A pénzügypolitika területei

Miről lesz szó? 1. monetáris politika 2. államháztartási politika (költségvetési politika) 3. külgazdasági politika (árfolyampolitika, kereskedelempolitika) 4. Felügyeleti politika Funkciók, cél-eszközrendszer, célok és eszközök közötti rövid-és hosszú távú konfliktusok

Monetáris politika fogalma Cél és eszközrendszer szempontjából: Az aggregát pénztömeg nemzetgazdasági szintű meghatározására és befolyásolására, a külső pénzkapcsolatok erősítésére, a monetáris egyensúly megteremtésére alkalmas intézkedések összessége. Tevékenység oldaláról: A pénzforgalmi, a hitelezési és a devizadöntések valamint intézkedések együttese.

Monetáris politika Legfontosabb követelmény a monetáris politikával szemben, hogy segítse elő a gazdaságpolitika céljainak a megvalósítását: A teljes foglalkoztatottságot A pénzérték külső és belső stabilitását A nemzetközi fizetési pozíció kívánatos állapotának elérését És a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést.

„Munkamegosztás” a fiskális és monetáris politika között A monetáris politika hatását nemzetgazdasági környezetben, a pénzügyi politikával, ezen belül a költségvetési politikával összhangban, együttesen, bár bizonyos autonómiával rendelkezve fejti ki. A költségvetési politika alakítja ki a tartós, meghatározó pénzügyi jellemzőket, elsősorban jövedelemszabályozáson és adópolitikán keresztül. A monetáris politika elsődlegesen rövidebb illetve középtávú jellemzők formálásában játszik szerepet.

„Munkamegosztás” a fiskális és monetáris politika között A monetáris politika tehát sohasem képes olyan mértékben beavatkozni a gazdasági folyamatokba, mint a végleges elvonásokra és juttatásokra alkalmas költségvetés. Egyensúlyi szempontok miatt azonban mégis korlátoznia kell a pénzkibocsátás-szűkítés fiskális megoldásainak érvényesülését, rendszerint ellenkező hatást kifejtő intézkedésekkel. Ahhoz,hogy a monetáris politika autonómiája érvényesüljön a fiskális politikával szemben, a jegybankok általában a parlamenteknek és nem a kormányoknak tartoznak beszámolási kötelezettségekkel.

Az infláció esetleges reálgazdasági hatásai A kormányzatok gyakran nyomást gyakorolnak a jegybankokra, hogy a monetáris döntéshozók segítsék a gazdasági növekedést, vagy növeljék az exportra termelő vállaltok versenyképességét. Azonban a monetáris politika rövidtávon lehet hatással a reálváltozókra (növekedés,versenyképesség) de hosszútávon nem! A monetáris politika hosszútávon csak egy, nominál változóra lehet hatással!(árszínvonal, nominális árfolyam, pénzmennyiség)

Az infláció esetleges reálgazdasági hatásai Ha engednek a nyomásnak a monetáris döntéshozók, akkor a piaci szereplők a jövőben is fognak erre számítani, illetve a jegybank elveszti a hiteleségét, ami a monetáris lépések hatékonyatlanságához vezet. Így emelkednek az árstabilitás elérésének költségei.

Az infláció esetleges reálgazdasági hatásai Mi történik,ha a monetáris politika megpróbál rövidtávon hatással lenni a foglalkoztatásra illetve a kibocsátásra? A kibocsátás meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét- inflációs nyomás keletkezik- külső egyensúlytalanság alakul ki-csak magasabb inflációval áll helyre az egyensúly!

A nemzetközi versenyképesség befolyásolása Erre is csak átmenetileg lehet hatással a monetáris politika.(valutaárfolyam-leértékeléssel) Rövid távon igaz, hogy a hazai termelők exporttermékei külföldi valutában olcsóbbá válnak,és így versenyelőnyre tesznek szert. De amint a külföldről importált termékek és a velük versenyző hazai termékek árába is begyűrűzik a leértékelt árfolyam hatása, a belföldi árak megdrágulnak.

A nemzetközi versenyképesség befolyásolása Így elveszik az árelőny, és az infláció fokozódik. Vagyis a monetáris politika nem ér el tartós reálgazdasági hatást, csak a nominális árfolyamra hat. A versenyképességet viszont reáltényezők határozzák meg.( hatékony termelési technológia, jó termékszerkezet)

Jegybankok elsődleges célja Az árstabilitás elérése és fenntartása( USA: árstabilitás és teljes foglalkoztatás) Az árstabilitás kitüntetett szerepének okai: Az alacsony infláció kedvez a gazdaság működésének. A monetáris politika rövidtávon hatással lehet a kibocsátásra és a foglalkoztatásra, de hosszútávon csak az inflációra van hatással. Az egyéb makrogazdasági célok (pl:.: gyorsabb növekedés, alacsony munkanélküliség) hosszú távú teljesüléséhez a jegybank csak az árstabilitás biztosításával tud hozzájárulni.

Jegybankok elsődleges célja 4. Az infláció és a gazdasági növekedés között negatív kapcsolat (alacsony infláció-magasabb gazdasági növekedés) 5. A közgazdasági elméletek szerint, ha a jegybanknak az árstabilitás mellett más célja is van, akkor kevésbé hiteles a monetáris hatóság antiinflációs elkötelezettsége a piaci szereplők számára.

Monetáris eszköztár Jegybanktörvény alapján: Kötelező jegybanki tartalék Likviditástartalék-előírás Refinanszírozási hitel, első hitelkorlát, hitelkeret Árfolyam-szabályozás Jegybanki kamatláb (viszontleszámítolási, irányadó), kamatplafon Nyíltpiaci műveletek Egyéb jegybanki eszközök

Monetáris eszköztár Ezek 5 csoportba sorolhatók: 1. Tartalékolási előírások 2. Refinanszírozás 3. Kamatszabályozás 4. Értékpapír-műveletek 5. Árfolyampolitika

Monetáris eszköztár Irányadó eszköz: jegybank hitelintézeti partnerei által igénybe vehető,kéthetes futamidejű MNB-kötvény, mely kamata a jegybanki alapkamat. A monetáris politika az alapkamat változtatásával hat a beruházási és fogyasztási javak iránti keresletre, illetve a lakosság beruházási és megtakarítási döntéseire.

Restriktív és expanzív pénzpolitika Restriktív pénzpolitika: pénzbőség esetén, kötelező tartalékráta és/vagy a viszontleszámítolási ráta emelése, avagy a nyílt piaci műveletekkel nagy értékű állampapírok értékesítése. Expanzív pénzpolitika: pénzszűke esetén, ezen eszközök ellenkező előjelű felhasználása.

A gazdaságpolitika egyéb hatásai a monetáris politikára Mitől függ a monetáris politika eredményessége? 1. Minél inkább a piaci mechanizmusok érvényesülnek az áru-, munka-, és tőkepiacokon,annál hatékonyabb a monetáris politika. Vagyis a piaci környezet fejlesztésére,illetve a verseny elősegítésére törekvő strukturális politikák hatnak a monetáris politikára. 2. A fiskális politika közvetlenül (szabályozott árak, adók) és közvetve (jövedelem újraelosztás,állami bevételek-kiadások) hat az inflációra.

A gazdaságpolitika egyéb hatásai a monetáris politikára 3. A fiskális politika, tágabb értelemben a kormányzat antiinflációs elkötelezettsége közvetlenül hat a monetáris politikára, illetve a jegybank hitelességére. Fontos,hogy a gazdasági szereplők elhiggyék: az állam nem fogja a monetáris politika eszközeit az adósságterhek csökkentésére használni,mert az súlyos inflációs következményekkel járna. 4. A gazdaság nyitottsági foka is hat a monetáris politikára. A nyitottabb gazdaságokban pl. tipikusan kevésbé hatékony a monetáris politika.

Az államháztartás Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartás gazdálkodása ma már szinte egyet jelent a költségvetés gazdálkodásával.

A költségvetés Olyan pénzügyi terv, amely egy adott időszakra előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit. Végrehajtása során ezen keretek alapján gazdálkodik az államháztartás valamennyi szereplője.

Költségvetési politika A gazdaságirányítás egyik eszköze, a pénzügypolitika része, a gazdaságpolitikai és ezen belül a pénzügypolitikai célok költségvetési eszközökkel való előmozdítására vonatkozó központi állami döntések összessége. A gazdaságban keletkezett jövedelmek újraelosztása révén befolyásolja a vállalkozások és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását. Fő elemei: a közkiadások (kormányzati vásárlások és transzferek) és az adóztatás, továbbá az államadósság kezelése.

A költségvetési politika céljai Ezek olyan feladatok, melyek nem oldhatók meg az egyének érdekeltségi szintjén. Általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása. Konjunktúra politika: a gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása, vagyis a fellendülés és visszaesés által okozott csúcspontok kiegyenlítése. Ezen felül, a munkanélküliség szintjét kívánják a lehető legkisebb szintre visszaszorítani.

A költségvetési politika eszközei Adók Támogatások Államkötvények, kincstárjegyek adás-vétele Központi beruházások finanszírozása A társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere

A beavatkozás eszközei Recesszió esetén az adók csökkentését és újabb közkiadási programok beindítását célszerű megtenni. Ennek hatására többletkereslet jelenik meg. Ezen felül a monetáris politika eszközeivel pénzmennyiséget növelhetünk és kamatlábat csökkenthetünk. Gazdaság felpörgése esetén a magas inflációs rátával találkozunk, a költségvetési politika az adókulcsok emelésével és a közkiadások visszafogásával válaszolhat. A monetáris politika segítségével a pénzkínálat mennyiségét lehet csökkenteni a kamatlábak emelése mellett.

Diszkrecionális eszközök Az automatikus ún. diszkrecionális eszközök lényege, hogy az egyes problémák maguktól megoldódnak. Ilyen stabilizátorok a progresszív adózás, munkanélküli segély (mely pótlólagos vásárlóerőt biztosít, fellendülés esetén pedig több munkást vesznek fel és csökken a kifizetett összeg). Az adókulcsok változtatásával, az egyes jövedelmi sávokban az elvonás nagyságának módosulásával nem lehet azonnali eredményeket elérni.

Eseti beavatkozás A diszkrecionális eszközök mellett eseti beavatkozásra is szükség van, úgy, mint közmunka, eseti kifizetések vagy adókulcsok változtatása. A rendelkezésre álló munkaerő hatékony kihasználásához utak építése, infrastrukturális beruházások megvalósítása a legoptimálisabb megoldás.

Külgazdasági politika Kereskedelempolitika Árfolyam-politika

Árfolyam-politika Az árfolyam meghatározására vonatkozó politikát – az adott ország gazdaságpolitikájának része- nevezzük árfolyam-politikának. Az árfolyam olyan szabályozó, melyet bizonyos határok között az adott időszak gazdaságpolitikai céljainak szolgálatába lehet állítani.

Az árfolyammal szemben támasztott követelmények: feleljen meg a forint és a külföldi valuta közötti vásárlóerő paritás arányának; biztosítsa a külső infláció elleni védelmet, járuljon hozzá a belső árszint stabilizálásához és segítse elő a külső egyensúly elérését és fenntartását.

Árfolyamrendszerek típusai Lebegő (rugalmas) árfolyamrendszerek Köztes rendszerek Rögzített (fix) árfolyamrendszerek

Lebegő (rugalmas) árfolyamrendszerek A piac határozza meg a hazai deviza árfolyamainak mozgását. Szabadon lebegtetés: a piacon az árfolyamok a kereslet-kínálat viszonyainak megfelelően alakulnak. Irányítottan lebegő árfolyamok: a kp-i bank hivatalosan bejelentett, deklarált módon befolyásolja az árfolyamot.

Köztes rendszerek Korlátozottan lebegő árfolyamok: a szabad lebegés a központi bank által meghatározott korlátok között. A határok elérését jegybanki intervenció követi (saját pénz vagy valuta/deviza felvásárlás/eladás) Sávosan lebegő árfolyamok

Köztes rendszerek Rögzített, de kiigazítható árfolyamok (Árfolyamokat multilaterális kormányközi megállapodásokban rögzítik, ettől eltérni csak közös döntés alapján lehet) Csúszó leértékelés - Indexált - Előre bejelentett csúszás

Rögzített (fix) árfolyamrendszerek Kulcsvalutához kötött árfolyam Pl. exgyarmatok: anyaország pénzneméhez kötik az adott ország pénznemét. Valutakosárhoz kötött árfolyam (több valuta súlyozott árfolyama).

Kereskedelempolitika Valamely ország külkereskedelmi forgalmát szabályozó elveinek összessége. Két alaptípus: - szabadkereskedelem: az áruk és a szolgáltatások országok közötti zavartalan, vámoktól és egyéb kereskedelmi akadályoktól mentes áramlása - protekcionizmus: a hazai piac védelmében a kereskedelem (import vagy export) korlátozása

Szabadkereskedelem melletti érvek a fogyasztási javak választéka bővül a hazai piacon a javak kínálata is nő, ezáltal csökken az áruk a beruházási erőforrások optimálisan kerülnek felhasználásra, és az ebből adódó nemzetközi munkamegosztásnak köszönhetően nő a termelés hatékonysága az export gazdasági növekedéshez vezet

Szabadkereskedelem melletti érvek a bővülő termelés egyben nagyobb munkaerőpiaci keresletet is jelent, a foglalkoztatottság szintje nő mivel az exportra irányuló gazdasági ágazatokban általában magasabbak a kereseti lehetőségek, az újonnen teremtett munkahelyek magasabb életszínvonalat tesznek lehetővé technológiatranszfer jön létre, ami elősegíti az innovációt

Protekcionizmus melletti gazdasági érvek A növendék iparágak támogatása (inkubátor hatás) Védelem a „tisztességtelen versennyel” szemben Hanyatló iparágak támogatása Stratégiai iparágak támogatása Fizetési mérleg pozíciók támogatása

Protekcionizmus melletti nem gazdasági érvek Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) Nemzeti életmód megóvása Speciális nemzetgazdasági értékek védelme

Protekcionizmus eszközei Importembargók Importkvóták és önkéntes exportkorlátozások Vámok Nem vámjellegű korlátozások (pl. minőség, ügyintézés) Állami támogatások (exporttámogatások) Dömping Árfolyampolitika (a leértékelés az exportot segíti és az importot gátolja)

Kereskedelempolitika és az EU A kereskedelempolitika az EK politikáinak egyik legerősebben integrált része, ami - a jelzett kivételekkel - a szolgáltatásokra is vonatkozik. Felöleli a vámpolitikát, a tagállamok közötti vámmentességet és a kívülálló országokkal szembeni egységes vámtarifát; a tagállamok közötti korlátozások tilalmát; gondoskodik arról, hogy a tagállamok állami kereskedelmi monopóliumai ne hátráltathassák az integráción belüli kereskedelmet.

Felügyelti politika Célja: a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredménye működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése.

Felhasznált irodalom Horváth Ferenc: Államháztartás Gellért Andor: Külgazdasági pénzügyek Riecke Werner, Szalkai István, Száz János: Árfolyam-elméletek és pénzügypolitika Botos Katalin: Magyar pénz-és tőkepiaci rendszer MNB kiadványok (Monetáris politika 2006, Monetáris eszköztár)