Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Élet Igéje április.
Advertisements

A szabad akaratról I. V. Rész
Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
Kognitív nyelvészet Készítette: Molnár Dániel és Herczeg Renáta.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégiumban
Szeretlek (Előadja: Benkő Péter)
Szemiot i ka.
Görög filozófia.
Hódi Sándor A TUDÁS HATÁRAI
Jó keresztény Ön? Ha igen, akkor minden bizonnyal Ön is teljes mértékben ELHISZI az alábbi sarkalatos igazságokat, vagyis ön szerint is:
Isten?.
PLATÓN Kakuk Ádám 12.D.
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
A klasszikus athéni filozófia (Kr. e. V. sz. vége - Kr. e. 322)
PLATÓN (Kr. e ).
A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)
Budapest, „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá; amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon.
Világomban minden rendben van
OPERÁCIÓKUTATÁS Kalmár János, 2011 Tartalom Több lineáris célfüggvényes LP Tiszta egészértékű LP.
KERESZTÉNYSÉG A KULTÚRÁK VÁLSÁGÁBAN február SEK A vallás és a vele kapcsolatos tárgyak / tudományágak.
Hit és Tudás Szombathely, SEK, április 4. Dr. Németh Norbert.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
38. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető) A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán.
A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI
ANTOINE DE SAINT- EXUPERY Gondolatok „A kis herceg” című könyvből.
Építészet.
A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.
Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám
KISS CSABA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból
A konstruktivista pedagógia alapjai
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
1. Bevezetés a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,
Albert Schweizer A nagy titok
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
Védekezés és alkalmazkodás az agrárterületeken III. Magyarországi Klímacsúcs Szentendre, január 19. Jolánkai Márton Szent István Egyetem.
A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)
MI A TUDOMÁNY?. 1.A világegyetem és saját magunk megismerésének egyik legfontosabb útját, a tudományos kutatást mint folyamatot, cselekvést, és társadalmi.
Edward Sapir ( ).
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Bevezetés a filozófiába
Bevezetésafilozófiába. φιλοσοφία filosz = valamit kedvelni szophia = szakértelem, bölcsesség Filozófia = a bölcsesség szeretete.
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
- Előkelő athéni családból származott - Fiatalként politizált, de csalódott a demokráciában, ezért a filozófia felé fordult, Szókratész tanítványa lett.
Az Élet Igéje július.
Az élet igéje november „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23).
Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
A metafizika és a természettudomány. Különböző érzékszervi ingereket érzünk, melyeket alkalmi mondatokkal fejezhetünk ki. Pl.: a tej látványára a „Tej.
Miért nem valóságos az idő?
Antropológia VII. Személy - Lélek I..
Arisztotelész I.e 384-i.e 322.
Készítette:Kökényesi Márk.   Életének kezdete  Filozófiája  A tudományok felosztása  Etika és utópia  Képek Tartalomjegyzék.
XVIII. sz. , skót felvilágosodás Empirista, szkeptikus
Kant ( ) a szépről és a zseniről
Hans-Georg Gadamer ( ) hermeneutikai művészetelmélete
1 „Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.” C.F. Weizsacker.
Hegel ( ) művészetfilozófiája
Filozófiatörténet előadások 1I.
BIOLÓGIA TÁRGYA, RÉSZTUDOMÁNYAI, SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
A pedagógia mint tudomány Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Bevezetés a filozófiába
Az újkori bölcselet első jelentős képviselői: F. Bacon és Descartes
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Előadás másolata:

Mi a filozófia? bevezetés

A név értelmezése philein = kedvelni, szeretni szophia = bölcsesség philoszophosz = a bölcsesség kedvelője Eredetileg életmód, amely a philargüria (a gazdagság szeretete) és a philotimia (a becsület szeretete) ellenében a bölcsességet tekinti legfőbb értéknek.

A bölcselkedés ösztönzői az ösztönök csökevénye- sedése, helyettesítése az ésszel határtapasztalatok pl. halál, szenvedés megvilágosodásra való törekvés az értelemre vonatkozó kérdés csodálkozás szkepszis, kételkedés

A filozófia alapkérdései Platón (Kr.e. 427-347) Kant (1724-1804) Mit tudhatok? (Metafizika) Mit kell tennem? (Etika) Mit szabad remélnem? (Vallás) Mi az ember? (Antropológia)

A filozófia és a szaktudományok „Egyetlen tudomány mint tudomány, azaz szigorúan véve tudomány sem tudja megközelíteni saját alapfogalmait és azt, amit ezen fogalmak megragadnak. Ez a tény azzal függ össze, hogy egyetlen tudomány sincs abban a helyzetben, hogy saját tudományos eszközeivel önmagáról is tehessen kijelentéseket. Az, hogy mi a matematika, sohasem deríthető ki matematikailag; az, hogy mi a nyelvészet, sohasem fejthető ki nyelvészetileg; az, hogy mi a biológia sohasem mondható meg biológiailag. Az tehát, hogy mi egy tudomány, már kérdésként nem tudományos kérdés többé. […] Ez a filozófia területe. […] A filozófia maguknak a tudományoknak a lényegébe van zárva.” (Martin Heidegger)

A filozófia és a szaktudományok A reáltudományok: Empirikusak (tárgyuk a tapasztalati világ) Tematikusan redukáltak (a tapasztalati világ egy -egy szeletét vizsgálják) Módszeresen elvontak (speciális, rájuk jellemző módszerekkel vizsgálják a tapasztalati világot) A filozófia: Az empirikus valóság nem empirikus alapját kutatja (a végső, már nem tapasztalható okokat, feltételeket) Nem egyetlen valóság-szeletet vizsgál hanem az Egészet Semmiféle kitüntetett módszert nem feltételez, mely megszabná vizsgálatainak mikéntjét.

A filozófia és a szaktudományok

Egyetemes és résztudományok

A filozófia elhatárolása a vallástól A filozófia szerint az emberi ész és szív a forrás, mely bármely vallású egyén számára elfogadható A vallás szerint az isteni kinyilatkoztatás a forrás

A filozófia elhatárolása a művészettől A művészetben a szellemi tartalom valamilyen anyagban jelenik meg A filozófiában a szellemi tartalom szavakban jelenik meg Vagyok – vagy nem?

A filozófia tudományágai és a határtudományok

Mi is tehát az a…? „A filozófia nem tanítás hanem tevékenység.” Spekulatív kísérlet a valóság szisztematikus és átfogó szemléletére. Kísérlet a valóság alapvető és végső természetének megragadására. Tudomány amely segít az embernek „meglátni „ azt amiről beszél, és segít „beszélni” arról amit lát. A filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése.

A nagy MIÉRT? „Talán meglepően hangzik, de a filozófusok is szerszámokkal dolgoznak. Persze nem vésővel vagy Excel-táblázatokkal, hanem jóval kifinomultabb eszközökkel: egyedi, csak rájuk jellemző gondolkodásmóddal és megközelítési módszerekkel, amelyek megtanulhatók, és az élet minden területén alkalmazhatók. […] A filozófiában ugyanis nemcsak az érdekes, hogy mit gondoltak a legnagyobb elmék, hanem azt is izgalmas megtudni, hogyan gondolták. A filozófusok tanai sosem önmagukban álló kinyilatkoztatások, hanem letisztult, logikus gondolatmenetek, amelyek sokkal gazdagabbá, tartalmasabbá válnak attól, ha megismerjük e gondolatok kicsiszolásának eszközeit.” Fearn Nicholas: Zénón és a teknősbéka - Avagy hogyan gondolkodjunk úgy, mint egy filozófus? Akadémiai Kiadó, 2011 - fülszöveg

Köszönöm a figyelmet!