12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM) HEFOP 3.3.1. Minőségirányítás 12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM) Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

EFQM és a TQM kapcsolata HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Minőségi díj modellek EFQM modell EFQM és a TQM kapcsolata Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

A minőségügyben kiemelkedő eredmények HEFOP 3.3.1. A minőségügyben kiemelkedő eredmények elismerésére a világ számos országában alapítottak minőségdíjat.   Elsőként 1957-ben Japánban hozták létre a DEMING díjat.

A Teljes körű Minőségmenedzsment bevezetésében HEFOP 3.3.1. A Teljes körű Minőségmenedzsment bevezetésében kiváló eredményeket elért vállalatok elismerésére az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-as évek végén hozták létre a MALCOLM BALDRIGE Díjat.

(European Foundation for Quality Management) Üzleti Kiválóság HEFOP 3.3.1. Az EFQM (European Foundation for Quality Management) Üzleti Kiválóság Modellen alapuló Európai Minőségi díjat A magyar Nemzeti Minőség Díjat a Miniszterelnök 3/1996. (VI.19.) ME rendelete alapján 1996-ban hozták létre. Célja a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése.

Díjak lényeges vonása, hogy nem a termék vagy a HEFOP 3.3.1. Díjak lényeges vonása, hogy nem a termék vagy a szolgáltatás minőségét díjazzák, hanem az egész szervezet tevékenységét az üzleti kiválóság elérésében. Az EFQM Modell az önértékelés olyan szisztematikus módszere, irányelve, amely figyelembe veszi a szervezetek igen nagyfokú különbözőségét és azt, hogy a szervezeti minőségi kiválóság sok különböző módon érhető el.

Az EFQM Modell alkalmazása négy különböző lépésben történik: HEFOP 3.3.1. Az EFQM Modell alkalmazása négy különböző lépésben történik: - a TQM vezetési filozófia megvalósítása a szervezet életében; önfelmérés, önértékelés elvégzése és értékelése alapján a szervezet munkájának fejlesztése; amikor az önfelmérés már megfelelően folyik a szervezetben, és amennyiben az önfelmérés kedvező képet mutat a szervezetről, következhet a Minőségi Díj megpályázása, amelyet értékelés követ, vagyis a díj-felülvizsgálat: egyéni értékelés, a konszenzusos team munka és a helyszíni értékelés, valamint a zsűri döntése a helyszíni vizsgálat alapján.

A Nemzeti Minőségi Díj modellje HEFOP 3.3.1. EFQM modell

Az önértékelést végző vállalatok 9 fő kritérium-területen végeznek HEFOP 3.3.1. Az önértékelést végző vállalatok 9 fő kritérium-területen végeznek részletes elemzést. Ezek két nagy csoportra oszthatók: az adottságokra, illetve az eredményekre. Az adottságok területén a vizsgált kérdéscsoportok a következők: A vezetés tevékenysége és viselkedése hogyan ösztönzi, támogatja és mozdítja elő a minőségkultúrát? A szervezet hogyan fogalmazza meg stratégiáját, hogyan bontja le a szervezet egyes szintjeire, felülvizsgálja-e azt, valamint hogyan alakítja az abban foglaltakat tervekké, intézkedésekké? - A szervezet hogyan hasznosítja a dolgozók képességeit? - A szervezet hatékonyan és hatásosan menedzseli-e az erőforrásait? A szervezet a minőségügyi rendszer és a folyamatok irányítása révén hogyan teremt értéket vevői számára?

Az eredmények körében: HEFOP 3.3.1. Az eredmények körében: Milyen eredményt ért el a szervezet a külső vevők elégedettsége révén? - Mit ért el a szervezet a dolgozói elégedettség terén? Mit ért el a szervezet a helyi szükségleteinek és elvárásainak terén? Milyen eredményt ért el a szervezet a tervezett üzleti célok teljesítésében, pénzügy terén és egyéb módon az érdekeltek szükségleteinek és elvárásainak kielégítésében?

Adottságok: • világosan követhető okok alapján lettek kialakítva, HEFOP 3.3.1. Adottságok: • világosan követhető okok alapján lettek kialakítva, azaz megfelelő módszert alkalmaz a szervezet, az érdekeltek elvárásaira épülnek és megfelelően definiáltak (megalapozottság); • megfelelő módon támogatják a politika és stratégia megvalósulását, és kapcsolatban vannak a szervezeten belül alkalmazott más módszerekkel, azaz beépülnek a szervezet irányítási rendszerébe (integráltság);

• minden releváns területen alkalmazottak és mind vertikálisan, HEFOP 3.3.1. Adottságok: • minden releváns területen alkalmazottak és mind vertikálisan, mind pedig horizontálisan bevezették a szervezeten belül (bevezetettség); • strukturált módon kerültek bevezetésre, melynek következtében a módszerek a napi munka részévé váltak az alkalmazott területeken (szisztematikusság); • hatékonyságát mérik, mely mérés a módszerek felülvizsgálatának alapja (mérés);

Adottságok: • méréseinek értékelése során szerzett információkat HEFOP 3.3.1. Adottságok: • méréseinek értékelése során szerzett információkat felhasználják, és a szervezet más területein is hasznosítják (tanulás); • felülvizsgálatának eredményei alapján fejlesztési, javítási folyamatot indítanak el a szervezeten belül (értékelés és felülvizsgálat). Mint az az értékelés szempontjainál látható, az értékelés a PDCA elvet tükrözi az egyes módszerek esetében is, ami biztosítja a módszerek továbbfejlesztését és ezen keresztül a szervezet folyamatos fejlődését.

HEFOP 3.3.1.

Az eredmények arra keresnek választ, hogy az alkalmazott HEFOP 3.3.1. Eredmények: Az eredmények arra keresnek választ, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e a szervezet által elvárt sikereket, ami alátámasztja a szervezet hatékony és kiváló működését. Az eredmények kritériumaiban be kell mutatni, hogy a szervezet milyen eredményeket ért el a kiválóság terén.

• a bemutatott eredmények több éve pozitív tendenciát HEFOP 3.3.1. Eredmények: • a bemutatott eredmények több éve pozitív tendenciát mutatnak, illetve több éve magas teljesítményt jeleznek (tendenciák, trendek); • a szervezet eléri, illetve megközelíti maga által kitűzött céljait, melyek megfelelően lettek kialakítva (célok);

HEFOP 3.3.1. Eredmények: • a szervezet eredményei más szervezetekkel összehasonlítva, külső benchmarkokkal megmérve alátámasztják a szervezet sikerességét (összehasonlítás); • az eredmények az alkalmazott módszereknek, a szervezet szemléletének köszönhetőek (okok); • a bemutatott eredmények kiterjednek minden lényeges területre , és lehetővé teszik a szervezet eredményességének egyértelmű megítélését (kiterjedtség).

A modell kritériumai, alkritériumai, valamint HEFOP 3.3.1. A modell kritériumai, alkritériumai, valamint az értékelési szempontok, és az értékelést segítő RADAR módszer segít a szervezetnek abban, hogy képet kapjon arról, hogy hol áll a TQM bevezetési folyamatban.

Az EFQM Modell – mely alapját képezi a Nemzeti Minőség Díjnak is,- a HEFOP 3.3.1. Az EFQM Modell – mely alapját képezi a Nemzeti Minőség Díjnak is,- a TQM filozófián alapul, leírja a minőség összetevőit és súlyozza fontosságukat. Az EFQM Modell segítségével a szervezet képet kap arról, hogy hol áll a TQM vezetési filozófia bevezetésében, és segíti a szervezetet a fejlesztendő területek meghatározásában.

A TQM megvalósításának mérésére alkalmas módszer HEFOP 3.3.1. A TQM megvalósításának mérésére alkalmas módszer tehát, maga az EFQM Modell. Azokat a szervezeteket, amelyek a TQM bevezetésében már élen járnak –bizonyítottan – a minőségdíjasok körében kereshetjük.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Minőségi díj modellek EFQM modell EFQM és a TQM kapcsolata

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a minőségi díj modelleket Mutassa be az EFQM modellt Határozza meg a TQM és EFQM kapcsolódási pontjait