Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A felsőoktatási szakképzési programok
Advertisements

Alapképzések kreditjeinek elismerése a mesterképzésben - a TTK-s megfontolások Dr. Varga Zsuzsa OKT egyetemi docens SZTE-TTIK.
Alapképzések a Debreceni Egyetem Informatikai Karán
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia november 17. dr. Princzinger Péter.
A bolognai folyamat 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter december 14.
Dr. Szöllősi Gábor PhD. egyetemi docens
ÚJ DIMENZIÓK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZERKEZETI, TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A LEONARDO KÍSÉRLETI.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME.
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
Kiadványaink Országos Felsőoktatási Információs Központ.
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Kalmár László  Informatikai Tanszékcsoport, Főépület 2000-nél több informatikus hallgató.
Környezettudományi MSc A Szegedi Tudományegyetemen.
Andragógia MA Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete.
Mesterképzés az EKF-en
FELVÉTELI Előadó: Németh Péter igazgató. NEM VÁLTOZIK… …a pontos rendszer (emelt szintűért 50 többletpont, ha min 45%-os az eredmény), a.
Nyugat-magyarországi Egyetem
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A gyakorlatvezető mentor
A megújuló tanárképzés
Tájékoztató Tájékoztató a BA/BSc képzésekben résztvevő hallgatóknak a szakirány választás, a tanári mesterképzésbe való belépés feltételeiről és lehetőségeiről.
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
Pedagógus oklevelek elismerése
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
Bölcsész mesterképzések – kitörési pontok és az akkreditációs folyamat tanulságai Dr. Brenner Koloman ELTE BTK dékáni megbízott.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS május 4.
Szakképzési programok kidolgozása az FSZ szakképesítésekhez
MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ február.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
A szakképzés fejlesztés jelenlegi állása
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
Jankovits László egyetemi docens PTE BTK
Erdőmérnöki Kar QUO VADIS ERDÉSZETI OKTATÁS? Mészáros Károly dékán.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz.
A felsőoktatási képesítési keret tervezete és megvalósulása Magyarországon Derényi András.
Az Oktatási Hivatal és a felvételi eljárás
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Továbbtanulási tájékoztató
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
A tanárképzés szerkezete
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Tanári mesterképzés Tájékoztató Dr. Szabó Antal
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
A képzési és kimeneti követelmények kialakításának tapasztalatai az üzleti képzési ágban László Gyula április 27.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
SZTE Egyetemi Tavasz TÁJÉKOZTATÓ A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉSRŐL Dr. Szendrei Mária Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete.
Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
Felnőttképzés és felnőttoktatás a felsőoktatásban Fekete Ilona Dóra Eger 2011.
A nemzeti felsőoktatási törvényről Kaposi József 2015.
A Felsőoktatási Regisztrációs Központ és a felsőoktatás Bakonyi László, főigazgató.
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELSŐ TAPASZTALATAI
A könyvtárostanári képzési lehetőségekről
Előadás másolata:

Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai Előadó dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes Oktatási és Kulturális Minisztérium

Jogszabályok A felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet

Képzési szerkezet felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, az alapképzésbe beszámítható osztott képzés alapképzés – alapfokozat szerezhető („Bachelor”, „baccalaureus”, BA, BSc,): képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév mesterképzés – mesterfokozat szerezhető („Master”, „magister”, MA, MSc): képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, tanárképzés 5 félév osztatlan, egységes képzés mesterfokozat szerezhető, a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév doktori képzés: PhD, DLA fokozat, a képzési idő 6 félév szakirányú továbbképzés: legalább 2, legfeljebb 4 félév

Agrár képzési terület alapképzési szakjai

Alapképzési szakok szerkezete MAB által ajánlott szakszerkezet törzsanyag elméleti alapozás szakmai törzsanyag differenciált szakmai anyag kötelezően választható szakirányú modul szabadon választható ismeretek diplomamunka Agrár felsőoktatás alapképzési szakjai (képzési ágon belüli közös szakasz) természettudományos és mérnöki alapismeretek gazdasági és humán általános ismeretek (mezőgazdasági alapismeretek) szakmai törzsanyag: (differenciált szakmai ismeretek) szakmai gyakorlat: belső és külső

Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések az egyetemi és főiskolai szintű szakrendszer átalakítása vagy új képzési szerkezet kialakítása; konzorciális fejlesztő munka Európai Unió versenyképessége szempontjából szakok, szakképzettségek kompatibilitásának megteremtése; kompetencia alapú követelménytervezés; lépcsős képzés vagy többciklusú képzés gyakorlati orientáció; generális vagy specializált programok; alapképzésből kilépési lehetőségek Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének megkéréséhez kapcsolódó dokumentumok meghatározó volta az alapképzés és szakirányú továbbképzés kapcsolata

Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések Merítési bázis, felsőoktatási tanulmányok megkezdése hiányos felkészültség felzárkóztatás/differenciálás: segítés a kezdeti szakmai nehézségek leküzdésében tehetséges diákoknak lehetőség tudás szerinti tankörbeosztás emeltszintű tantárgyak Továbblépés a mesterképzésbe korábbi ismeretek elismerése tanulmányi követelményként elismerhető munkatapasztalatok részismeretekre irányuló tanulmányok a felsőoktatási törvény szerint

Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések ismeretellenőrzés átalakult formái: tanítás és tanulás tervezésének módszertana, tanulási eredmények,kompetenciák, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások kreditrendszerű oktatás számonkérési formái, folyamatos és szummatív értékelés formái oktatási módszerek, tanítás-tanulás folyamatának változása gyakorlati képzés – intézményen kívül „szendvicsképzés”, „alternáló képzés” információs technológia alkalmazása, audio-vizuális anyagok, oktatási segédeszközök hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesülése, választhatóság, beszámíthatóság kérdései

Alap és mesterszakok kapcsolódása Kritérium tárgykörök Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Interdiszciplináris mesterképzési szakok Korábbi ismeretek elismerése (munkatapasztalat) Mesterszakok Alapképzési szakok

Köszönöm figyelmüket!