IKT eszközök az oktatásban, digitális pedagógia Karmacsi Gábor TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0135 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Tudás A tudás önmagában koncentrálódik A nagyobb tudás könnyen olvaszt magába újat A kis tudás nehezen épít be új elemeket Sulinet portál Pedagógia Tanár Mit jelent az IKT: egy híd a tudáshoz vagy egy újabb kirekesztő elem? Az új technológiák természetesen új, érdekes lehetőségeket kínálnak a tudáshoz való hozzájutáshoz. Ám alkalmazásuk könnyen egy újabb kirekesztő elemmé válhat. Az alábbi cikk ebből a szempontból vizsgálja meg az IKT szerepét az oktatásban. Az információs elmélet alapján a tudás önmagában koncentrálódik, vagyis a nagyobb tudás könnyebben olvaszt magába új információkat, míg az "információ szegény" struktúrák sokszor nem tudnak reagálni az új tudás elemekre. Más szóval a távolság növekszik azok között, akik sokat tudnak, és azok között, akik keveset, mivel az előbbiek gyorsabban szereznek be és dolgoznak föl új információkat mint az utóbbiak. Nő a távolság azok között akik sokat tudnak és akik keveset TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Elméleti megközelítések Az új technológiák újabb kirekesztő elemmé válhatnak a régiek mellett (pl. analfabetizmus, szociális helyzet) Az új technológiák segítenek leküzdeni a hagyományos kirekesztő elemeket, új tanulási módszereket szolgáltatnak (pl. részleges tanulási képességzavarok prevenciója, fejlesztő szoftverekkel) Ez az elmélet alapozza meg mindkét tudományos véleményt, mely az új technológiák szerepét értékeli a modern társadalomban. Újabb kirekesztő elem-e az IKT az oktatásban? Mivel az idősek nem vagy alig jutnak hozzá az információs társadalom vívmányaihoz, ez hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is a társadalom peremén maradjanak. Noha idővel az információs technológiákhoz való hozzájutás könnyebb lesz majd, nem kétséges, hogy az öregedő nyugati társadalmakban a társadalom igen nagy része nem jut hozzá az Internet nyújtotta egyre növekvő számú szolgáltatásához. Még nagyobb baj, hogy az idős emberek nagy része egyáltalán nem mutat érdeklődést a virtuális világ iránt, úgy látják, hogy az új technológiák "nem nekik valók", így csak erősítik saját kirekesztettségüket. Integráló elem-e az IKT? Másfelől viszont az új technológiákban sokan az integráció egyik fontos eszközét látják. Egy Spanyolországban készült tanulmány például úgy látja, hogy a legkevésbé motivált és a legrosszabb eredményekkel rendelkező gyerekek fejlődnek legnagyobb mértékben, mikor a számítógép és a digitális technológiák bekerülnek az oktatásukba. E vélemény alapján az IKT egyfajta "újraelosztó" funkciót tölthet be az oktatásban, élénkítve az információszerzés ütemét azoknál, akik kevesebbet tudnak, és ezzel közelebb hozva őket nagyobb tudású társaikhoz. Ez annak köszönhető, hogy az IKT két alapvető fontosságú ponton befolyásolja az oktatást - ezek: a motiváció és a tanulási folyamat. Az új technológiák néhány jellemzője megkönnyíti az integrációs feladatok ellátását. Sok elektronikus tanulási projekt informális környezetben zajlik, sokszor épül csapatmunkára, játékos formában ösztönzi a tanulást, többféle forrást használ föl (szövegek, animációk, videó stb.), és ezzel élénkíti a különböző tanulási módokat. Mindkettő igaz TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Paradigmaváltás az oktatásban Ipari társadalom Tudás alapú társadalom Tények, adatok, szabályok Képességek és kompetenciák Zárt, végleges, tankönyv-tudás átadása egyszeri alkalommal Élethosszig tartó kapcsolat tudás-hálózatok (Long Life Learning) Rögzített, homogén csoportos tanulás Tanulás rugalmas, heterogén csoportokban (személyre szabott) Frontális oktatás „Konstruktivista” oktatás Milyen a tudás jellege? A tudás átadása milyen módon és időben történik? A tanulás milyen csoportokban zajlik? A tudás átadása milyen módszerrel történik? Az ipari társadalomban mindenki a saját szakmájának a mestere volt. A tudás alapú társadalomban komplex tudás szükséges (egyes esetekben ez felszínességet is jelent). Át kell látni a kapcsolódó területeket és ismeretekkel kell rendelkezni különböző területeken is, hogy amennyiben szükséges átképezhessük magunkat. A csoportokat a tanulás céljának megfelelően alakíthatjuk. (Amennyiben a tehetséggondozás, vagy a felzárkoztatás a cél csoportosíthatunk képességek alapján, ha a szociális kompetenciák, akkor alakíthatunk más szempontok alapján) A konstruktivista oktatásban hagyjuk, hogy a gyerek ismerjen fel összefüggéseket, míg a frontális oktatásban készen tálaljuk azokat neki. Az a tudás amelyet önálló felismeréssel szerez mindig mélyebb, mint amit készen kap. (pl. nem megy egy matematika feladat, miután megérti a szabályt egycsapásra megoldja a feladatípust) TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Az információs robbanás hatása a tanári szerepre „Digitális szakadék” A fiatalok és az idősebbek (tanárok) között XX. századi tanármodell Apa, tudóstanár. (Cél: a tudásanyag átadása) XXI. századi tanármodell Társ, információmenedzser, kalauz az információk dzsungelében. (Cél: megtanítsa, hogy hogyan kell az információt megszerezni és felhasználni) Az idősebb kollégák nem ebbe születtek. Sokaknál a számítógép alapvető használata is gondot okoz  fiatalok napi rendszerességgel használják. Egyes oktatási rendszerekben a tanárt másnéven tutornak hívják. TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Oktatástechnológia = IKT Információs Kommunikációs Technológia A tanár számára hasznos segédeszköz A diákok részéről a információs írástudás szükségessége (NAT szerint meghatározott kompetencia) Minden olyan technikai eszköz, amely az oktatást elősegíti (prezentáció, kommunikáció, információszerzés). => tanár és tanuló szempontjából is. A tanár számára mára már nélkülözhetetlen a napi munkában, mivel sokszorosára nőttek az adminisztrációs teendők. A gyerekek ebbe születnek, már fiatal korukban kialakul a készség. A feladat, hogy ezek a készségek úgy rögződjenek, hogy tudatában legyenek, hogy hogyan lehet hasznos dolgokra fordítani őket. (nem csak szórakozásra) Információs kultúra TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Miért van szükség információs írástudásra? Lassan nincs szakma, ami e nélkül űzhető Ha van, rosszul fizetett, instabil Az ismeretek jelentős része digitalizálva (továbbképzés, átképzés terén fontos) Álláslehetőségek jelentős része digitalizálva Kapcsolati háló digitalizálódik (pl. iwiw) Továbbképzéseken a prezentációkat általában el lehet kérni. Sok helyen a tananyagot is CD-n adják (költséghatékony, könnyen sokszorosítható) Közigazgatásban az állások kötelező meghirdetése. A nagyobb cégek már csak kizárólag ilyen portálokon hirdetnek (vagy ha meg is hirdetik írott sajtóban, akkor is csak hivatkoznak egy webcímre). Ezek a portálok a köztudatba is bekerültek (pl.: profession.hu főműsoridőben is volt reklámozva) Kapcsolati háló: Veszélyes, gyermekeinket fontos kontrollálni. A túlzott térnyerése a szociális kapcsolatok és képességek leépüléséhez vezethet. TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Az IKT szerepe az oktatásban – A pedagógus szempontjából Korlátlan hozzáférés az információkhoz, Alacsonyabb költség és időigény, Rutinfeladatok kiváltása, munkateher csökkenés, Lehetőség az együttműködésre másokkal, Önálló továbbképzés. Internet, példatárak, óravázlatok Nem kell könyvtárba utazni, nem kell feltétlenül drága tanári segédkönyvet venni Pl. szöveges értékelések (mondatbank, hátrány: sablonossá válhat), adminisztratív feladatok rövidítése (sablon, amelyben csak az adatokat kell cserélni) Kooperáció interneten keresztül, anyagok megosztása Korlátlanul hozzáférhető anyagok az autodidakta tanuláshoz. TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Az IKT szerepe az oktatásban – A tanulók szempontjából Interaktív, egyénre szabott tanulási lehetőség, Jobb megértés a különböző, több oldalú prezentációs lehetőségek kapcsán (verbalitás → vizualitás), Egyéni sikerélmény, Hátrányos helyzetűek, speciális nevelési igényűek integratív, de egyénre szabott oktatása. Ugyanazt az anyagot különböző megközelítéssel is meg lehet tanítani, egyénre szabottan. Mindenki máskép tanul a legkönnyebben, ha valaki vizuális típus lehet hogy egy jól megszerkesztett ábra többet mond neki, mint fél óra szóbeli magyarázat. Ha az adott anyagról különböző módokon kap információt, akkor azok erősítik egymás hatását. Sokszor előfordul, hogy a gyerek szeretné mondani a megoldást, de nem ő kap rá lehetőséget. Ezt egyes esetekben kudarcként éli meg, mivel nem bizonyíthatja a tudását mások előtt. A digitális tesztanyagok használatakor folyamatosan kap visszajelzést, ezért ha sikeresen megoldja folyamatos pozitív megerősítést kap. Lehetőség van tanórán pl. olyan fejlesztő szoftverek használatára, amelyben a hátrányos helyzetű gyerek a többiekkel azonos anyagot de pl. vizuális segítséggel tanulhat. TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Az IKT szerepe az oktatásban – Az adminisztráció terén Tanulmányi előrehaladás könnyebb követése, (digitális napló, életpálya követés) Lényegesen könnyebb statisztikai és minőségbiztosítási felmérések és kiértékelések, (Minőség Irányítási Programok) Minőség és teljesítmény kontroll. TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Pályázati források TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135 DDOP Infrastrukturális háttér 30 férőhelyes informatika terem TIOP Eszközök biztosítása Munkaállomások, interaktív táblák TÁMOP Szakmai megújulás IKT eszközök használata a tanórákon TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

Az IKT gyakorlati alkalmazásai az oktatásban Prezentáció Digitális tábla használata Gyűjtőmunka interneten Fejlesztő szoftverek használata Az órához kapcsolódó segédanyagok E-learning (tanulás szervező rendszerek) E-portfolio (egyenlőre csak érdekesség) TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135

IKT használata a TÁMOP-ban Kötelező az órák meghatározott %-ban az IKT eszközök használata Egyes tankönyvcsomagokhoz létezik kész digitális tananyag TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0135