Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)

Az előadások a következő témára: "Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)"— Előadás másolata:

1 Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)
A felvilágosodás Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)

2 A felvilágosodás fogalma
A XVIII. század sokrétű eszmeáramlata. Általános jellemzői: Úgy tekinti magát, mint az ész, értelem korszakát: az emberi értelem, megismerő- képesség szinte mindenható, korlátlan Öntudat: új korszak. A korábbi „sötét” korokat most az „értelem fényének” kora váltja fel. A felvilágosodás fogalma

3 Előzmények I. Közvetlen:
a természettudományok és a technika korábbi, főleg XVII. sz-i fejlődése Kopernikusz, Kepler, Galilei csillagászati kutatásai Newton fizikai felismerései anatómiai, biológiai, kémiai megfigyelések és felismerések — Száray II., 199. skk.) A társadalmi szerződés gondolata: Thomas Hobbes és John Locke Száray II., 199. skk.) Társadalmi változások (Anglia, Németalföld): Alkotmányos monarchia kialakulása Gazdasági fejlődés>könyvnyomtatás, sajtó Előzmények I.

4 Előzmények II. Távolabbi, közvetett előzmények:
A kereszténység „szabad akarat”-fogalma A középkori bölcselet (filozófia) törekvése az értelem és a hit szintézisére (összhangba hozására) A hittudomány (=teológia) teremtéstani megfontolásai A keresztény alapok tették lehetővé a felvilágosodás eszmerendszerének kibontakozását! Más világvallások közegében nem alakult ki hasonló eszmeáramlat! (Isten elutasításának – az ateizmusnak – gondolatáig csak toleráns vallás és társadalom jutott el.) Előzmények II.

5 elveti a dogmatikus gondolkodást, a tekintélyelvűséget, a zsarnokságot, az előítéleteket, a fanatizmust. A gondolkodásbeli, politikai és gazdasági szabadságot hangsúlyozza. hagyományellenesség; Fro-ban fanatikus egyházellenesség (Voltaire) feltétlen hit a tudományban a(z érzékelhető) tapasztalatra alapoz (empirizmus: csak a tapasztalatra épülő tudás igazolható!) küldetéstudat: a világot nem elsősorban leírni, hanem változtatni akarja. Neveléssel, meggyőzéssel, ismereterjesztéssel az ember és a társadalom jobbítható. (E tekintetben a humanizmus utóda a felvilágosodás.) „alkalmazott” tudomány és irodalom: feladata a gondolkodás elavult formáinak megváltoztatása. A sajtón, az irodalmon keresztül a nagyközönséghez akar eljutni. A ~ alapvető vonásai I.

6 a földi boldogság és szabadság eszményének hangsúlyozása
új történelemfelfogás: a történelem az emberiség tökéletesedésének felfelé ívelő folyamata új, fizikai világkép: a természetet kvantitaív (=mennyiségi) módon akarja leírni Racionalizmus a világ és az ember (társadalom) ésszerű, megismerhető, leírható, alakítható (Ratio=ész, értelem) Empirizmus: csak az objektív tapasztalatból levezethető, tapasztalati úton igazolható ismeret igaz. Empíria=tapasztalat. a hit és az értelem szembeállítása (helytelen: a teológia tudomány: ismeretek rendszerezett egésze. A kinyilatkoztatásban, a Jézus-eseményben és az Egyház ön- reflexiójában megnyilvánuló istentapasztalatra reflektál.) Isten léte kérdésében sokszínű: materializmus, deizmus, szkepticizmus állam és egyház viszonyának kérdésében különféle álláspontok (radikális szekularizációs törekvések Fro-ban.) A ~ alapvető vonásai II.

7 A francia felvilágosodás államelmélete
Montesquieu államelmélete: „A törvények szelleme” - a három államhatalmi ág elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató) Népképviselet, cenzusos választójog Földrajzi determinizmus Rousseau államelmélete: Közvetlen részvételen alapuló népuralom A társadalmi bajok oka a magántulajdon (egy idealizált aranykort feltételez – vö. „ősközösség”) A gyakorlat: a francia forradalom a jakobinus diktatúrához, zsarnoksághoz vezet! A francia felvilágosodás államelmélete

8 A felvilágosodás és a vallás
Többféle viszonyulás Isten létének kérdéséhez és az Egyházhoz: Deizmus – Isten megteremtette a világot de nem avatkozik be működésébe Agnoszticizmus – értelemmel nem eldönthető, hogy létezik-e Isten Ateizmus – istentagadás (pl. D’Alembert) Voltaire – istenhívő de egyházellenes. A vallás közérdek, a rend és erkölcsök fenntartása miatt. A felvilágosodás és a vallás

9 A XVIII. sz közgazdasági elméletei
Fiziokratizmus: (Quesnay és Turgot): Az gazdaság szabadon működő rendszer – szabad verseny Az állam feladata a tulajdon- és vállalkozási szabadság biztosítása Az új érték a földből származik: A mezőgazdaság elsőbbsége Bányászatra alapuló ipar A kereskedelem nem termel új értéket Adam Smith (a modern közgazdaság-tudomány atyja. Műve: „A nemzetek gazdagsága”): Szabad-verseny (szabad kereskedelem, szabad árszabás, szabad munkaerővándorlás) Szabadpiac: „láthatatlan kéz” szabályozza (=kereslet, kínálat) A XVIII. sz közgazdasági elméletei

10 A felvilágosult abszolutizmus
Európa kevésbé fejlett területein („periféria”) a felvilágosodás eszméire és gyakorlatára alapozva az uralkodók abszolutisztikus módon kormányozva felülről jövő gazdasági és társadalmi reformokat hajtanak végre. II. (Nagy) Frigyes porosz király II. (Nagy) Katalin orosz cár (őt megelőzően I. Nagy Péter) Mária Terézia ill. II. József A felvilágosult abszolutizmus