A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA Szabó-Strell Dávid

NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG Fizetési mérleg - balance of payments: Forgalmi (flow) típusú statisztikai kimutatás, amely az adott gazdaság szempontjából rezidens és nem rezidens gazdasági szereplők között egy meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. 1. A forgalmi típusú fizetési mérleghez szorosan kapcsolódik. FLOW + 2. Az összeállító ország szempontjából kerülnek elszámolásra a reálgazdasági és pénzügyi műveletek. Állományi (stock) szemléletű, külfölddel szembeni befektetési pozíció (international investment position), amely a nem rezidensekkel szembeni pénzügyi követelés és tartozás állományokra vonatkozó statisztikai információkat foglalja össze. STOCK ! Szemléletmód: Mindig az összeállító ország szempontjából kerülnek elszámolásra a tételek. A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG SZÁMBAVÉTELI RENDSZER Egy sor konvención alapszik Egyik legfontosabb: KETTŐS KÖNYVELÉS elve Minden egyes tranzakció két helyen kerül elszámolásra: - egyrészt: maga az üzletesemény - másrészt: az ahhoz kapcsolódó finanszírozás Követel ( bevétel, + ) ( kiadás, - ) Tartozik Áruk és szolgáltatások exportja Áruk és szolgáltatások importja 1. A T és K oldal felcserélődik. NB!: más mint, amit számvitelben megszoktunk! Jövedelmek beáramlása Jövedelmek kifizetése Kapott egyoldalú átutalások Nyújtott egyoldalú átutalások 2. Az előjelek megmutatják, hogy az elszámolandó ügylet finanszírozási forrást jelent-e vagy finanszírozási igényt támaszt. Követelések csökkenése Követelések növekedése Tartozások növekedése Tartozások csökkenése Finanszírozási forrást jelent / Finanszírozási igényt támaszt KÖVETEL TÉTELEK ÖSSZESEN = TARTOZIK TÉTELEK ÖSSZESEN A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

A FIZETÉSI MÉRLEG RÉSZMÉRLEGEI BALANCE OF PAYMENTS 1. Persze hogy van: másképpen fogalmazva: ELVILEG A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG, A TŐKEMÉRLEG ÉS A PÉNZÜGYI MÉRLEG EGYENLEGÉNEK ÖSSZEGE NULLA a probléma: Csak akkor érvényesülhetne gyakorlatban, ha a fizetésimérleg-statisztika az egyes üzleti eseményekből épülne fel. A gyakorlatban a statisztika eltérő adatforrásokra épül (értékelésbeli, időbeli és egyéb eltérések). 1. Folyó fizetési mérleg – CURRENT ACCOUNT 1.1. Áruk 1.2. Szolgáltatások 1.3. Jövedelmek 1.4. Viszonzatlan folyó átutalások 2. Tőke- és pénzügyi mérleg 2.1. Tőkemérleg 2.1.1. Viszonzatlan tőkeátutalások 2.1.2. Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma 2.2. Pénzügyi mérleg 2.2.1. Közvetlen tőkebefektetések 2.2.2. Portfólióbefektetések 2.2.3. Pénzügyi derivatívák 2.2.3. Egyéb befektetések 2.2.4. Tartalékok A fizetési mérleg statisztika definíciószerűen, mindig nulla egyenleggel zár. (oka: T=K) Van-e probléma ezzel kapcsolatban? Ha igen, miért? „TÉVEDÉSEK ÉS KIHAGYÁSOK” sor (net errors and omissions) A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

A FIZETÉSI MÉRLEG RÉSZMÉRLEGEI I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk 1.1. Általános termékforgalom 1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójárművek által igénybe vett üzemanyag és egyéb ellátmány 1.5. Nem monetáris arany 2. Szolgáltatások 2.1. Szállítási szolgáltatások 2.2. Idegenforgalom 2.3. Kommunikációs szolgáltatások 2.4. Építési-szerelési szolgáltatások 2.5. Biztosítási szolgáltatások 2.6. Pénzügyi szolgáltatások 2.7. Számítógépes és információs szolgáltatások 2.8. Szabadalmi és licencdíjak 2.9. Egyéb üzleti szolgáltatások 2.10. Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások 2.11. Kormányzati szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan folyó átutalások II. Tőke- és pénzügyi mérleg 1. A reálgazdasági tranzakciók – az áru- és szolgáltatásforgalom – egyenlege mutatja azt meg, hogy egy adott időszakban a külkereskedelem miképpen járult hozzá a hazai hozzáadott érték alakulásához. Reálgazdasági tranzakciók, azaz az áru- és szolgáltatásforgalom egyenlege megmutatja, hogy a külkereskedelem miképpen járult hozzá a hazai hozzáadott érték alakulásához. A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG 1. Különös szabály: például a bérmunka elszámolása, ha az átadott termék csak feldolgozásra kerül, majd ezután visszakerül eredeti tulajdonosához. A bérmunkát végző voltaképpen csak a hozzáadott értékkel járul hozzá a termék árának növekedéséhez, ennek ellenére a bérmunkát az áruk között kell kimutatni bruttóértéken: a feldolgozásra átvett (kiküldött) termék értéke az importban (exportban), majd a feldolgozás után visszaküldött (visszavett) áru hozzáadott értékkel megnövelt ára az exportban (importban). KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG Egy adott időszak összes EXPORTJÁNAK és összes IMPORTJÁNAK a viszonyát a külkereskedelemi mérleg mutatja meg. Külkereskedelmi mérleg EXPORT ÖSSZÉRTÉKE IMPORT ÖSSZÉRTÉKE Ha > => Aktívum < => Passzívum Áruként kerül elszámolásra a rezidensek és nem rezidensek közötti általános termékforgalom, a bérmunka, a javítás, a nem rezidens szállítóeszközök által a statisztikát összeállító országban igénybe vett üzemanyag és egyéb ellátmány (illetve a rezidens szállítóeszközök által külföldön igénybe vett, hasonló tartalmú áruk), valamint a nem monetáris célú – a nemzetközi tartalékok részét nem képező – arany. Érdekességképpen: különleges szabályok az elszámolásban: lásd bérmunka A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG a magyar gyakorlatban 1. 2004. áprilisig a külkereskedelmi áruforgalom megfigyelése a KSH vámstatisztikai adatain alapult. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta az EU-n belüli külkereskedelemre már nincs vámstatisztikai adat, ezért 2004. májustól erre a forgalomra a vállalatok közvetlen jelentéseiből (a KSH által működtetett Intrastat rendszerből) származó adatokat használják fel. Az EU-n kívüli országok esetében továbbra is a vámstatisztika (Extrastat rendszer) maradt az adatforrás. KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG a magyar gyakorlatban Statisztikák összeállításáért Magyarországon a jegybank felelős. A fizetésimérleg-statisztikák legfontosabb információs forrásául a monetáris intézmények (kereskedelmi bankok és MNB) jelentései szolgálnak. Az áruforgalom összeállítása a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) átvett adatok alapján történik. Az adatgyűjtés általános jogszabályi hátterét a jegybanktörvény (2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról), valamint a statisztikáról szóló (1993. évi XLVI.) törvény biztosítja. Külfölddel kapcsolatos statisztikáit az MNB forintban és euróban teszi közzé az előre meghirdetett publikációs naptár szerint a sajtóban és az internetes honlapján keresztül. 2. Az áruforgalmi adatok F.O.B. paritáson kell szerepelniük. A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

A magyar külkereskedelmi mérleg alakulása A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

Még csak III. negyedéves adatok A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA millió EURO Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Reálgazdasági tranzakciók -1.945 -835 -1.616 -3.299 -2.495 -732 346 1.370 Még csak III. negyedéves adatok Export 37.707 42.561 44.641 46.051 53.368 60.433 69.628 80.824 Import 39.652 43.396 46.257 49.350 55.863 61.165 69.282 79.454 1. Áruk, egyenleg -3.180 -2.496 -2.203 -2.898 -2.446 -1.460 -921 318 1. Export 31.278 34.696 36.821 38.377 45.074 50.120 59.079 68.379 2. Import 34.457 37.193 39.024 41.275 47.520 51.580 60.001 68.060 2. Szolg. egyenleg 1.234 1.661 587 -401 -49 728 1.268 1.051 6.429 7.865 7.820 7.674 8.294 10.313 10.549 12.445 5.195 6.203 7.233 8.075 8.343 9.585 9.281 11.394 De, nagy valószínűség szerint aktívum A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid

A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA ( negyedéves egyenlegek ) A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid