Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás

Gondolkodás Következtetétes gondolkodás Problémamegoldó gondolkodás Döntéshozatal Intelligencia Kreativitás

A kutatás logikája hipotetikus-deduktív módszer leíró, megfigyelő módszer analógiás megközelítés normatív és leíró elméletek ideális, vagy idealizált és tényleges referenciális viszony alapkérdések ökológiai validitás a magyarázat, elmélet egységessége világkép kérdése (racionalitás)

Következtetéses gondolkodás Normatív elméletek: az „ideális”, következtetés elmélete kijelentés logika Pszichológiai elméletek: a tényleges, valóságos következtetés magyarázata absztraktszabály elmélet konkrétszabály elmélet modell elmélet

Kijelentés logika Szimbólumok: P, Q, R … (mondatok tartalma) Operátorok: nem, és, vagy, ha …akkor, ha (a lehetséges logikai viszonylatok) Propozíciók (állítások) Igazságértékek: Igaz, Hamis Premissza, következtetés

Igazságérték-tábla feltételes és kétszeres feltételes operátorokra P Q ha P, akkor Q Ha P, akkor, és csak akkor Q i i i i i h h h h i i h h h i i

Érvényes következtetés Modus Ponens premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) P (esik) következtetés ezért Q (Robi vizes lesz)

Érvényes következtetés Modus Tollens premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) nem Q (Robi nem vizes) következtetés ezért nem P (nem esik)

Érvénytelen következtetés Következmény megerősítése premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) Q (Robi vizes) következtetés ezért P (esik)

Érvénytelen következtetés Előzmény tagadása premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) nem P (nem esik) következtetés ezért nem Q (Robi nem lesz vizes)

Absztraktszabály elmélet A gondolkodás törvényei (lényegében) = logika törvénye A következtetés absztrakt szabályai az érvelés (propozicionális következtetés) alapvető meghatározói a tudás területétől, tartalmától függetlenül Szintaktikai elmélet Mentális logika

Braine (1978) természetes dedukcióelmélet megértési mechanizmus kódolja a ‘premisszákat’ absztrakt, elemi következtetési séma kétértelműség esetén kvázi logikai szabályok

Érvényes következtetés Modus ponens jellegű sémára fordítódik ‘könnyű’ következtetés Modus tollens esetén több következtetési séma szükséges ‘nehéz’ következtetés

Az érvénytelen következtetés okai megértési hiba helytelen heurisztika (nehéz feladat) feldolgozási hiba (figyelem, emlékezet, előhívás stb.) A premisszákat módosítjuk, de az alkalmazott logikai szabályok (pl. modus ponens) nem hibásak, illetve nincsenek hibás logikai szabályok, azaz a hibás következtetésre mentális szabályok! Grice (1975): együttműködési elv

Bizonyítékok az absztraktszabály elméletre empirikus kutatások a következtetés lépései és a nehézségi kritériumok korrelációja alternatív előzményekkel helyes következtetés szimulációs kutatások produkciós (ha, akkor típusú) modellek

Alternatív előzmények adása 1. Következmény állítása ha esik, Robi megázik (ha P1, akkor Q) ha havazik, Robi megázik (ha P2, akkor Q) Robi megázott (Q) ezért ? 2. Modus Ponens ha esszét kell írnia, könyvtárban dolgozik (ha P1, akkor Q) ha a könyvtár nyitva, könyvtárban dolgozik (ha P2, akkorQ) esszét kell írnia (P)

Kritika A megértési folyamat nincs értelmezve, részletezve! Empirikus cáfolatok Byrne (1989): többletinformáció az érvényes következtetést is befolyásolja A propozicionális következtetés csak egy formája a következtetésnek, az elmélet nem általános