Az OECD tagországok mezőgazdaságának támogatottsága az új metodika alapján - különös tekintettel Magyarországra Hajdú Eszter 2007.04.13

Az OECD feladata 1987. Párizs az agrártámogatások csökkentésére van szükség Ennek érdekében mutatókat határoznak meg: PSE Termelői Támogatási Egyenérték CSE Fogyasztói Támogatási Egyenérték A módszertan vitatottá válik, ezért új mutatók bevezetése vált szükségessé

Az egyes mutatók I. PSE (Becsült Termelői Támogatás) A mutató nem csak terményekre/termékekre, hanem nemzeti szinten is kalkulálható, lehet továbbá nemzetek fölötti, de ugyanúgy regionális szintekre is bontható. Lehet százalékos, vagy termelési egységre kalkulált PSE és az AMS közti különbség PSE összetevői, a közvetett, illetve közvetlen támogatások

Az egyes mutatók II. CSE (Becsült Fogyasztói Támogatás) Általában nemzeti szinten vagy termékre, terményre számítják. Lehet százalékos, vagy termelési egységre számított CSE összetevői, a közvetett, illetve közvetlen támogatások

Az egyes mutatók II. GSSE (Általános Szolgáltatások Becsült Támogatás) Alapvetően pénzben kifejezett mutató, de lehet százalékos is. Az általános szolgáltatások köre TSE (Becsült Összes Támogatás) PEM (Politikai értékelő mátrix)

OECD tagországok makrogazdasági mutatói (2000-ben) I. Az átlagos gazdasági növekedés meghaladta a 4 százalékot Ugyanakkor 60 százalékkal emelkedett a nyersolaj világpiaci ára. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent az OECD régió átlagában az OECD tagországok kereskedelmében csökkenő tendenciát mutat a mezőgazdaság aránya a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem emelkedése ellenére Emelkedett az agrártermékek világpiaci ára

OECD tagországok makrogazdasági mutatói (2000-ben) II. Az élelmiszergazdaság részesedése a GDP-ből folyamatosan csökkent A mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása átlagában 2% körül alakult A mezőgazdasági jövedelmek növekedtek (becslés), de különböző területeken nagy eltérések vannak. A GDP-ben és foglalkoztatottságban alacsony a mezőgazdaság részesedése, néhány erőforrás felhasználásában azonban komoly szerepet játszik A fogyasztói kiadásokon belül csökkent az élelmiszerre költött pénz aránya.

OECD tagországok makrogazdasági mutatói (2000-ben) III. A farmok száma csökkent , viszont nőtt az átlagos birtoknagyság. A munkatermelékenység növekedését különböző tényezők teszik lehetővé Bár komolyabb agrárpolitikai reform nem volt, az agrártámogatások több programban is szerepet kaptak. Előtérbe kerül az agrár és környezetvédelem, valamint az élelmiszerbiztonság A versenypolitika területén viszont kevés változás zajlott le ezen időszak alatt

Az OECD tagországok mezőgazdasági támogatottsága I. A becsült termelői támogatás a termékek zöménél csökkent, viszont az egyes termékek PSE mutatóját elemezve vegyes képet kapunk. A PSE mutatón belül a piaci ártámogatás csökkent, az input-felhasználásra alapozott kifizetések százalékos aránya alig változott. A vetésterületre és állatlétszámra alapozott kifizetések csökkentek, de még így jelentősen magasabb, mint a ’80-s évek végén!

Az OECD tagországok mezőgazdasági támogatottsága II. Az OECD régióban összességében csökkent a névleges protekcionizmus együtthatója (NPC), azaz mind az importakadályok, mind az exportszubvenciók csökkentek. A névleges támogatási együttható (NAC) átlagos csökkenése ugyanakkor nem volt jelentős. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy NPC és NAC értékei különböző területeken nagy különbségeket mutatnak.

Az OECD tagországok mezőgazdasági támogatottsága III. A termelői támogatás visszaesésével egyenes arányban csökkent a fogyasztók és adófizetők költsége. A CSE százalékos mutatója szintén nagy különbségeket takar az OECD övezetben. A GSSE a mezőgazdaság összes támogatásán belül emelkedett. Az összes támogatás viszont csökkent a GDP százalékában kifejezve. Bár nagyon eltérőek az eredmények, összességében az OECD tagországok haladást értek el az agrárpolitikai reformok tekintetében

A magyar mezőgazdaság támogatottságának nemzetközi összehasonlítása PSE mutató Magyarországon jóval alacsonyabb az OECD tagországok átlagánál. Magyarországon a TSE az OECD régió átlagának a kétszeresét tette ki. A támogatottsági mutatók alakulásában a költségvetési támogatások mellett a piaci ártámogatás töltenek be vezető szerepet. Bár jelentős nagyságú, mégis alacsonyabb hazánkban, mint az OECD átlag. A magyar fogyasztói támogatottság (CSE) negatív volt, azaz a fogyasztóktól elvonás történt, azonban az OECD tagországok átlagában sokkal nagyobb mértékű volt a fogyasztói elvonás

Támogatás termékenkénti elemzése I. A búza PSE mutatója a folyamatosan emelkedett, de még így is nemzetközi összehasonlításban alacsonynak tekinthető . A búza CSE mutatója negatív értéket, de az OECD régió átlagában a fogyasztók hazainál nagyobb mértékben támogatták a búzatermelést. A kukorica PSE értéke emelkedett ugyan, de összességében nagyon alacsony szinten mozgott. Az OECD övezetben átlagosan nagyobb volt a kukorica termelői támogatottsága.

Támogatás termékenkénti elemzése II. A CSE a kukorica esetében csökkent, de inkább a fogyasztók támogatása volt jellemző. Az OECD átlagában a kukorica CSE a hazainál egyenletesebben alakult. Az árpánál a PSE csökkent, az OECD régióban ugyanakkor sokkal magasabb értéket mutatott a PSE. Az árpa CSE mutatója elhanyagolható szinten mozgott, az OECD tagországaihoz hasonlóan.

Támogatás termékenkénti elemzése III. A napraforgó PSE mutatója alacsony volt, míg az OECD övezetben átlagosan magasabb volt. A százalékos CSE pozitív, de csökkenő volt. Ezzel szemben az OECD tagországokban elhanyagolható mértékű volt fogyasztói támogatás. A cukor PSE mutatója ingadozó, de összességében igen magas értékű, az OECD régió átlagában a hazainál még magasabb volt a cukor százalékos PSE mutatója. A CSE mutató alakulását a cukornál is a változékony tendencia jellemezte, de a magyar fogyasztók nemzetközi összehasonlításban komoly mértékben támogatták a cukortermelést a vizsgált időszakban

Támogatás termékenkénti elemzése IV. A tej az OECD övezet átlagának megfelelő, magas PSE értéket mutat. A tej CSE mutatója az OECD tagországok átlagértékéhez hasonlóan erősen negatív volt. Az OECD régióban általában komoly termelői támogatás volt a domináns, Magyarországon pedig ezzel szemben termelői elvonás jellemezte az ágazatot (negatív PSE érték). A marhahús CSE mutatója szerint az OECD övezet átlagához hasonló fogyasztói elvonás ment végbe. A juhhús esetében erősen ingadozott a PSE mutató alakulása, és nemzetközi összehasonlításban alacsony volt ez a támogatottság.

Támogatás termékenkénti elemzése V. A juhhús CSE mutatója a fogyasztók támogatottságát mutatja, az OECD tagországok átlagával szemben (negatív CSE mutató) A sertéshús PSE mutatója változatos volt. 2000-re szinte teljesen megszűnt, miközben az OECD övezetben erősen pozitív. A hazai sertéshús CSE mutatója negatív tartományból a pozitívba mozdult el, OECD övezethez hasonlóan. A csirkehúst magas PSE mutató jellemezte, az OECD átlag ettől jóval szerényebb volt.

Támogatás termékenkénti elemzése VI. A csirkehús CSE mutatója negatív előjelű volt, és nemzetközi összehasonlításban hazánkban magasabb fogyasztói elvonás jellemezte az ágazatot. A tojás PSE mutatója az OECD régióban számított átlagnál is jóval magasabb volt Magyarországon. A CSE mutató ebben az esetben az OECD tagországok átlagához viszonyítva is magas negatív értékkel rendelkezett.

Összefoglalva A cukor, a tej, a baromfi és a tojás PSE mutatója magasabb volt csak magasabb az mezőgazdaság egészére számított PSE mutató értékéhez viszonyítva. Mindez összefüggést mutat az egyes termékek CSE mutatóinak tendenciájával, hiszen itt volt az átlagosnál nagyobb fogyasztói elvonás A költségvetési támogatás és a bruttó termelési érték összehasonlítása alapján három olyan terméket találhatunk, mely a bruttó termelési értékéhez képest magasabb támogatásban részesült.

Felhasznált irodalom: Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: Az OECD tagországok mezőgazdaságának támogatottsága az új metodika alapján - különös tekintettel Magyarországra (Jankuné Kürthy Gyöngyi - Popp József - Potori Norbert) Agrárgazdasági tanulmányok 2001. 6. szám