KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

A szakdolgozat és írásának „apróságai” Irányelvek és célok Formai követelmények Tartozékok pontos használata

Formai követelmények Tagolás (vettük) Részek és fejezetek (önálló oldalon kezdődnek) Bekezdések tagolása Betűtípus és nagyság Margó Fejléc Oldalszámozás – első oldal a belső borító, de ott nincs szám! - Helye - Típusa Címek Helyük Nagyságuk

Formai követelmények (folyt) Kiemelések Típusa - egységes Gyakorisága Hivatkozáson belül Felsorolások - Típusa - egységes - Hivatkozása Lábjegyzetek - Sorszámozásuk - folytatólagos - Betűnagyság - Lábjegyzeten belüli kiemelés, hivatkozás

Ábrák és táblázatok Címük és a cím helye Sorszámozása és helye Megjegyzések – ábra alá Források Ábrák, táblázatok szövegen belüli - Elhelyezése - egységes - Hivatkozása (szöveg közben)

Táblázatok (speciális) Megnevezések - cím Mértékegységek és feltüntetésük helye Betűtípus és –nagyság – egységes Megszerkeszteni! Vonalazás Tizedespont, avagy –vessző Tizedesjegyek száma Oszlopok pozicionálása Kisbetű, nagybetű Megjegyzések - Eltérő időpontok (*, **) megadása - Mértékegységek pontosítása (nem evidens mértékegység esetén)

Ábrák (speciális) Megnevezések Betűtípus és –nagyság Grafikai jelek alkalmazása Gyakorisági sorok Diagramok: - Kör - Oszlop - Egyéb diagram Ábrán belüli szöveg

Egyebek Jó munkát!! Színes ábrák Fényképek Képletek Szakszemináriumon kérdezzék meg! Jó munkát!!

KUTATÁSMÓDSZERTAN (1. foglalkozás, 2007. szept. 11.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

A félév témái Témaválasztás (szakdolgozatnál, TDK-munkánál) és vázlat, hipotézisek A kutatómunka szervezése: a kutatás koncepciója, szakirodalom feldolgozása, jegyzetelés, információk rendszerezése Kutatási és elemzési módszerek: a mintavétel logikája, a megfigyelés módjai (kísérletek, kérdőíves vizsgálatok, terepkutatás, hatásvizsgálatok) Az irodalmazás és információgyűjtés számítógépes hálózat segítségével: Internet, böngészés, kulcsszavak, könyvtárak Az információk megbízhatóságának ellenőrzése A gazdasági adatelemzés alapmódszerei számítógéppel: EXCEL, SPSS A tudományos dolgozat felépítése, szerkezete, a dolgozat kellékei A szakirodalom feldolgozásának módszerei, a hivatkozások, irodalomjegyzék, jegyzetek A tudományos dolgozat szerkesztése, tördelése: Word 7.0-ban táblázatok, ábrák

IRODALOM Kötelező irodalom: Majoros Pál (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt, Budapest Ajánlott irodalom: Babbie, Earl (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest Eco, Umberto (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó Gyurgyák János (2000): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest

Számonkérés Írásbeli vizsga (M3): tesztkérdések és rövid, definíciószerű kifejtések a kötelező irodalom és az előadások alapján Legalább 51 % elérése szükséges a megfelelt minősítéshez

Esettanulmány Málovics György SZTE GTK KGI tanársegéd

1. Esettanulmány lényege Egy szervezet mélyreható elemzése Pl. kiválasztott változók szervezetre gyakorolt hatása – pl. globális verseny Szervezeti értékek, vezetés, kultúra változása Tényezők és események egymásra gyakorolt hatása Nem egy egyszerű példa – szisztematikus adatgyűjtés (makrogazdasági keretek és elméleti háttér) Előny: adott probléma mély megismerése – látókör szélesedése (armchair research) Általános és egyedi tulajdonságok Egyszerű/összehasonlító esettanulmány

2. Hogyan írjunk esettanulmányt? I. Tartalmi követelmények 1. Bevezetés Legfeljebb egy-két bekezdés terjedelmű, mely segíti az olvasót azonosulni a vállalkozás helyzetével 2. A vállalkozó és vállalkozás bemutatása, története/történelme 3. Az iparág bemutatása Az iparág mérete, a jellemző tendenciák Termékek és szolgáltatások Piac, szegmentumok, vásárlási folyamat Termelés, disztribúció, marketing

4. A vállalat helyzetének elemzése: a vállalkozás háttere, kulcsfontosságú események, a vállalkozás erősségei és gyengeségei, anekdoták a vállalkozás történetéből, a fő szállítók és vásárlók bemutatása, a fő versenytársak, termékeik és stratégiájuk bemutatása, a vállalkozás szervezeti felépítésének szemléltetése. 5. Függelék, mellékletek Az esettanulmány megértéséhez szükséges ábrák, táblázatok, vállalati dokumentumok, stb. megjelenítése

3. Hogyan tehetünk egy esettanulmányt élővé? Egy esettanulmány élvezhetőségéhez nagymértékben hozzájárul, hogy mennyire élő. Néhány olyan elemet sorolunk fel a következőkben, amelyek ezt segítik: Alkalmazottak bemutatása, gondolataik, mondataik idézése Ellentétek alkalmazása (2 termék, 2 piac, 2 időszak) Bekezdések, felsorolások és kronologikus sorrend használata Képek, ábrák, mellékletek, függelékek beszúrása Összefogottan, tömören írjunk (a szöveg ne legyen több 15 oldalnál, a függelék pedig 10 oldalnál) De legyen teljes: minden legyen benne

3. Esettanulmány „menete” Szekunder és primer adatgyűjtés Felkészülés az első látogatásra a vállalkozásnál: külső adatok gyűjtése (szekunder) (sajtó, kiadványok stb.), melyek segítségével egy általános kép alakítható ki (szervezeti környezet – SWOT, PEST, Porter) Első látogatás: felderítés – a vállalkozás telephelyének, környezetének megismerése, általános adatok gyűjtése. Második látogatás során sort kell keríteni interjúra a vállalkozás vezetőjével és más olyan alkalmazottakkal, akik lényeges információt tudhatnak szolgáltatni a vállalkozással kapcsolatban. Tőlük kérhetünk belső adatokat a vállalkozásról (alkalmazottak száma, számviteli adatok stb.). A követő látogatások során kell sort keríteni a hiányosságok, a „lyukak” betömésére. Ekkor kell törekedni a hibák javítására is, melynek során sokat segíthetnek a vállalkozás dolgozói is.

KUTATÁSMÓDSZERTAN (3. foglalkozás, 2006. szept. 25.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

1. Szakirodalom gyűjtése, feltárása Bibliográfia készítés (cédulák) Olvasás Jegyzetelés és cédulázás

1. Szakirodalom gyűjtése Források típusai: Elsődleges forrás: Saját adatgyűjtés Adott szerző esetén – műve és azok kritikai kiadása Statisztikai kiadványok Vállalati dokumentumok Másodlagos forrás: Elemző szakirodalom – bemutat, elemez, értékel (határ szubjektív lehet) - tudományos könyvek és folyóiratok Szürke irodalom Fontos: kritikus szemmel olvassunk, elemezzünk! versengő irányzatok – pl. fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései!

Total debts amassed by the world's poorest countries shot up from $25bn in 1970 to $523bn in 2002, resulting in endless misery and widespread poverty as many of these economies spiralled out of control.

1. Szakirodalom gyűjtése Könyvtári katalógus Irodalom követés: összefoglaló mű (survey, review), monográfia „Szerző követés” Szaksajtó: utolsó 2-3 év, az újabbaktól időben visszafelé haladva (az irodalomjegyzéket érdemes megnézni) Témafigyelő, referálólapok

2. Bibliográfia készítése Gyűjtésnél és szelekciónál csak „lapozni” lehet, a fontosakat kiválogatni, amiket később részletesen kijegyzetelünk és értékelünk: Szerző elismertsége: név szerinti keresés Címekben, abstract-ekben kulcsszavak keresése Kiadó elismertsége Folyóirat elismertsége Tartalomjegyzék átnézése Előszó, utószó átnézése Felhasznált irodalom Tárgyszójegyzék/névmutató a könyv végén Lásd http://www.amazon.com/

2. Bibliográfia készítése Megtalált források, anyagok áttekinthető rendszerezése Tényleges olvasás-megértés-jegyzetelés előtt kell Szakdolgozatban később ugyanezen irodalomjegyzék felhasználható, célszerű ugyanolyan formában elkészíteni Lehet: Manuálisan, bibliográfiai kártyán (anyagonként 1-1 kártya) EXCEL-ben

Források fajtái: Folyóiratok: lektorált (rendelkezik szerkesztőbizottsággal és független, elismert szakértők anonim véleményezik a megjelenő cikkeket) és referálható (van idegen nyelvű összegzése: abstract) Publicisztika (napi és hetilapok): nem legitim forrás, de kiváló ötletgyűjtemény Tudományos információ: ellenőrizhető információ, amit két független, szakmailag elismert hírforrás is megerősít (avagy a megadott módszertannal a vizsgálat megismételhető és ellenőrizhető) Kézikönyv (handbook) Monográfia Tanulmánygyűjtemény Segédkönyvek - Lexikonok - Enciklopédiák Évkönyvek Jogszabálygyűjtemények Forrásmegjelelölés/plágium

Kategória Folyóirat D: Egyéb figyelembe veendő lapok A: A hazai közgazdasági élet kiemelkedő lapja D Competitio A Közgazdasági Szemle Egyetemi Szemle/AULA/Gazdaság és társadalom Kelet és Közép Európában Európa Fórum B: Egy terület vezető folyóirata Fejlesztés és Finanszírozás B Szigma Gazdálkodás Külgazdaság Gazdaság (1990-től) Statisztikai Szemle Gazdaság és Jogtudomány/társadalomkutatás Gazdaság (1967-89) Hitelintezeti Szemle Vezetéstudomány (2000-től) Ipari Szemle Iparpolitikai tájékoztató C: Egy terület tekintélyes folyóirata Magyar Szemle C Bankszemle Mozgó Világ Európai Tükör Munkaügyi Szemle Ipargazdasági Szemle Replika Magyar Tudomány Society and Economy Marketing és Menedzsment Számvitel és Könyvvizsgálat Pénzügyi Szemle Századvég Tér és Társadalom Szövetkezés Valóság (1998-ig) Társadalmi Szemle Vezetéstudomány (1999-ig) Társadalomkutatás Valóság (1999-től)

Név, évszám, cím, szám, kiadó, város, terjedelem (Harvard) Könyv, kötet: Dőry T.–Rechnitzer J. (2000): Regionális innovációs stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest. Lengyel I. – Rechnitzer J. (szerk.) (2002): A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. RégióArt, Győr. Tanulmánykötetben tanulmány (fejezet): Krugman, P. (2000): Where in the World is the ’New Economic Geography’? In Clark, G.L. - Feldman, M.P. - Gertler, M.S. (eds): The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, pp. 49-60. Deák Sz. (2000): A Porter-féle rombuszmodell főbb közgazdasági összefüggései. In Farkas B.–Lengyel I. (szerk.): Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged. 67–87. o.

Folyóiratcikk: Krugman, P. (1999): The role of geography in development. International Regional Science Review, 2, pp. 142-161. Patik R. (2005): A regionális klaszterek feltérképezéséről. Területi Statisztika, 6. 520-541. o. Bizottsági anyag: DTI (2004): A Practical Guide to Cluster Development. Department of Trade and Industry, London. EC (2002): Benchmarking of business incubators. Final Report, European Cimmission, Luxembourg. Rendezni kell: - Ábécé sorrendben - Szerzőnél ugyanazon évben: Porter, M.E. (1998a): Clusters and the New Economics of Competition. Harvard Business Review, 11-12. pp. 77-90. Porter, M.E. (1998b): On Competition. The Free Press, New York

4. Könyvtárazás Katalógusok Papíralapú (főleg 1995 előtti anyagokról) - Cédulák - Tárgymutatók, indexek - Fiókok - + könyvtárost meg kell kérni ETO: Egységes Tizedes Osztályozási Rendszer (ismeretkörök rendszerezése fastruktúrába) Tárgyszavak: szerzők, könyvtárosok állítják össze JEL Classification: nemzetközi kódrendszer

5. Digitális könyvtárak SZTE Corvina katalógus: EBSCO EISZ http://opac.bibl.u-szeged.hu/opac EBSCO http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/online/ebsco/ebsco.html EISZ http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/online/eisz/eisz.html Akadémiai kiadó, Springer EU oldalai http://europa.eu/ Európai Unió hivatalos lapja http://eur-lex.europa.eu/ UN, WB, IMF, FAO Matarka Pressdok, Hundok Írj a szerzőnek!

6. Jegyzetelés Két menetben 1. menet: átlapozás, elsődleges benyomások és formai jegyek (használható??) Bibliográfia készítése szöveg aláhúzása, szövegkiemelés 2. menet: a kiválasztott anyagok részletes kijegyzetelése „szó szerinti idézetek” (max 2-3 mondat) adatok, gondolatok kiírása Anyagonként külön lapokon Pontos oldalszámokat megadva

Idegen szöveg, tömörített mondanivaló Szó szerinti idézet Idegen szöveg, tömörített mondanivaló Tételek, megállapítások, képletek Vélemény Ellentmondás Hibafelismerés Asszociációk Összevetés másokkal Pontosítás, kiegészítés Saját szöveg Jelzet Rövid forrásjelzés

KUTATÁSMÓDSZERTAN (4. foglalkozás, 2006. okt. 2.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Előadás témája 1. Elemzési módszerek 2. Információgyűjtés

1. Elemzési módszerek Az elemzés a kutatás, a megismerés módszere, segítségével a folyamatok és jelenségek közötti kapcsolatokat, a folyamatok kialakulását befolyásoló tényezők összefüggéseit, törvényszerűségeit lehet feltárni (pl. részvényárfolyamok). Mindegyik vizsgálat egy részelem: egy nagyobb egész speciális része (célszerű jól lehatárolni) Ezt a speciális részt ki kell emelni az egészből, de a legfontosabb háttérfolyamatokra is röviden ki kell térni Az elemzés három lépése: Információgyűjtés (de ezek leírása nem elég!!) A jelenség okainak, mozgatórugóinak feltárása az információk segítségével Komplex ok-okozati kapcsolatok értékelése

Az elemzés fajtái Terjedelme szerint: Átfogó elemzés Részleges elemzés Megközelítés módja szerint: Műszaki—gazdasági elemzés (mennyiségi) Gazdasági szemléletű (értékoldalú) Komplex műszaki—gazdasági elemzés (mindkettő) Vizsgált folyamat időbeli helyzete, állapota szerint: Statikus elemzés Dinamikus elemzés

Az elemzés formái Történelmi áttekintés és elemzés: mi történt és hogyan - múlt Esettanulmány: konkrét szervezeti egység, vállalkozás – múlt és jelen Jelentés, tanulmány: statikus (pl. közvélemény-kutatás) - jelen Helyszíni (terep) kísérlet

Elemzéshez használt módszerek Összehasonlítás: csak azonos módszerrel és tartalommal számított adatok (pl. nominális GDP-t nem!!), nemzetközi vizsgálatoknál és adatoknál legyenek óvatosak!! → idősoros adatok homogenizálása (most újraszámolják a GDP-t) Tényezőkre bontás: multiplikatív módszerrel (dekompozíció, pl. versenyképesség képlete – GDP/lakónépesség=GDP/foglalkoztatott*foglalkoztatott/munkaképes korú*munkaképes korú/lakónépesség, I=PAT, Impact=népesség*GDP/fő*környezetterhelés/GDP), avagy egyéb egyszerű statisztikai eljárás Számviteli-elemzési módszerek Statisztikai módszerek: EXCEL-ben is Matematikai módszerek: modellek Lényeg: alaposan nézzenek utána az egyes módszerek alkalmazási feltételeinek (és konzultáljanak felkészült szakértővel!!)

Információgyűjtés Statisztikai adatok – később Megfigyelés Kísérlet Megkérdezés Esettanulmány

Megfigyelés, kísérlet Megfigyelés Kísérlet Egy tőlünk független esemény megfigyelése, leírása (megfelelő előképzettséggel, és valamilyen pre-koncepcióval rendelkezik a megfigyelő) Pl.: vásárlók milyen útvonalon járják be a boltot – hogyan helyezzük el az árukat a polcokon Kísérlet valamilyen (független) tényező és a függő változó kapcsolata, reprodukálható, kontrollálható Üzleti tudományokban gyakoribb, de a közgazdaságtanban is felbukkant (pl. kísérleti közgazdaságtan Kahneman – Tversky)

Példa egy kísérletre Példa: egy járvány tör ki, amely várhatóan 600 ember életét követeli A program: 200 ember életét mentik meg bizonyosan. (A kísérleti alanyok 72 százaléka választotta ezt az opciót.) B program: 1/3 a valószínűsége annak, hogy mind a 600 ember életét megmentik, 2/3 a valószínűsége, hogy egyetlen ember életét sem mentik meg. (A kísérleti alanyok 28 százaléka választotta ezt az opciót.) C program: 400 ember hal meg bizonyosan. (A kísérleti alanyok 22 százaléka választotta ezt). D program:1/3 valószínűsége, hogy senki sem hal meg, 2/3 a valószínűsége, hogy mind 600 ember meghal (a kísérleti alanyok 78 százaléka választotta ezt).

KUTATÁSMÓDSZERTAN (9. foglalkozás, 2006. november 21.) Prof. Dr. Lengyel Imre intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Szakdolgozat szerkezete 1. Címválasztás 2. Főbb szerkezeti elemek 3. Tartozékok

1. Címválasztás Mit várunk el mi a címtől? Mit vár el a bíráló? (avagy a munkaadó??) Olyan, mint egy jó reklám!! A cím: iránytű A cím funkciói: Megnevezi a dolgozatot Kifejezi az írásmű tartalmát Felkelti az olvasó érdeklődését Sugallja a szerző véleményét (bizonyos mértékig) De!! Másoktól plagizálás a cím másolása

Főcím - alcím Címhierarchia Részcím (általában római számmal jelölt 2-3 rész) Fejezetcím (szakdolgozatban 4-5 fejezet van): 1 szint Alfejezetcím (fejezeten belüli 3-4 rész): 2 szint Szakaszcím (alfejezeten belüli): lehet sorszám nélküli is Pontcím Alpontcím Bekezdéscím

I. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése 1. Globalizációs folyamatok és hatásaik az új térszerveződésre 3 1.1. A globális verseny alapvető jellemzői 5 1.2. A globális-lokális paradoxon 10 1.3. A gazdaság térszerveződésének újabb jelenségei 14 1.4. Lokális gazdaság: lehetséges válasz a globális kihívásra? 21 2. A gazdaság térbeliségének „újrafelfedezése” 23 2.1. A lokális extern hatások jelentősége 27 2.2. A térgazdaságtan alapgondolatai 33 2.2.1. A regionális gazdaságtan korábbi irányzatainak kritikája 35 2.2.2. A térgazdaságtan kiinduló feltevései 40 2.3. Az iparági versenyelőnyök forrásainak földrajzi koncentrálódása 45 2.3.1. Agglomerációs előnyök és hazai bázis 47 2.3.2. Rombusz-modell: a lokális üzleti környezet elemeinek rendszerezése 53 2.4. A regionális tudomány újabb irányzatai 59 2.4.1. „Regionális motorok”: externáliák és tranzakciós költségek 62 2.4.2. Nem-üzleti interdependenciák: a „szentháromság” modell 66 2.5. A térbeliség közgazdaságtani megítéléséről 69 II. Területi verseny és versenyképesség III. Térségek versenyképessége Magyarországon Mindegyik részben 4 fejezet van!!

2. Főbb szerkezeti elemek Nagyobb, legalább 30-40 oldalas anyagot célszerű tagolni: fejezetekre osztani és külön-külön megírni Egy fejezet egy logikai egység: egy bekezdés egy kisebb gondolati egység Bevezetés (1-2 fejezet): 10-20 % Tárgyalás (2-4 fejezet): a téma kidolgozása: 70-80 % Befejezés (1 fejezet): 10 %

Bevezetés A koncepció átdolgozása (a téma érdekessége, alapvető gondolatai, fogalomrendszerének bevezetése, a téma gyakorlatias előzményei), kutatási hipotézisek újrafogalmazása A téma feldolgozásának rövid módszertana (csak jelzésértékű) A témakörben elért „legjobb gyakorlatok”, szakirodalmi előzmények, amelyekre támaszkodik Javaslat: csak vázlatszerűen írja meg, az ötleteit, megjegyzéseit írja fel és a szakdolgozat lezárásakor írja véglegesre a bevezetést

Tárgyalás A kutatási módszertan részletes ismertetése A szakirodalomból a konkrétan figyelembe vett forrás részletes elemzése Az adatgyűjtés: milyen adatokat és honnan, hogyan gyűjtött A részletesen felhasznált források ismertetése Állítások és bizonyítások Eredmények és következtetések Lényeg: arányos kifejtés legyen!! (többször át kell írni!!) Javaslat: a fejezetek elején röviden jelezni, hogy miről szól a fejezet és a végén összegezni röviden a legfontosabb megállapításokat (utóbbiak kissé átírva bekerülhetnek a szakdolgozat befejező részébe is)

Befejezés A szakdolgozati téma rövid összefoglalása Értékelés: közgazdasági, üzleti fogalmakkal a témakör legfontosabb megállapításainak megfogalmazása Saját eredmények ismertetése (ismétlése röviden) Javasolt kutatási témák, nyitva hagyott kérdések Gyakorlatban alkalmazhatóságra javaslatok

3. Tartozékok Címoldal és belső címoldal Ajánlás, mottó Előszó és/vagy bevezetés, köszönetnyilvánítás Tartalomjegyzék (Rezümé, főleg idegen nyelven) Táblázatok (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van) Ábrák (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van) Illusztrációk Befejezés, összefoglalás

További tartozékok Irodalomjegyzék Mellékletek (saját gyűjtés, saját munka) Függelékek (máshonnan átvett anyagrész) Szakkifejezések magyarázata Névmutató Tárgymutató Rövidítések jegyzéke Hibajegyzék

Tartozékok a fő szöveg előtt Külső címoldal és belső címoldal A szerző neve A dolgozat címe és alcíme Intézmény neve Város neve Évszám A GTK szabályzata tartalmazza a címoldalt!!

Előszó és/vagy bevezetés, köszönetnyilvánítás Max. 2-3 oldal, javaslat: A téma lényege (figyelemfelkeltés) A téma aktualitása (fontossága) A téma feldolgozásának módszere (csak jelzésértékűen) A dolgozat szerkezete röviden A téma/dolgozat különlegessége/egyedisége Köszönetnyilvánítás

Tartalomjegyzék Javaslat: Sorszámozni kell a fejezeteket (könnyebb keresni!) Max. 4 szintű: részcím, fejezet-, alfejezet- és szakaszcím (részcím szakdolgozatnál elhagyható!!) Max. 2 oldalas (ne legyen túl aprólékos) Arányosság (az egész dolgozatban!, azaz a fejezetek nagyjából hasonló nagyságúak legyenek) Egy oldalon ne legyen 2-nél több cím!! Ne legyen címhalmozás (pl. a fejezet- és alfejezetcím között legalább 2 bekezdés legyen!!)

KUTATÁSMÓDSZERTAN (10. foglalkozás, 2006. november 28.) Prof. Dr. Lengyel Imre intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

A szakdolgozat és írásának „apróságai” Irányelvek és célok Formai követelmények Tartozékok pontos használata

Tantárgy feltételei, számonkérés: GTK Kari Tanácsa (szept. 14-én) döntött: Kutatásmódszertan: 4 kredit, M3 Szakszeminárium 1. megszűnik Szakszeminárium 2. helyett (sima) szakszeminárium (tavasszal, a diplomabenyújtás és védés előfeltétele, heti 2 óra, kiscsoport, 12-15 fős) Kutatásmódszertan vizsga: írásbeli (mint a tervezett zh-k), tesztkérdések és rövid kifejtő kérdések lesznek a kötelező irodalom és az előadások alapján

Szakdolgozati irányelvek és célok Kötelező (avagy KV) tárgy Hazai és nemzetközi gyakorlatban, szakirodalomban jártasság Önálló alkalmazási képesség Módszertan ismerete és biztos alkalmazása Írásbeli és szóbeli kifejezőkészség (védés)

Formai követelmények Tagolás (vettük) Részek és fejezetek (önálló oldalon kezdődnek) Bekezdések tagolása Betűtípus és nagyság Margó Fejléc Oldalszámozás - Helye - Típusa Címek - Helyük Nagyságuk

Formai követelmények (folyt) Kiemelések Típusa Gyakorisága Hivatkozáson belül Felsorolások - Típusa - Hivatkozása Lábjegyzetek - Sorszámozásuk - Betűnagyság - Lábjegyzeten belüli kiemelés, hivatkozás

Ábrák és táblázatok Címük és a cím helye Sorszámozása és helye Megjegyzések Források Ábrák, táblázatok szövegen belüli - elhelyezése - hivatkozása

Táblázatok (speciális) Megnevezések Mértékegységek és feltüntetésük helye Betűtípus és –nagyság Vonalazás Tizedespont, avagy –vessző Tizedesjegyek száma Oszlopok pozicionálása Kisbetű, nagybetű Megjegyzések - Eltérő időpontok (*, **) megadása - Mértékegységek pontosítása

Ábrák (speciális) Megnevezések Betűtípus és –nagyság Grafikai jelek alkalmazása Gyakorisági sorok Diagramok: - Kör - Oszlop - Egyéb diagram Ábrán belüli szöveg

Egyebek Jó munkát!! Színes ábrák Fényképek Képletek Stb. Szakszemináriumon kérdezzék meg! Jó munkát!!

KUTATÁSMÓDSZERTAN (2. foglalkozás, 2006. szept. 18.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Elvárások 2 - 4 ív Problémamegoldás Elmélyült elméleti tudás Saját primer kutatások Kompiláció (leíró) vs. elemző-kutató módszer

Elvárások 2 - 4 ív Problémamegoldás Elmélyült elméleti tudás Saját primer kutatások Kompiláció (leíró) vs. elemző-kutató módszer Dolgozat sikere függ: eredetiség, elméleti megalapozás, gyakorlati hasznosság, elmélet és gyakorlat egyensúlya, szerkezet, konzulens és opponens Potenciális kutatási célok: kutatási módszerek bemutatása, gyakorlása, terület felderítése, leírás, magyarázat, ötletadás

1. A kutatási folyamat (szakdolgozat) lépései Kutatási téma előzetes meghatározása Előzetes tájékozódás, a téma pontosítása Kutatási célok meghatározása és koncepció készítése Részletes kutatási terv (fejezetenként) Anyaggyűjtés Vázlatok (fejezetenként) és információk rendszerezése Dolgozat kéziratának első fogalmazványa Dolgozat végleges megírása közben egyeztetések a konzulenssel nem lineáris folyamat!

Kutatási téma meghatározása Előzetes tájékozódás Elméleti alapok megismerése, könyvtárazás Fontos forrás- lelőhelyek feltárása Fő problémák meghatározása Kutatási célok meghatározása Kutatási koncepció elkészítése Primer kutatási módszer kiválasztása: Kérdőíves felmérés Összehasonlító vizsgálat Interjú Esettanulmány Könyvtári és internetes adatgyűjtés Gyűjtött anyag feldolgozása, értékelése Megfigyelés Adatfeldolgozás Elemzés, eredmények értékelése Dolgozat elkészítése Védés

1.1. Kutatási téma előzetes meghatározása A témaválasztás aranyszabályai: Mi a célunk vele? (leíró/elemző értelmező) Készségeink, képességeink (korábbi tanulmányok) A téma az utcán hever Nyelvismeret és szakirodalmi feldolgozottság Előzetes konzultáció Jól körülhatárolható és feldolgozható téma (de azért ne túl szűk) Időben is jól lehatárolható Aktuális, időszerű és érdeklődésre számot tartó téma (a közeljövőben) Gyakorlati hasznosság (???) Valódi, izgalmas téma (nem PhD/Nobel Díj) Közgazdasági téma: törzstárgyhoz tartozzon Diszciplináris/multidiszciplináris/interdiszciplináris (gazdasági jelenségek társadalmi vonatkozásai és vica versa) Mikro vs. makro Teszt másokon Ne ragaszkodjunk mereven a kiválasztott témához + kutatási cél kérdésként való megfogalmazása (=téma problémává való átalakítása) + érdekelje Önöket, motiváltak legyenek + legyenek alapjaik (ismerjék a témakör fogalmait és megállapításait/gyakrolati tapasztalat) + szívesen foglalkozzanak vele, élvezzék a kihívást + találjanak hozzá anyagokat és forrásokat (főleg a legjobb nemzetközi gyakorlatról idegen nyelven) + kapcsolódjon jövőbeli munkaelképzeléseikhez + találjanak konzulenst

1.2. Előzetes tájékozódás, a téma pontosítása Informálódás: Személyes ötletek és konzulenssel való egyeztetések – ez a legfontosabb, nagyon sok időt takaríthattok meg vele Könyvtárban elérhető adatforrások: folyóiratok, könyvek + korábbi szakdolgozatok Internetes informálódás Téma forrásanyagának előzetes átlapozása: elméleti alapok átnézése (fogalmak, irányzatok, főbb megállapítások) A téma aktuális, főbb problémáinak meghatározása Konzulens szerepe: belső és külső

1.3. Kutatási célok meghatározása és koncepció készítése Koncepció (3-5 oldalas előzetes vázlat): Mivel akar foglalkozni, milyen eszközökkel és módszerekkel, milyen alapvető szakirodalommal, milyen adatforrásokkal? Pontos kutatási téma (mit?): a kutatás tárgya és célja Témaválasztás indoklása (miért?): aktualitása, szakirodalmi feldolgozottsága (azaz olvasni kell hozzá, legalább néhány összefoglaló művet!!!), hasznossága Kutatási módszerek (hogyan?): adatgyűjtési és elemzési módszerek Hipotézisek: várt konklúziók (amit megerősítünk, avagy elvetünk) - azaz mitől is tudományos egy írásmű? Kutatás időbeli ütemezése: meg tudja-e csinálni? Ne legyen semmitmondó, igyekezzünk konkretizálni.

Koncepciókészítésnél (szakdolgozatnál) lényeges szempontok: A témakör feldolgozása haladja meg a tananyagot, de épüljön is rá Ne a „mi történt”, hanem a „miért” és „hogyan történt” kérdésekre válaszoljon Problémaorientált legyen: mi a probléma, miért és hogyan lehet megoldani? Melyek az eddigi legjobb megoldások? (szakirodalom, gyakorlat) Ne csak leíró jellegű legyen, hanem az összefüggések közgazdasági értelmezésére koncentráljon Konzulens is megértse – beszéljük is át vele (szakdolgozatnál is fontos). A dolgozatnak meg kell állnia a saját lábán, legyen világos, követhető. Csak előzetes anyag, nem kell hozzá túl mereven ragaszkodni (kidolgozás sorrendjéhez sem). A szakdolgozat meg kell feleljen a tudományosság kritériumainak.

Tudományosság kritériumai Eszmefuttatások, alátámasztás nélküli kijelentések, előítéletek (publicisztika) Tudományosság kritériumai Tiszta fogalmak használata Következetes fogalomhasználat, szinonimák kerülése – pl. természet, természeti erőforrás, természeti tőke, ökoszisztéma-szolgáltatások, bioszféra, biodiverzitás Definiálási kényszer (első előforduláskor) - fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, természet megőrzése Alkalmazkodás a szóhasználatban tudományágunk főáramához (vagy az eltérések indoklása) Két/többértelműség kerülése Idegen szavak használatának korlátozása Tudományos dolgozat okokat keres – pl. infláció, outsourcing okai Logika és adatbányászás – de: gólyák és csecsemők Bizonyítás és cáfolat Bizonyítható állítások megfogalmazása (tények, statisztikai adatok, táblázatok, diagrammok (empirikus evidenciák), logikai úton (deduktív bizonyítás), tekintélyre történő hivatkozás (csak a forrás megjelölésével, ahol ő is bizonyít). Deduktív bizonyítás (definíciók, axiómák és posztulátumok) vs. empirikus bizonyítás (vö. matematikai vs. reáltudományi elmélet - Kornai) Indukció, verifikáció és falszifikáció (Popper, Lakatos), objektivitás, bizonyosság Tudás szubjektivitása, paradigmák Ki lehet-e szűrni a tudásból a szubjektivitást? Rejtett tudás – Stradivari hegedűje (Polányi Mihály) Hallgatólagos tudásból paradigma – paradigmán belüli/paradigmák közti vita, társadalomtudományokban gyakori, paradigmaváltás, a győzelem nem meggyőzés De: törekedni kell a bizonyításra, miközben tudtában vagyunk e korlátoknak Állításainkat valószínűsíthetjük, egyoldalú/kétoldalú közlemények Versengő irányzatok

Konzulens/opponens Belső konzulens Külső konzulens Opponens Szellemi, szakmai támogatást nyújt, véleményez Konzulens kiválasztása Tömegoktatás Érdemes időben konzultálni – utolsó pillanatban „tömeg lesz” Külső konzulens Jellemzően lazább együttműködés Kevés gyakorlat (formai követelmények!!!) és idő Opponens

1.4. Részletes kutatási terv (fejezetenként) Információforrások kiválasztása: anyagok kritikai feldolgozása (cédulázás, jegyzetelés, megállapítások összevetése) Primer kutatási módszer kiválasztása (ha kell!!): kérdőív, interjú Műfaj eldöntése: esettanulmány (egyetlen gazdasági szereplő) vs. összehasonlító vizsgálat (több gazdasági szereplő) Gyűjtött anyagok feldolgozása Elemzés és értékelés

Kvalitatív kutatás Kvalitatív kutatás Kvantitatív kutatás Célkitűzés   Kvalitatív kutatás Kvantitatív kutatás Célkitűzés mögöttes okok és motivációk minőségi megértése adatok számszerűsítése és általánosítások megfogalmazása a minta alapján a vizsgált populációra Minta kisszámú, nem reprezentatív eset nagyszámú, reprezentatív eset Adatgyűjtés nem strukturált strukturált Adatelemzés nem statisztikai statisztikai Eredmény a probléma megértését segíti javaslatokat tesz a cselekvésre

Kvalitatív kutatás

Kvalitatív kutatás Mikor alkalmazzuk? Termékbevezetés Bonyolult termék Magánéletet sértő, zavarba hozó kérdések Énképre negatívan ható kérdések Termék fogyasztása érzékszervi

Egyéni mélyinterjú Előnyei Hátrányai egyenként koncentrálhatunk a fogyasztókra 15 – 60 perc/fogyasztó senki sem gyakorol hatást a megkérdezettre strukturálatlan Hátrányai nem reprezentatív magas válasz-megtagadási arány magas fajlagos költség

Egyéni mélyinterjú Mikor alkalmazzuk: csoporton belül vonakodó fogyasztók véleményének megismerésére hipotézisek felállítása fogyasztók viselkedésének mélyen ülő pszichológiai alapjainak azonosítására kényes témák esetén

Egyéni mélyinterjú Készítése Elemzés és tanulmány készítése - szükséges fogyasztók típusa + megtalálási mód - interjúvázlat/témajegyzék - feladatok/tevékenységek helye a mélyinterjúban - helyszín kiválasztása - interjú lefolytatása Elemzés és tanulmány készítése - válaszadók típusa szerint - válaszadók szerint - kapott eredmények szerint - termékek/szolgáltatások szerint

Fókuszcsoportos mélyinterjú Definíció Időtartam

Fókuszcsoportos mélyinterjú Előnyei szinergia hólabdahatás ösztönzés érdekes tevékenységek és feladatok megvalósítása strukturálatlan – váratlanul felmerülő érdekes gondolatok gyors résztvevők megfigyelése Hátrányai nem reprezentatív torzítások nehéz feldolgozás relatív drágaság

Fókuszcsoportos mélyinterjú Mikor alkalmazzuk: hipotézisek felállítása új termék- ill. szolgáltatási ötletek kidolgozása – fogyasztók első reakciójának megfigyelése valamint ötletroham idő- és pénz szűke tisztázó eljárás

Fókuszcsoportos mélyinterjú Megszervezés - szükséges fogyasztók típusának meghatározása - döntés a foglalkozások számáról - foglalkozások helye - résztvevők toborzása - foglalkozás ideje - interjúvázlat Résztvevők toborzása

Interjúvázlat készítése legyen világos számunkra a probléma és a kutatás célja tudjunk minél többet a megkérdezettekről számoljunk az idővel 1. rész: rövid bevezetés 2. rész: résztvevők bemutatása 3. rész: vizsgált termékkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatok, problémák, szükségletek feltárása 4. rész: kutatás tárgyát képező termék/szolgáltatás ill. a kutatandó új ötletek ismertetése esetleg – termék/szolgáltatás marketing, árképzési, promóciós vonatkozásaink feltárása összefoglaló rész néhány különleges módszer interjúvázlat jellege

Csoportvezetés Stílusok: - Nem irányító - Irányító

Kérdőív tervezése Nincs rá tudományos módszer 1. Keresett információ 2. Kérdőív típusa és adatgyűjtés módszere - interjúkészítő által kitöltött - önkitöltős 3. Kérdések típusai - nyitott - zárt

Kérdőív tervezése 4. Kérdések megfogalmazása - egy jelentésű szavak használata - szakzsargon kerülése - tulajdonságjelző melléknevek - megfogalmazás összhangja a válaszkategóriákkal - skálázás: ellentétes egyenértékű megfelelőkkel rendelkező tulajdonságjelző kifejezések használata - jövedelmet érintő kérdések - „nem tudom”/”nem válaszol” - dupla tagadás - húzó/torzító kifejezések

Kérdőív tervezése 5. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök

Kérdőív tervezése 5. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök - sorba rendezés

Kérdőív tervezése 5. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök - sorba rendezés - páros összehasonlító értékelés - konstansösszeg-skálák

Kérdőív tervezése 5. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök - sorba rendezés - páros összehasonlító értékelés - konstansösszeg-skálák - index-skála - szemantikus differenciaskála - grafikus értékelési skála - Likert-skála - Guttman-skála skálával kapcsolatos döntések

Kérdőív tervezése

Kérdőív tervezése 6. Kérdések sorrendjének meghatározása - témák logikus sorrendje - általánosságban: - fogyasztók által tapasztalt probléma - eddig megismert megoldások - jobb megoldást nyújtó létező termék - találkozás az új termékkel - lehetséges új termék marketing kapcsolódásai - fogyasztó jellemzői - szűrőkérdések - kérdések kényessége és bonyolultsága

Kérdőív tervezése 7. Kérdőív szerkezete, elrendezése, külleme 8. Kérdőívek előzetes kipróbálása

Mintavétel Folyamata Sokaság meghatározása Mintavételi keret meghatározása Mintavételi technika kiválasztása Mintanagyság meghatározása Mintavétel kivitelezése - részletek

Mintavétel Önkényes mintavétel - előnyei - hátrányai Kvótás mintavétel

Mintavétel

Mintavétel Önkényes mintavétel Kvótás mintavétel - előnyei - hátrányai Kvótás mintavétel Valószínűségi mintavétel - fő szabályai - mintavételi hiba

Mintavétel

Mintavétel

Mintavétel

Mintavétel Önkényes mintavétel Kvótás mintavétel - előnyei - hátrányai Kvótás mintavétel Valószínűségi mintavétel - fő szabályai - mintavételi hiba - típusai

Mintavétel

Mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Szakdolgozat szerkezete 1. Címválasztás 2. Főbb szerkezeti elemek 3. Tartozékok

1. Címválasztás Mit várunk el mi a címtől? Mit vár el a bíráló? (avagy a munkaadó??) Olyan, mint egy jó reklám!! A cím: iránytű A cím funkciói: Megnevezi a dolgozatot Kifejezi az írásmű tartalmát Felkelti az olvasó érdeklődését Sugallja a szerző véleményét (bizonyos mértékig) De!! Másoktól plagizálás a cím másolása

Főcím - alcím Címhierarchia Részcím (általában római számmal jelölt 2-3 rész) Fejezetcím (szakdolgozatban 4-5 fejezet van): 1 szint Alfejezetcím (fejezeten belüli 3-4 rész): 2 szint Szakaszcím (alfejezeten belüli): lehet sorszám nélküli is Pontcím Alpontcím Bekezdéscím – freemind (google keresés)

I. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése 1. Globalizációs folyamatok és hatásaik az új térszerveződésre 3 1.1. A globális verseny alapvető jellemzői 5 1.2. A globális-lokális paradoxon 10 1.3. A gazdaság térszerveződésének újabb jelenségei 14 1.4. Lokális gazdaság: lehetséges válasz a globális kihívásra? 21 2. A gazdaság térbeliségének „újrafelfedezése” 23 2.1. A lokális extern hatások jelentősége 27 2.2. A térgazdaságtan alapgondolatai 33 2.2.1. A regionális gazdaságtan korábbi irányzatainak kritikája 35 2.2.2. A térgazdaságtan kiinduló feltevései 40 2.3. Az iparági versenyelőnyök forrásainak földrajzi koncentrálódása 45 2.3.1. Agglomerációs előnyök és hazai bázis 47 2.3.2. Rombusz-modell: a lokális üzleti környezet elemeinek rendszerezése 53 2.4. A regionális tudomány újabb irányzatai 59 2.4.1. „Regionális motorok”: externáliák és tranzakciós költségek 62 2.4.2. Nem-üzleti interdependenciák: a „szentháromság” modell 66 2.5. A térbeliség közgazdaságtani megítéléséről 69 II. Területi verseny és versenyképesség III. Térségek versenyképessége Magyarországon Mindegyik részben 4 fejezet van!!

2. Főbb szerkezeti elemek Nagyobb, legalább 30-40 oldalas anyagot célszerű tagolni: fejezetekre osztani és külön-külön megírni Egy fejezet egy logikai egység: egy bekezdés egy kisebb gondolati egység Bevezetés (1-2 fejezet): 10-20 % Tárgyalás (2-4 fejezet): a téma kidolgozása: 70-80 % Befejezés (1 fejezet): 10 %

Bevezetés A koncepció átdolgozása (a téma érdekessége, alapvető gondolatai, fogalomrendszerének bevezetése, a téma gyakorlatias előzményei), kutatási hipotézisek újrafogalmazása A téma feldolgozásának rövid módszertana (csak jelzésértékű) A témakörben elért „legjobb gyakorlatok”, szakirodalmi előzmények, amelyekre támaszkodik Köszönetnyilvánítás Javaslat: csak vázlatszerűen írja meg, az ötleteit, megjegyzéseit írja fel és a szakdolgozat lezárásakor írja véglegesre a bevezetést Olvasó „vezetése”

Tárgyalás A kutatási módszertan részletes ismertetése A szakirodalomból a konkrétan figyelembe vett forrás részletes elemzése Az adatgyűjtés: milyen adatokat és honnan, hogyan gyűjtött A részletesen felhasznált források ismertetése Állítások és bizonyítások Eredmények és következtetések Lényeg: arányos kifejtés legyen!! (többször át kell írni!!) Javaslat: a fejezetek elején röviden jelezni, hogy miről szól a fejezet és a végén összegezni röviden a legfontosabb megállapításokat (utóbbiak kissé átírva bekerülhetnek a szakdolgozat befejező részébe is)

Befejezés A szakdolgozati téma rövid összefoglalása Értékelés: közgazdasági, üzleti fogalmakkal a témakör legfontosabb megállapításainak megfogalmazása Saját eredmények ismertetése (ismétlése röviden) Javasolt kutatási témák, nyitva hagyott kérdések Kutatás korlátai Gyakorlatban alkalmazhatóságra javaslatok

3. Tartozékok Címoldal és belső címoldal Ajánlás, mottó Előszó és/vagy bevezetés, köszönetnyilvánítás Tartalomjegyzék (Abstract, főleg idegen nyelven) Táblázatok (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van) Ábrák (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van) Illusztrációk Befejezés, összefoglalás

További tartozékok Irodalomjegyzék Mellékletek (saját gyűjtés, saját munka) Függelékek (máshonnan átvett anyagrész) Szakkifejezések magyarázata Névmutató Tárgymutató Rövidítések jegyzéke Hibajegyzék

Tartozékok a fő szöveg előtt Külső címoldal és belső címoldal A szerző neve A dolgozat címe és alcíme Intézmény neve Város neve Évszám A GTK szabályzata tartalmazza a címoldalt!!

Tartalomjegyzék Javaslat: Sorszámozni kell a fejezeteket (könnyebb keresni!) Max. 4 szintű: részcím, fejezet-, alfejezet- és szakaszcím (részcím szakdolgozatnál elhagyható!!) Max. 2 oldalas (ne legyen túl aprólékos) Arányosság (az egész dolgozatban!, azaz a fejezetek nagyjából hasonló nagyságúak legyenek) Egy oldalon ne legyen 2-nél több cím!! Ne legyen címhalmozás (pl. a fejezet- és alfejezetcím között legalább 2 bekezdés legyen!!)