A felvilágosodás politikai és gazdasági szemlélete Néhány adalék a korszak tanaihoz

J-J. Rousseau (1712-1778) Felvilágosodás korabeli gondolkodó, de sokban eltér kortársai szemléletétől! (Vö. magántulajdon bírálata  liberális felvilágosult elv, mely szerint a magántul. = minden szabadságjog alapja) Radikális (kispolgári) demokrata // jellemző rá a szentimentális rajongás  életprogram indoklása: „… állami intézményeink …, amelyek az igazi közjót és a valódi igazságot mindig feláldozzák … a közhatalom tekintélyével szentesíti a gyengék elnyomását és az erősek igazságtalanságát.” Tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társ-ra – a vadember boldogsága  Vissza a természethez!  Voltaire DE! a kultúrkritika = a társ.kritika kezdete: A magántulajdont rossznak tartotta, de megszüntethetetlennek is – elutasította a vagyoni különbségeket.  Feladat: tulajdonkorlátozás "Ha mindenkinek van valamije és senkinek sincs túl sokja.” A szigorú progresszív adózás híve

A társadalmi szerződésről (Contrat social) A társ. szerz. gondolata megjelent már A. Szt. Tamásnál, ill. Locke-nál is, de náluk alattvalók szerződnek a fej-mel, Rousseaunál pedig az egyén az egésszel! Cél: Közvetlen demokrácia (mindenki aktív részvétele a döntéshozatalban) Hobbes-t is bírálta: a társ. szerz. nem a nép és egy külső, a féktelen népet kordában tartó hatalom (Leviatán) között kell, hogy létrejöjjön! Locke és Montesquieu társ. szerz-ével (a polg-k és a pol. hatalom szerződése, partikuláris érdekek tisztelete)  népszuverenitás elve, melynek lényege: képviseleti rszr-rel  kis közösségek + tagok aktív (döntései) részvétele  a közjó érvényesül, így nincs szükség ellenőrzésre, a közjónak mindenki alá kell, hogy rendelje magát! Az "ált. akaratot" (volonté generale) rá kell kényszeríteni az egyénekre  diktatúra? (ld. Robespierre) „…aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész alakulat fogja engedelmeskedésre kényszeríteni; más szóval, kényszeríteni fogják, hogy szabad legyen.” Általános akarat (közjó)  magánérdek (volonte de tous)  a citoyen  burzsoá.

Képviseleti demokrácia elvetése  cél: közvetlen, nép általi törv.hozás (közvetlen népuralom), ui. Rousseau szerint a demokrácia: egy kézben összpontosul a tv.hozó és a végrehajtó hatalom, = kormányzat nélküli kormányzás Eszköz: állampolgári minimumvallás: Egyfajta metapolitikai konszenzus biztosítéka Példakép: pl. Spárta Felkérték Korzika és Lo. alkotmányának megszerkesztésére Hatott: Robespierre-re, Kantra, Marxra, Nietzschére, Freudra, XX. sz. ideológiákra (főként totalitárius rendszerekre, de a liberalizmusra is) DE! Míg Rousseau a közvetlen demokrácia híve volt, addig Robespierre csak a „közvetlenséget” tekintette alapnak.

Rousseau államelmélete „A természeti állapotból a polgári állapotba tett átmenet alaposan megváltoztatja az embert, mert az igazságosságot teszi az ösztön helyébe, s a cselekedeteknek morális tartalmat ad, aminek korábban híján voltak.” „Az általános akarat mindig helyes, de nem mindig kormányozza felvilágosult ítélőképesség … Íme, ezért van szükség törvényhozóra.” kívülről jön, „denaturalizálja” az emberi term-t a polg-kat egymástól függetleníti, a közösségtől teszi függővé őket „Közülünk mindenki aláveti személyét a közösségnek és mindenét, amije van, a közakarat legmagasabb vezetésének.” „olyan kormányzati formát találni, mely a törvényt az ember fölé emeli.” Törvények Közakarat megbízás Kormányzat Társadalmi szerződés Általános akarat

Közgazdaságtan Általános gazd., társ. tendenciák: A 17. sz. végére lezárult a "kis jégkorszak", az égh. felmelegedett  a mg. feltételei javultak + vetésforgó  legelő   takarmánynövények + istállózás  trágya  növekvő élelmiszermennyiség Új népélelmezési cikkek: burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, tök, dohány, kávé, kakaó, tea, SS: a halandóság  fő irányítója: Ny-Európa, mely már képes önmagát élelmiszerekkel ellátni  k-eur. o-k eladási lehetőségei beszűkültek a 18. sz. kihívásaira a merkantilizmus már nem tudott választ adni  a gazd. erejét a mg. és a keresk. adja

Közgazd. folyt. Fiziokraták: Quesnay (1694-1774), Turgot (1727-1781) (1774-6: Fro. pénzügyi főellenőre) Quesney [Kené]: Pompadour háziorvosa Elsőként tanulmányozta a teljes gazd-t egészében, rszr-ként! Fellépett  a luxustermékek forgalmazásával, önkényes adóztatással, Füzisz + kratein [g.] = a természet uralma  A zavaró állami beavatkozás helyett a gazd. életet term-s, Isten által elrendelt rendnek kell tekinteni. merkantilizmussal  a szabad, természetes fejl. hívei: „Laissez faire, laissez passer” a tuljadon, a vállalkozás, szabad verseny eredményesebb a közp. irányításnál – az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia De! csak a mg. = új érték teremtője!  a mg-t kell fejl. Az ip. és keresk. helyett

A. Smith (1723-1790) Szabadversenyes kapitalizmus: 1776: Nemzetek gazda(g)sága Az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazd. fő hajtóereje – önérdek és közérdek összhangja! „Ha kiküszöböljük a kedvezés és korlátozás minden rszr-ét, magától kialakul a természetes szab. világos és egyszerű rszr-e. Amíg az egyes ember nem vét az igazságosság tv-e ellen, teljes szab-t élvez, hogy neki tetsző módon érvényesítse érdekeit.” az áruk értékét az előállításukra fordított, társ-lag szükséges munka mennyisége hat. meg A társ. harmónia záloga: a szabad verseny és a szabad keresk.  a piac önszabályozó szerepe. éjjeliőr-állam: „A piacot békén kell hagyni!”

Szabadkőművesség Jelszavak: egyenlőség, testvériség, szabadság Titkos társaságok szervezése: testvéri szövetség 1. Nagypáholy: London, 1717, „Lúdhoz és rostélyhoz” címzett fogadóban – egész Európában elterjedtek a páholyok, – a 18. sz. 2. felében divattá vált művelt körökben (de! csak férfiak léphettek be) Nem lehetnek tagok sem „ostoba ateisták”, sem „vallástalan szabadgondolkodók” Jó erkölcsű, szabad ffi, békés alattvaló, aki kötelességtudó, nem lázad a fennálló renddel szemben Apolitikusak, vallásról, nemzetről, államügyekről nem vitáztak A testvériségen belül csak az érdemek számítottak Nem gyakorlati, hanem elvont filozófikus céljaik voltak: a világ titkának megfejtése, a világ jobbítása, a kőműves tökéletesítése.

Szabadkőművesség 2. Cél: az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése, a rászorulók támogatása Jelentősége: „demokratizmus”, a konzervatív, tekintélyuralmi feudális rend fellazítása. A misztikum és az új eszmék keveredése  félreértések, tévhitek, visszaélések Szimbólumok: kőműveskanál, kalapács, körző, mester, triangulum Tagok: pl. Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, II. Frigyes, Lotharingiai Ferenc,

Felvilágosult abszolutizmus Ált. jellemzők: Fogalom: Kortárs fiziokratáktól származik. "Koronás forr." Okok: Absz. uralk-k célja: adók >  hds., hiv-k fenntartása  az o. teherbíró képességének, nagyhat. lehetőségeinek > (ld. pl. Colbert - merkantil.) Centrum - periféria (Ibériai-fsz., Itália, Skandinávia, Köz-Eur.) egyre erőteljesebb elkülönülése Cél: felzárkózás Mód: reformok, DE!  nemesség, egyh.  mégis jelentős modernizáció Kialakulás: Forrása: felvilágosodás, ui.: a felvil. gondolkodói a társ. szerz. alapján a kir-któl ("népük szolgáitól") várták a szab. és boldogság bir-nak megteremtését   az uralk-k egy része ezt megpróbálta arra felhasználni, hogy tőkés polg-ság híján eszmét és híveket toborozva reformok útján megújítsák és beteljesítsék az abszolutizmust   polg. fil.  államrezon elmélete  polg fejl. // uralk. személyétől függő mértékű fejl. // feud. torzulások

Felvilágosult absz. – folyt. Jellemzők: - felülről irányított reformok - a felvil. nemesség az udvarban szerzi meg műveltségét - cél: egységes nemzetállam (ter., gazd., kult.) létrehozása - nemzeti szellem újjászületése 1820 /30-ig - az uralk. = népének 1. szolgája Gazd. reformok: Jobbágyság védelme (Ha nyírni, fejni …) // nemesség megadóztatása Ipfejl.: védővámok, adókedvezmények Infrastrukt. fejl.: utak, csatornák építése  jobb közlekedés, gazd. hatékonyság Oktatás fejl-e: képzett munkaerő Felvilágosodás - felvilágosítás Okt., eü. fejl-e, vallási tolerancia Az állam 1. szolgái: pl. II. Frigyes, II. József A társ. akarata ellenére is megjavítható

Felhasznált irodalom Száray Miklós: Történelem III. Namzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007 Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2003 Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 4. Reáltanoda Alapítvány, 1995 SH atlasz – Filozófia Springer-Varlag, 1993 Bayer József: A politikai gondolkodás története Osiris Bp., 1998 Ludassy Mária: Négy arckép Szépirodalmi K., Bp., 1989 Politikai filozófiák enciklopédiája Kossuth K., 1995

Köszönöm a figyelmet!