Miért szoktunk le a közszolgálati médiáról? Van még alagút és fény? A magyar közmédia küldetése és lehetőségei Budapest, 2011. június 16.

Az előadások a következő témára: "Miért szoktunk le a közszolgálati médiáról? Van még alagút és fény? A magyar közmédia küldetése és lehetőségei Budapest, 2011. június 16."— Előadás másolata:

1 Miért szoktunk le a közszolgálati médiáról? Van még alagút és fény? A magyar közmédia küldetése és lehetőségei Budapest, 2011. június 16.

2 Tovább nyílik az olló az Eu-ban a közszolgálati médiafogyasztásában

3 A közszolgálati média sajátosságainak hat meghatározó feltétel (Barendt 1995) 1. Általános földrajzi hozzáférés 2. Nemzeti identitásról és kultúráról való gondoskodás 3. Függetlenség az állami és az üzleti érde- kekkel szemben 4. A műsorok pártatlansága 5. A műsorok sokszínűsége és változatos- sága 6. Nagyrészt előfizetési díjakból való finan- szírozás

4 1. Általános földrajzi hozzáférés M2 Duna Tv Duna 2 Autonómia Digitális átállási nehézségek - hátulról a negyedikek vagyunk, Lettországot, Litvániát és Görögországot előzzük meg. - Elérés Eu átlag háztartások 48%, Mo 22% (2008-as adatok szerint)

5 2. Nemzeti identitásról és kultúráról való gondoskodás Anómiás állapot a magyar identitás körül A magas nyilvánossági szint liberális, az alacsony konzervatív a 90-es években. Kialakul a harcos konzervatív újságírótábor, amely nem újságíró etikát, hanem értelmiségi etikát képvisel: kiegyensúlyozni akarja a liberális médiafölényt. A Gyurcsány-kormány időszakában ha nem is a gyakorlatban, de megjelenik a 90-es évek tükörképe: „fogjon össze a liberális média”. A közszolgálat nemzeti és kult. Identitás stílusa a politikai kurzusok, és nem közmegegyezés alapján álltak.

6 3. Függetlenség az állami és az üzleti érdekekkel szemben Az 1996-os médiatörvény előtt a kormány anyagilag zsarolja a közszolgálatot (Ld. pl. Hankiss meghallgatását) Csonka kuratóriumok (1999, 2003) A belső műhelyek felszámolása és kiszervezése nem oldotta meg a kontraszelekciót, üzleti kapcsolatokká váltak Egyéni üzleti megoldások (Ld. pl. Ragáts Imre médiaelnök lemondását.)

7 4. A műsorok pártatlansága A pártatlanság lényege nem a kiegyensúlyozottság, hanem az emberi tartás.

8 5. A műsorok sokszínűsége és változatossága Kereskedelmit utánzó műsorszerkezet Politikai hatalomra fókuszáló műsorszerkezet (ld. pl. gyerekműsorok eltűnése) A „róluk” és a „nekik” arányok átgondolatlansága

9 6. Nagyrészt előfizetési díjakból való finanszírozás Azért kívánatos, mert ez köti lélektanilag össze a polgárt a közszolgálati médiával 2002-óta Magyarországon elhanyagolható Más országok is keresik a megfelelő alternatívát (pl. kereskedelmiek megadóztatása, cserébe viszont nincs hirdetés a közszolgálati adón. Ld. Spanyolország, Franciaország - 2009)

10 A közszolgálat részfunkcióinak szubjektív minősítése

11 A jövő: „az üzenet a lényeg nem a hírvivő” Holstein, W. J.: Médiaszelidítők, Akadémia 2011. 11. Bennszülött internetgenerációk belépése, csatornák megsokszorozódása, a média alvó hatásának felerősödése A magyarországi közszolgálat különösképp eltávolodott polgáraitól A szervezettebb és minőségibb közönségkapcsolat nem csupán a médiumok elemi érdeke, de a politikai döntéshozatalé is. Csak közösen tudjuk megfogalmazni például azt, hogy mi is a közérdek.

12 Köszönöm a figyelmet!