SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz Cash-flow típusú számbavétel Bevételek és kiadások időrendi feljegyzése Vagyontípusú számbavétel Javak leltárszerű feljegyzése Eredménytípusú számbavétel Vagyonváltozások okainak feltárása, kockázatvállalás Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz együttes elszámolása Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci © Deák István - 2006.

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 1494. Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel” © Deák István - 2006.

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK J. Gottlieb: mérleg (1546) Ipari forradalom Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Külső finanszírozás megjelenése Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) Mérlegelméletek (XX. század) © Deák István - 2006.

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése - kontinentális típusú (állami, jogszabály) - angolszász típusú (szakmai, szokvány) Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése - US General Accepted Accounting Principles (1934 – 1973 – )Általánosan elfogadott számviteli elvek az USA-ban - International Accounting Standards (1973) → - International Financial Reporting Standards (2001-) Nemzetközi Számviteli Standardok, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

JELEN ÉS A JÖVŐ? Globális vállalatok Tudásalapú vállalatok Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) EU-ban: IAS/IFRS elfogadása (és 2005-től kötelező alkalmazása a konszolidált beszámolók szintjén) Tudásalapú vállalatok Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága? © Deák István - 2006.

Teljesítmények Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ ÁLLAM TULAJDONOS HITELEZŐK Adók Befektetés (tőke) Hitel Hozam (osztalék) Tőke + hozam (kamat) PÉNZ pénzbevételek pénzkiadások SZÁLLÍTÓK VEVŐK Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ Működés: VAGYON Teljesítmények EREDMÉNY

SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) FOGALMA eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok (és szakemberek) együttese, amely alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének © Deák István - 2006.

VAGYON rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. „…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2003]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]). © Deák István - 2006.

VAGYONVÁLTOZÁSOK = gazdasági események A működési folyamat egyes jelenségei az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek pénzértékben kifejezhetők és hitelt érdemlő módon igazolhatóak © Deák István - 2006.

INFORMÁCIÓK KVALITATÍV INFORMÁCIÓK KVANTITATÍV INFORMÁCIÓK SZÁMVITELI NEM SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL © Deák István - 2006.

GAZDÁLKODÓ A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek Vállalkozások Államháztartás szervezetei MNB Egyéb szervezetek © Deák István - 2006.

ÉRDEKHORDOZÓI KÖR Külső Belső koalíciós elmélet Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek koalíciós elmélet Külső Belső Tulajdonosok, befektetők, Hitelezők, hatóságok (állam) közvélemény Menedzserek Munkavállalók igazgatóság PÉNZÜGYI SZÁMVITEL Pénzügyi információk szolgáltatása, standardizált kimutatásokon keresztül a külső érdekhordozók részére VEZETŐI SZÁMVITEL Pénzügyi és nem pénzügyi információk szolgáltatása nem standardizált kimutatásokon keresztül a belső érdekhordozók részére © Deák István - 2006.

Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel HATÓKÖR Teljes gazdálkodó Egy részterület TAGOLTSÁG Jelentős mértékben aggregált Részletezett ORIENTÁCIÓ Elszámolás orientált: rögzít, nyilvántart, tudomásul vesz Döntésorientált: tervez, előre jelez, befolyásol, javasol JELLEG Reproduktív, követő Kreatív, preventív CÉL Beszámolás tényadatok alapján Döntések megalapozása IDŐTÁV Visszatekintő: múlt Előretekintő: jövő INFORMÁCIÓ Csak pénzügyi Pénzügyi és működési/naturális SZABÁLYOZÁS Kötelező, kötött (külső) Kötetlen (belső) 2000. évi C. törvény a számvitelről

MEGFIGYEL, FELJEGYEZ FELDOLGOZ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT INFORMÁL A SZIR FELÉPÍTÉSE, A SZÁMVITELI TRANSZFORMÁCIÓ MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK, JELENSÉGEK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK) BIZONYLATI REND MEGFIGYEL, FELJEGYEZ KÖNYVVEZETÉS FELDOLGOZ BESZÁMOLÓ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT KÖNYVVIZSGÁLAT NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL INFORMÁL © Deák István - 2006.

BIZONYLATOK Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél © Deák István - 2006.

KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum FORMÁI egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet).

Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Ezeket részletesen lásd a számviteli politika témakörnél © Deák István - 2006.

Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai Statikus Dinamikus MÉRLEG KÖNYVVEZETÉS © Deák István - 2006.

A MÉRLEG Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely Előírt struktúrában Összevontan és pénzértékben Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Kettős vetületben (eszköz és forrás) Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel © Deák István - 2006.

TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG (azonosítás) MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN (mérés) MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN (bemutatás) © Deák István - 2006.

MÉRLEGKÉPESSÉG azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: AKTIVÁLÁSI ÉS PASSZÍVÁLÁSI KRITÉRIUMOK ESZKÖZ FORRÁS A vagyon megjelenési formája A vagyon finanszírozási formája © Deák István - 2006.

MÉRLEGKÉPESSÉGI KRITÉRIUM Általános megfogalmazás (ismérvek) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Gazdálkodói mozgástér nagy Angolszász szabályozás Tételes felsorolás Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Minimális gazdálkodói mozgástér Kontinentális szabályozás Magyarországon a számviteli törvény keretében © Deák István - 2006.

ESZKÖZ Általános meghatározás (ismérvek) múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni hány periódusban? Befektetett eszközök Forgóeszközök © Deák István - 2006.

FORRÁSOK elemei KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány; tagolása Jegyzett tőke Tartalékok Hány periódus múlva? HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ © Deák István - 2006.

EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORGÓESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK NYE- RE- SÉG TÁRSASÁGI ADÓ OSZTALÉK © Deák István - 2006. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE FORGÓESZKÖZÖK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK VESZTESÉG RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – MSZE © Deák István - 2006.

ÉRTÉKTAN Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ ÉRTÉKELÉSI ELVEK realizációs elv időérték elve hozadékérték elve bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték érvényesítése ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK © Deák István - 2006.

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = aktualizált bekerülési érték +/– ÉRTÉKKORREKCIÓK Részleteket lásd a félév végén © Deák István - 2006.

(egyező) mérleg főösszeg TAGOLÁSTAN (1) Vagyonrészek elhelyezése alapján Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) ESZKÖZÖK FORRÁSOK E1 F1 E2 F2 . . . . Ei Fj En Fm n m ∑ Ei ∑ Fj i=1 j=1 (egyező) mérleg főösszeg © Deák István - 2006.

Egyoldalas mérleg (angolszász forma) . Ei En - Fm - Fm-1 - Fj - F1 Végösszege elvileg 0, de vö. saját tőke általános definíciójával! © Deák István - 2006.

TAGOLÁSTAN (2) Milyen sorrendben? újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamat) Befektetett eszközök → Forgóeszközök Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek © Deák István - 2006.

TAGOLÁSTAN (3) Horizontális (szélességi) tagolás: értékoszlopok száma legalább bázis és tárgyidőszak Magyar szabályozás: bázis + tárgy + korábbi évek helyesbítései © Deák István - 2006.

TAGOLÁSTAN (4) Vertikális (mélységi) tagolás mérlegfőcsoport (nagybetű) mérlegcsoport (római szám) mérlegtétel (arab szám) Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött, tételek módosíthatók © Deák István - 2006.

TAGOLÁSTAN (5) Eredmény bemutatása Jellege szerint Előjeltől függően Nyereség: forrásoldalon veszteség eszközoldalon Előjeltől függetlenül Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Felosztás szintje szerint: Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Teljes felosztás után (osztalék levonása után) © Deák István - 2006.

VESZTESÉG BEMUTATÁSA Eszközoldalon Forrásoldalon Tárgyi eszköz 5.000 Készletek 3.000 Pénzeszköz 1.000 Eredmény 1.000 Jegyzett tőke 4.000 Kötelezettségek 6.000 Eszközök összesen 10.000 Források összesen 10.000 Tárgyi eszköz 5.000 Készletek 3.000 Pénzeszköz 1.000 Jegyzett tőke 4.000 Kötelezettségek 6.000 Eredmény - 1.000 Eszközök összesen 9.000 Források összesen 9.000 © Deák István - 2006.

TAGOLÁSTAN (6) Eredmény bemutatása a gyakorlatban Magyar szabályozás Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Részleges vagy teljes felosztás után Magyar szabályozás Teljes felosztás után © Deák István - 2006.

ESZKÖZÖK Mérleg, 2005. 12. 31. FORRÁSOK A jelenleg érvényes (magyar) mérleg áttekintése ESZKÖZÖK Mérleg, 2005. 12. 31. FORRÁSOK A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem … III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) = FORGÓTŐKE G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+/-F) = MŰKÖDŐTŐKE © Deák István - 2006.

H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VEGYÜK ÉSZRE! MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J G = H+I+J © Deák István - 2006.

A vagyonváltozások megragadása → KÖNYVVITEL Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek hitelt érdemlően igazolhatók értékben (forintban) kifejezhetők Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján © Deák István - 2006.

0. Kiinduló (nyitó) helyzet Alapítottunk egy kft-t 1.000 egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát Eszközök M0, 2006. 09. 16. Források Jegyzett tőke 1 000 Pénzeszközök 1 000 ∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000 Bizonylata: társasági szerződés © Deák István - 2006.

1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel. Hatása a mérlegre (bizonylata: készpénzfizetési számla) Eszközök M1, 2006. ……. Források Jegyzett tőke 1 000 Áruk (0+100) 100 Pénzeszközök (1000-100) 900 ∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000 eszközforgás Általános képlete: E0 + X – X = F0 ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke © Deák István - 2006.

2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel. Hatása a mérlegre (bizonylata: számla) Eszközök M2, 2006. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100 Pénzeszközök 900 Szállítók 500 ∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500 Tőkebevonás Általános képlete: E1 + X = F1 + X © Deák István - 2006.

3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből. Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Eszközök M3, 2006. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100 Hitelek 500 Pénzeszközök 900 Szállítók (500-500) 0 ∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500 Forráskörforgás Általános képlete: E2 = F2 + X – X © Deák István - 2006.

4. esemény: bankhitel visszafizetése. Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Eszközök M4, 2006. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk 100 Hitelek (500-500) 0 Pénzeszközök (900-500) 400 ∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000 Tőkekivonás Általános képlete: E3 – X = F3 – X © Deák István - 2006.

ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDSZEREZÉSE Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Eszközforgás Forráskörforgás Vagyon (mérleg főösszege) változik Tőkebevonás Tőkekivonás © Deák István - 2006.

Eszközök M5, 2006. ……. Források ∑ Eszközök 1.020 ∑ Források 1.000 5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet. Hatása a mérlegre (bizonylata a számla) Eszközök M5, 2006. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000 Áruk (100-60) 40 Pénzeszközök (400+80) 480 ∑ Eszközök 1.020 ∑ Források Eredmény 20 1.000 1.020 Összetett gazdasági esemény = alapvető gazdasági események sorozata

EREDMÉNYKÉPZŐDÉS MODELLEZÉSE NETTÓ MÓDSZER (E4 - X + X) + Y= F4 + Y ahol X az eszközforgást jelenti (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 20) BRUTTÓ MÓDSZER (E4 - X) + Y = (F4 – X) + Y ahol X a tőkekivonást jeleni (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 80) © Deák István - 2006.

A kettős könyvelés alapjai Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük © Deák István - 2006.

A főkönyvi számla modellezése: a főkönyvi számlavázlat Tartozik szám, megnevezés Követel Hivatkozás Összeg Hivatkozás Összeg © Deák István - 2006.

KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK T oldalra való könyvelés: Terhelés K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) T oldalra könyvelt tételek összege Tartozik forgalom (TF) K oldalra könyvelt tételek összege Követel forgalom (KF) A TF és KF különbsége: Egyenleg © Deák István - 2006.

EGYENLEG fajtái Egyenleg jellege szerint Egyenleg időpontja szerint Tartozik egyenleg (TE) Ha TF > KF Követel egyenleg (KE) Ha TF < KF Egyenleg időpontja szerint nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg © Deák István - 2006.

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I. Halmozott forgalom A nyitó egyenleggel számolt forgalom Időszaki (nettó) forgalom A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) Állományváltozás (ÁV) Időponti adatokból: ZE – NYE Időszaki adatokból: Időszaki forgalmak különbsége ÁV = ZE – NYE ZE = NYE + Növ. – Csökk. ÁV = (NYE + Növ. – Csökk) – NYE, tehát ÁV = Növ. – Csökk. © Deák István - 2006.

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II. A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitás elvi lényege Számla1 (nyitó)mérleg tételei … Számlan Adott mérlegtételhez több főkönyvi számla is kapcsolódhat. © Deák István - 2006.

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III. A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat A zárás elvi lényege Számla1 … (záró)mérleg tételei Számlan Adott számla csak 1 mérlegtételhez kapcsolódhat. © Deák István - 2006.

A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE + – – + ALAKI SZEMPONTBÓL Milyen szabály szerint? TARTALMI SZEMPONTBÓL Milyen vagyonrészhez kapcsolódik? AKTÍV PASSZÍV ESZKÖZ FORRÁS T K + – T K – + © Deák István - 2006.

AZ ESZKÖZSZÁMLÁK a mérleg eszközoldalának részletezése Aktív számlák általában T egyenlegük van T ESZKÖZSZÁMLA K NYE Időszaki növekedések (Nettó TF) Időszaki csökkenések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF © Deák István - 2006.

T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE 12 000 000 Növekedések 4 000 000 Csökkenések 7 000 000 TF 16 000 000 KF ZE 9 000 000 16 000 000 7 000 000 © Deák István - 2006.

A FORRÁSSZÁMLÁK a mérleg forrásoldalának részletezése Passzív számlák általában K egyenlegük van T FORRÁSSZÁMLA K NYE Időszaki csökkenések (Nettó TF) Időszaki növekedések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF © Deák István - 2006.

FORRÁSSZÁMLA PÉLDA T SZÁLLÍTÓK K NYE 7 000 000 Csökkenések 40 000 000 Növekedések 35 000 000 TF KF 42 000 000 ZE 2 000 000 40 000 000 42 000 000 © Deák István - 2006.

A KÖNYVELÉS SZABÁLYAI Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák © Deák István - 2006.

5a. 80 5a. 80 E NYITÓMÉRLEG F PÉNZESZKÖZ 1000 JEGYZETT TŐKE 1000 ÖSSZESEN 1000 ÖSSZESEN 1000 T PÉNZ K T Jegyzett tőke K Ny. 1000 Ny 1000 T ÁRUK K T ÉPÜLETEK K 1. 100 1. 100 5b. 60 2. 500 Z. 500 Z. 1000 5a. 80 4. 500 Z. 40 Z. 480 T SZÁLLÍTÓK K T HITELEK K T EREDMÉNY K 3. 500 2. 500 4. 500 3. 500 5b. 60 5a. 80 Z. 20 E ZÁRÓMÉRLEG F ÉPÜLETEK 500 JEGYZETT TŐKE 1000 ÁRUK 40 EREDMÉNY 20 PÉNZESZKÖZ 480 ÖSSZESEN 1020 ÖSSZESEN 1020 © Deák István - 2006.

A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni. © Deák István - 2006.

KÖNYVELÉSI HIBÁK JAVÍTÁSA Sztornózás: hibásan elkönyvelt könyvelési tétel semlegesítése, azaz ellenkező előjellel való lekönyvelése (pozitív és negatív stornózás) Sztornó tétel: a hibásan megszerkesztett könyvelési tételben szereplő főkönyvi számlák ellenkező oldallal való szembeállítása Formai megoldásai Pozitív sztornózás Negatív sztornózás © Deák István - 2006.

Következmény: forgalmak indokolatlan halmozódása POZITÍV SZTORNÓZÁS X vagyonrész Y vagyonrész Hi 100 Sti 100 Sti 100 Hi 100 Ji 100 Ji 100 Következmény: forgalmak indokolatlan halmozódása TF = 100 KF = 200 TF = 200 KF = 100 © Deák István - 2006.

Következmény: forgalmak nem halmozódnak NEGATÍV SZTORNÓZÁS X vagyonrész Y vagyonrész Hi 100 Hi 100 Sti - 100 Sti - 100 Ji 100 Ji 100 Következmény: forgalmak nem halmozódnak TF = 0 KF = 100 TF = 100 KF = 0 © Deák István - 2006.

A KÖNYVELÉS FORMÁI I. a gazdasági események logikája alapján SZÁMLASOROS (főkönyvi) könyvelés: gazdasági események vagyonrészenkénti könyvelése eszköze a főkönyvi számla IDŐSOROS könyvelés: gazdasági események időrendi sorrendben való könyvelése eszköze a napló (alapkönyv): tartalma tkp. ugyanaz, mint a főkönyvi számla tartalma, csak más logikai sorrendben egynaplós és többnaplós szisztéma használata: először a naplóban majd a főkönyvben (ma már nem használatos) párhuzamosan © Deák István - 2006.

A KÖNYVELÉS FORMÁI II. az adatok részletezettsége alapján SZINTETIKUS könyvelés: bizonyos szempontból összevont, csak értékbeni elszámolás ANALITIKUS könyvelés: részletes, tételes, mennyiségi és/vagy értékbeni elszámolás Megjelenési formái: csak értékben (pl. vevő-szállító folyószámlák) csak mennyiségben (pl. készlet) mennyiségben és értékben is (pl. tárgyi eszköz, készlet) © Deák István - 2006.

ANALITIKA JELLEMZŐI nem minden vagyonrészhez kapcsolódik nem a kettős feljegyzés elvére épül nem érvényesül az Eszköz = Forrás, ehelyett Analitika = Szintetika (adott vagyonrész tekintetében) közvetlen (automatikus) közvetett (értékelés szükséges) A szintetika hitelességét az analitika biztosítja Az analitika hitelességét a leltár biztosítja © Deák István - 2006.

Leltár: a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes (jegyzékszerű) kimutatása (mennyiségben és értékben is) Leltározás: az a tevékenység, amelynek során tételes számbavételre, felmérésre kerül a gazdálkodó vagyona Leltározás formái: tételes, mennyiségi felvétel egyeztetés (mennyiségben nem kifejezhető vagyonrészek esetében) Leltárkülönbözet: a leltár szerinti és a könyv szerinti (analitika) adat különbsége, amely lehet leltárhiány (leltár szerinti < könyv szerinti) leltártöbblet (leltár szerinti > könyv szerinti) © Deák István - 2006.

ANALITIKA ÉS SZINTETIKA KAPCSOLATA csak szintetika (nincs elkülönült analitika) analitika és szintetika párhuzamosan Vevő, szállító folyószámlák, tárgyi eszköz először az analitikában, majd a szintetikában kapcsolat eszköze: feladás csak analitika (időszak közben a szintetikát nem vezetjük) © Deák István - 2006.

B E S Z Á M O L Ó SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA G A Z D S Á I E M É N Y K B E S Z Á M O L Ó SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA ELSŐDLEGES BIZONYLATOK MÁSODLAGOS BIZONYLATOK © Deák István - 2006.

A KETTŐS KÖNYVVITEL SZÁMLARENDSZERÉNEK BŐVÍTÉSE (I.) TECHNIKAI SZÁMLA: adott gazdasági esemény könyveléséhez használt, a könyvelési tétel áttekinthetőségét biztosító segédszámla, amelyet sem tartalmi, sem alaki szempontból nem rendszerezünk. Lásd (egyelőre) a Nyitó- és Zárómérleg számlát HELYESBÍTŐ SZÁMLA: valamely AKTÍV vagy PASSZÍV számlához kapcsolódó számla, amely az adott számla egyenlegét növeli, vagy csökkenti. A helyesbítő számlák mind tartalmi, mind alaki szempontból rendszerezhetőek. A számlákra gyakorolt hatásuk alapján: kiegészítő számla ellentétesen helyesbítő (kontra) számla © Deák István - 2006.

HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ALAKISÁGA AKTÍV SZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA + – – + AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA + – KONTRA PASSZÍV SZÁMLA PASSZÍV SZÁMLA + + – – PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA – + © Deák István - 2006.

HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ÉRTELMEZÉSE ESZKÖZSZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA 1000 400 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 600 FORRÁS SZÁMLA 1000 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 1400 PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA 400 © Deák István - 2006.

PÉLDA 1000 400 TÁRGYI ESZKÖZ TÁRGYI ESZKÖZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK BRUTTÓ ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZ TÁRGYI ESZKÖZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE 1000 400 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NETTÓ ÉRTÉK) = 600 © Deák István - 2006.

ÖSSZESÍTŐ-ELLENŐRZŐ KIMUTATÁSOK Számviteli időszakonként legalább egyszer (a zárlat keretében) összeállított olyan kimutatások, amelyek alkalmasak az alkalmazott főkönyvi számlák (beszámoló összeállításához szükséges) rendszerezésére, alkalmasak a könyvelési munka (egyes) számszaki összefüggéseinek ellenőrzésére. © Deák István - 2006.

ALAPUL SZOLGÁLÓ ÖSSZEFÜGGÉS ∑ TNYE = ∑ KNYE TF(i) = KF(i) ∑ TF(i) = ∑ KF(i) ∑ TZE = ∑ KZE E1 = F1 © Deák István - 2006.

FAJTÁI főkönyvi kivonat: forgalmi kimutatás záró kimutatás © Deák István - 2006.

FŐKÖNYVI KIVONAT 2x2 értékrovatos kimutatás, amelyben felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét. Általában ezt használják © Deák István - 2006.

FŐKÖNYVI KIVONAT ESZKÖZ SZÁMLA FORRÁS SZÁMLA NYE Időszaki KF Időszaki TF ZE Halmozott TF Számla megnevezése (halmozott) FORGALOM (záró) EGYENLEG T K Számlai Számlaj ÖSSZESEN X Y FORRÁS SZÁMLA Időszaki TF NYE ZE Időszaki KF Halmozott KF © Deák István - 2006.

FORGALMI KIMUTATÁS 3x2 értékrovatos kimutatás, amelyben felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák nyitó egyenlegét, időszaki forgalmait és (záró)egyenlegét. © Deák István - 2006.

FORGALMI KIMUTATÁS ESZKÖZ SZÁMLA FORRÁS SZÁMLA NYE Időszaki KF Időszaki TF ZE Számla megnevezése NYITÓ EGYENLEG IDŐSZAKI FORGALOM ZÁRÓ EGYENLEG T K Számlai Számlaj ÖSSZESEN A B Y FORRÁS SZÁMLA Időszaki TF NYE ZE Időszaki KF © Deák István - 2006.

ZÁRÓ KIMUTATÁS 4x2 értékrovatos kimutatás, amelyben felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét, valamint az egyenlegek mérlegben, illetve eredmény-kimutatásban való elhelyezkedését. © Deák István - 2006.

ZÁRÓ KIMUTATÁS Ahol E – F = B – R Összesen X Y E F R B Számlák megnevezése FORGALOM EGYENLEG MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS Tartozik Követel Eszköz Forrás Ráfordítás Bevétel Összesen X Y E F R B Ahol E – F = B – R FŐKÖNYVI KIVONAT © Deák István - 2006.

KÖNYVVITELI MUNKA FOLYAMATA NYITÓMÉRLEG NYITÁS SZINTETIKUS ANALITIKUS IDŐSOROS SZÁMLASOROS ÉVKÖZI (FOLYAMATOS) KÖNYVELÉS ZÁRLAT Kiegészítő, helyesbítő, összesítő, ellenőrző munkák Összesítő-ellenőrző kimutatások ZÁRÁS ZÁRÓMÉRLEG © Deák István - 2006.

SZÁMVITELI IDŐSZAKOK ÜZLETI ÉV FORDULÓNAP1 FORDULÓNAP2 MÉRLEG1 MÉRLEG2 …ZÁRÁS NYITÁS KÖNYVELÉS ZÁRÁS NYITÁS … ÜZLETI ÉV MÉRLEG1 MÉRLEG2 Az üzleti éveket a mérleg, a mérlegeket a könyvelés kapcsolja össze © Deák István - 2006.