Forradalmi költészete Petőfi Sándor Forradalmi költészete

Petőfi Sándor 1822-1849 Magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. „Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában” (Németh G. Béla: A magyar irodalom története)

„Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem.” Petőfi ezzel a mondatával megjelölte a költészetének legfontosabb két témáját. Az egyik a forradalmi költemények, a másik a szerelmi költemények. Ezek mellett nagyon szép táj, családi, elbeszélő és egyébb költeményei is születtek. Petőfi az a költő, akinek élete eseményei szinkronba vannak versei tartalmával. Gondolkodásában szorosan összefonódott a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye.

Petőfi az 1848-as forradalom egyik vezetője, a szabadságharc költő-katonája, hőse és vértanúja. Az idők során a forradalom szimbólumává vált, sokan a szabadságharc költőjeként emlegetik nevét.

1846 tavaszától a világforradalom lázában égett. Költészetében felerősödött a politikai líra. Verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség halad az általános boldogság felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság, amit egy utolsó, kegyetlen, véres háború fog megszülni.

1847 március 15.-én megjelent Összes költemények című kötete, melyben a költő megszabja igen jellemző értékrendjét: az életnél becsesebb a szerelem, de a szerelemnél is értékesebb a szabadság.

Látomásversei közül legjelentősebb, mely a „nagy romantikus szimbolista víziókkal vetekszik”, az Egy gondolat bánt engemet...című vers. Ezzel a zaklatott menetű rapszódiával búcsúztatja az 1846-os évet. Az elviselhetetlen gondolat a lassú, észrevétlen elmúlás.

Hitvallása legjelesebb képviselője az A XIX Hitvallása legjelesebb képviselője az A XIX. század költői című verse, miszerint a költő Isten küldötte „lángoszlop”. A költők kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az ígéret földjére

Nemzeti dal Petőfi a verset arra a népgyűlésre írta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság, azonban felgyorsultak az események és először 15.-én, Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel versét.

Petőfi a Múzeum lépcsőjén a „Nemzeti dalt” szavalja

Petőfi ars poeticája Arany Jánoshoz írt egyik levelében is megjelent: költészeti forradalom-forradalmi költészet "Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék" "Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát!"

Márciusi ifjak

Forradalmi versei: A nép nevében A nép Rongyos vitézek A királyokhoz A nemzethez Föltámadott a tenger Élet, halál Respublica Megint beszélünk s csak beszélünk Egy gondolat bánt engemet

Forradalmi versei Az ítélet A XIX. század költői Nemzeti dal A nemzethez Forradalom Az Apostol Itt benn vagyok a férfikor nyarában Tiszteljétek a közkatonákat Csatadal Európa csendes, újra csendes Négy nap dörgött az agyú Föl a szent háborúra

Számvetés a Szabadságharc idejéből

Könyvészet www.google.hu www.wikipedia.hu

Összeállította: Cseke Heléna Vincze Timea Sólyom Bettina