Biztosításgazdaságtan 10. téma A nem-életbiztosítási ág Viszontbiztosítás Együttbiztosítás

Nem-életbiztosítási ág ágazatok szerinti csoportosítása 2003/LX. tv. szerinti ágazatok Leggyakrabban alkalmazott ágazati rendszerezés /MABISZ statisztika például a baleset, betegség, utazási biztosításokat a személybiztosítások főbb mutatói között elemzi/: Balesetbiztosítás Betegségbiztosítás, egészségbiztosítás Vagyonbiztosítások /vállalkozói vagyon, lakossági vagyon, mezőgazdasági vagyon (állat, növény)/ Szállítmánybiztosítás Gépjármű /Casco/ biztosítások Felelősségbiztosítások /gépjármű és általános felelősség/ Egyéb biztosítások /hitel, kezesség, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás/

1. Balesetbiztosítás A baleset fogalma: A baleset akaraton kívüli, hirtelen, kívülről ható, egészségkárosodást előidéző esemény. A balesetbiztosítás részben összegbiztosítás, részben kárbiztosítás. → Baleseti halál esetén összegbiztosítás, ha járadékfizetési a kötelezettség, akkor kárbiztosítás. Lehet önálló szerződéssel és más biztosításokhoz kiegészítő biztosításként kötni, pl. életbiztosításhoz, lakásbiztosításhoz. Kockázati osztály besorolás a biztosított foglalkozásától, illetve tevékenységének veszélyességi fokától függő.

2. Betegségbiztosítás, egészségbiztosítás Betegségbiztosítási termékek főbb elemei a szolgáltatás terjedelme alapján: teljes betegségbiztosítása TB-t helyettesítő intézményként jött létre, alapvető betegségbiztosítás, részleges betegségbiztosítás. A szolgáltatások terjedelme: kórházi ápolás többletköltsége, táppénz kiegészítés, meghatározott vizsgálatokat és kezeléseket fedező költségek stb. Fontos a várakozási idő kikötése!

Egészségbiztosítások fajtái: Egyéniek Fontosabb típusai: Kórházi kiadásra szóló Operációs költségeket fedező Vizsgálatok költségeit fedező Ápolási költségeket fedező stb. 2. Csoportosak Jellemzői: Több személyt egy szerződés keretében biztosítanak, ez a törzskötvény. Elmarad az egyéni kockázat-elbírálás. Díjképzés a tényleges károk tapasztalatai alapján történik. Fedezetet nyújt például a kórházi költségekre, operációs költségekre, ambuláns kezelés költségeire, laboratóriumi vizsgálat költségekre.

3. Vagyonbiztosítások A védelem tárgya a vagyontárgy vagy vagyoni érdek, a biztosítási esemény az ezekhez kapcsolódóan bekövetkező kár. Kockázatot kialakító veszélynemek: tűz és elemi kár kockázatok egyéb vagyoni kockázatok: jég, fagy, üvegtörés stb. jogellenes magatartás: pl. betöréses lopás, rablás Biztosítási összeg, biztosítási érték: biztosítási összeg a kártérítés felső határa biztosítási érték lehet valóságos, pótlási és új érték biztosítási összeg = biztosítási érték – teljes érték biztosítás biztosítási összeg > biztosítási érték – túlbiztosítás (túlbiztosítás fogalomkörbe tartozik a többszörös vagyonbiztosítás is) biztosítási összeg < biztosítási érték - alulbiztosítás

Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. Szerződő/biztosított kötelezettségei: változás-bejelentés, díjfizetés, kármegelőzés, kárenyhítés, állapotmegőrzés. Biztosítási fedezet korlátozása: területi, idő hatály, biztosítási összeg, önrészesedés, mentesülések, kizárások.

Vagyonbiztosítások csoportosítása: Casco – önkéntes gépjármű biztosítás : 867 ezer szerződés, kb. 18 %-os a biztosított gépjárművek aránya Vállalkozói vagyon: 148 ezer szerződés Lakossági vagyon: 3 036 ezer szerződés Mezőgazdasági vagyon: 14 ezer szerződés Szállítmánybiztosítás: 15 ezer szerződés Hitelbiztosítás: 7 ezer szerződés Egyéb biztosítás: 61 ezer szerződés

4. Casco A Casco ágazathoz sorolja a Bit. 1. sz. melléklete a szárazföldi jármű, sínpályához kötött jármű, légi jármű, tengeri, tavi, folyami jármű casco biztosításokat. Alapbiztosítás és kiegészítő biztosítások: alapbiztosítás általában a törés és gyakran a lopás, valamint meghatározott elemi károk, kiegészítő biztosítások általában üvegtöréskárra, szállított vagyontárgyak károsodására, extratartozékokra, jogvédelemre stb. nyújtanak fedezetet.

Díjszámítás alapja a jármű díjosztályba történő besorolása, amely függ a jármű fajtájától, típusától és egyéb jellemzőitől. Fontos díjképző tényező az önrészesedés. Csak bonus alkalmazása jellemzi, amely díjkedvezmény formájában történik. Díjdifferenciálás van, pl. a lakóhely szerint. A díj értékkövető. Díjfizetés alapja a gépjármű új értéke, kártérítés alapja a kárkori érték. Fedezet korlátozása: ld. a vagyonbiztosításoknál (7. dia) A „kizáró záradék” általánosan elfogadott és alkalmazott, erre példák: fagyás, mechanikai vagy elektronikus hiba esetén, rossz utak miatti abroncsrongálódásért, háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal vagy bármiféle tömegmozdulással közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható károkért, verseny , vagy arra való felkészülés során keletkezett károkért stb.

Viszontbiztosítás Célja: a biztosító pénzügyi stabilitásának növelése. Módszere: kockázatporlasztás, vagyis a kockázat megosztása a biztosítótársaságok között. A közvetlen, első /direkt/ biztosító és a viszontbiztosító között létrejövő szerződés értelmében a viszontbiztosító díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy kár esetén a megállapodásban rögzített mértékben térít a közvetlen biztosítónak. A viszontbiztosító tehát az első biztosító technikai kockázatának egy részét a biztosítási díj meghatározott hányadáért vállalja át.

A viszontbiztosítási szerződések lehetnek: szabad döntésű kötelező viszontbiztosítások. A viszontbiztosítási szerződéseknek 2 nagy csoportja van: arányos és nem-arányos viszontbiztosítások. Az arányos /összeg/ viszontbiztosítás lényege, hogy a kockázat és a biztosítási összeg ugyanolyan arányban oszlik meg az első biztosító és a viszontbiztosító között, mint ahogy a díj és a kár.

Az arányos viszontbiztosítás 3 alapvető formája: részarányos összegtöbblet vegyes vagy kombinált. Nem-arányos viszontbiztosítások esetén a viszontbiztosító kötelezettségének mind alsó, mind felső határa a kár összegében, illetve a kárhányad százalékában van meghatározva. Általában azokban a biztosítási ágazatokban alkalmazzák, ahol rendkívüli, az átlagot jelentősen meghaladó károk fordulnak elő.

Együttbiztosítás Az együttbiztosítás lényege több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása. Az együttbiztosításnak 2 változata van: nyílt: ahol a biztosított/szerződő tudja, hogy a kockázatát több biztosító vállalta, burkolt: ahol a biztosított/szerződő nem tudja, hogy kockázatát több biztosító vállalta.