Arányosság, százalék Érettségi követelmények:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
II. Fejezet A testek mozgása
Advertisements

FEJEZETEK A MATEMATIKÁBÓL
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
A fényelektromos jelenség
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Kvantitatív Módszerek
EGYENLETES MOZGÁS.
Matematika a filozófiában
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Halmazok, műveletek halmazokkal
Arány és arányosság.
Logika Érettségi követelmények:
Térelemek Érettségi követelmények:
Hegyesszögek szögfüggvényei
A villamos és a mágneses tér
Microsoft Excel 2010 Gyakoriság.
Költségelemzés, költséggazdálkodás
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Radioaktivitás Bomlási kinetika
A Transzformátor szerda, október 3. Varga Zsolt.
Lineáris programozás Definíció: Olyan matematikai programozási feladatot nevezünk lineáris programozási feladatnak, amelyekben az L halmazt meghatározó.
Összefoglalás Dinamika.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Áramköri alaptörvények
Vektorok © Vidra Gábor,
Az erő.
Matematika II. 1. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2010/2011. tanév Kataszteri ágazat tavaszi félév.
Két kvantitatív változó kapcsolatának vizsgálata
Megyei Matematika verseny
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
Programozás III KOLLEKCIÓK.
Alapismeretek Számítógépes adatábrázolás
TÉMAZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÁS
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
Ohm-törvény Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését.
Legfontosabb erő-fajták
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
Egyenes vonalú mozgások
Az energia.
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Készítette: Kiss István
RUGALMAS ERŐ Milyen anyagokat nevezünk ru- galmas anyagnak?
Hasonlósági transzformáció ismétlése
A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:
Vállalati Gazdaságtan
Halmazok Érettségi követelmények:
1.Mi a tehetetlenség? 2.Fogalmazd meg a Newton I. törvényét! 3.Írj legalább három különböző példát a testek tehetetlenségére! 4.Két test közül melyiknek.
1 A SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK JOGSZABÁLYI KÖRNYZETE Laczkovich Jánosné Budapest, március 13.
Gazdaságstatisztika Gazdaságstatisztika Korreláció- és regressziószámítás II.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Az értékpapírok.
Folyamat-, illetve állapotjelentés
Enzimkinetika Komplex biolabor
Függvényábrázolás.
Áramlástani alapok évfolyam
A piac és a piacgazdaság
2. előadás Viszonyszámok
EGYENES ARÁNYOSSÁGGAL
2. előadás Gyakorisági sorok, Grafikus ábrázolás
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Teljesítmény, hatásfok
Vektorok © Vidra Gábor,
Arányosság, százalék Érettségi követelmények:
Az erő fajtái Aszerint, hogy mi fejti ki az erőhatást, beszélhetünk:
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 18 Hajtás
19. modul A kör és részei.
Előadás másolata:

Arányosság, százalék Érettségi követelmények: Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása

Számolás fejben I.

Számolás fejben II.

Számolás fejben III.

3.7 mintapélda

Az arány jelentése Az arány mindig két vagy több mennyiség viszonyát jelenti. Méréskor is egy meghatározott egységhez arányítunk (viszonyítunk). Két mennyiség arányát felírhatjuk a : b jelöléssel, de jelölhetjük törttel is, ami egyben megadja az arány értékét is. Az arányban szereplő tényezők nem cserélhetők fel. Az arány értéke bármilyen szám lehet (pl. irracionális is).

4.3 mintapélda I.

4.3 mintapélda II.

4.4 mintapélda

5.1 mintapélda I. Itt állandó az idő és az út aránya: ahányszorosára nőtt az egyik mennyiség, annyiszorosára nőtt a másik.

5.1 mintapélda II. Itt nem állandó az út és az idő aránya: nem igaz, hogy ahányszorosára nőtt az idő, annyiszorosára nőtt a megtett út. A megtett út viszont minden órában ugyanannyival nő, vagyis s – t = állandó.

5.2 mintapélda

6.1 mintapélda

6.2 mintapélda

Százalékszámítás

6.4 mintapélda

6.25 mintapélda

A modul összefoglalása