé fordul-nak, mert érzékelik a fény irányát.

Biokoncentráció és bioakkumuláció Biokoncentráció: az a folyamat, amelynek során az élőlények különféle kémiai elemeket, vegyü-leteket, mérgező anyagokat (pl. nehézfémsók, növényvédőszerek stb.) a környezeti koncentrációnál nagyobb mennyiségben halmoznak fel a szervezetükben. Bioakkumuláció: a környezetből valamely anyag, elem, vegyület felvétele és fokozatos felhalmo-zása a szervezetben.

Biomagnifikáció Az életközösségekben lezajló olyan folyamatok sorozata, amely a tápláléklánc magasabb szintjén levő szervezetekben valamilyen kémiai anyagból magasabb koncentráció kialakulásához vezet. Példa: Minamata-betegség

Környezeti adat, adatbázis, adatbank, adatszolgáltatás Környezeti adat: a környezet minőségéről vagy állapotáról szóló információ (általában mérési, felvételezési adat); Környezeti adatbázis: adott terület környezeti adatainak összessége; Környezeti adatbank: adott terület környezeti adatainak és információnak olyan rendszere, amely lehetővé teszi az adatok és információk kívánt szempontú tárolását, új adatok fogadását, az adatok csoportosítását, visszakeresését és feldolgozását a rendelkezésre álló műszaki és szervezési eszközökkel; Környezeti adatszolgáltatás: a környezetről rendelkezés-re álló adatok kezelése és nyilvánosságának törvény ál-tal meghatározott biztosítása.

Környezetállapot Környezetállapot: a bioszféra tetszőleges kiterjedésű részén (vagy kiválasztott területén) a természetes alkotók és a mesterséges (az ember által alkotott) létesítmények fizikai, kémiai és biológiai paramétereinek összessége, valamint ezek egymásra hatásainak rendszere.

Környezetállapot-felmérés Az a folyamat, cselekvés sorozat, amellyel egy adott terület környezetállapot értékeléséhez szükséges adatokat és információkat összegyűjtik. Állapotfelmérés: Valamely működő üzem működésének környezetvédelmi szempon-tú felülvizsgálata

Környezetállapot-értékelés A környezet elemeinek (föld, víz, levegő, élővilág, táj, települések) és egészének jellemzésére szolgáló paraméterek meghatározása és összehasonlítása a kívánatos és/vagy szabványokba (határértékekbe) foglalt állapotjellemzőkkel. Interdiszciplináris elemzést jelent, a környezet-állapot változását ökológiai, humánökológiai (közegészségügyi), valamint gazdasági (erő-forrás-használhatósági) szempontból egyaránt minősíti.

Környezetdiagnosztika A környezetállapot meghatározásának és változá-sai felismerésének tudománya ill. gyakorlata