A pszichológia rövid története „ … a pszichológiának hosszú előtörténete, s nagyon rövid története van.” (Ebbinghaus)

Ajánlott irodalom Pléh Csaba (1998): Hagyomány és újítás a pszichológiában Balassi Kiadó, Budapest Pléh Csaba (2000): A lélektan története Osiris Kiadó, Budapest Reuchlin (1987): A pszichológia története Akadémia Kiadó, Budapest Thorney, B. M. – Henley, T. B. (2000): A pszichológia története. Kapcsolatok és összefüggések Glória Kiadó, Budapest

Történeti előzmények 1. Szellemtudományos gyökerek 2. Filozófiai gyökerek 3. Természettudományos előzmények

Történeti előzmények(1): Szellemtudományos gyökerek Primitív népek lélekfelfogása:  test-lélek elválaszthatatlan egysége,  harmonikus, misztikus egységben éltek környeze- tükkel,  sámán  léteznek ártó, rossz szellemek.

Történeti előzmények(2): Filozófia (1) Mi a test és a lélek viszonya? idealizmus – materializmus (lételmélet) Honnan származnak ismereteink? empirizmus – racionalizmus (ismeretelmélet) Hogyan lehet az emberi természetet megis- merni?

Történeti előzmények(2): Filozófia (2) Ókori gondolkodók:  Platón (i.e. 427-347): - idealista: a lélek a testtől függetlenül létező, halhatatlan termé- szetű; - a lélek három részből áll: ész, szellem, (ét)vágy; - ha a lélek minden része betölti funkcióját, kialakul a bölcsesség, az erkölcsiség, a harmónia.  Démokritosz (i.e. 460-370): - ösztönös materialista: a lelki működések anyagi atommozgások eredményei; - a tudattartalmak az érzékszervek által felfogott eidola eredmé- nyeként jönnek létre; - az érzékszervek által nyújtott örömök csak rövid életűek, és sem- milyen élvezet nem tudja felülmúlni a tudás hatalmát; - mértékletesség, jókedv, a lélek tisztasága a fő értékek.

Történeti előzmények(2): Filozófia (3)  Arisztotelész (i.e. 384-322): - a logika megteremtője; - a test és a lélek elválaszthatatlan; - eljutott az evolúció felismeréséig; - a józan ész, /common sense/ a hatodik érzék a többi érzékszerv- ből származó információt asszimilálja; - a psyche az a szubsztancia, amely rendelkezik a tudás befogadá- dásának képességével; - képzet nélkül nem jöhet létre emlékezés; - az agy a tudat szerve; - felfedezte a katarzis jelentőségét amely, megtisztítja az embert negatív érzelmeitől.  Hippokratész (i.e. 460-377): - a humurális egyensúly felbomlása betegséget eredményez; - a tizenkét pár agyidegből hetet felfedez; - felfedezi az agy kereszt lateralitását; - különbséget tett motoros és érző idegek között.

Történeti előzmények(2): Filozófia (4)  Galenus (130-200): - cáfolta Arisztotelész azon véleményét, hogy a tudat székhelye a a szív; - az életerő az agykamrákban helyezkedik el; - az introspekció a fő módszer a lélek tanulmányozására; - a szabad akarat, gondolkodás, emlékezet a test és a lélek elvá- laszthatatlan. Középkortól a reneszánszig:  Szent Ágoston (354-430): - Isten után vágyódó lélek, szellemi lélekrész és testet éltető lélek- rész; - introspekció.  Aquinói Szent Tamás (1225-1274): - megismertette a nyugatot Arisztotelész gondolataival keresztény értelmezésben;  Materialista tendenciák az arab tudósoknál.

Történeti előzmények(2): Filozófia (5) Reneszánsz időszaka: Racionalista hagyomány  Rene Descartes (1596-1650): - interakcionista dualizmus (a test és a lélek kü- lönálló, de van közöttük kapcsolat beszélgetnek”); - a tobozmirigyben (epifízis) vélte feledezni a tu- dat (lélek) lakhelyét; - mechanikai ideál (az élőlények a gépekhez hason- lók); - veleszületett (Én, idő, tér, Isten stb. – a tudatosság személyes természete) és származtatott ideák (a környezettel való kapcsolatunkból származnak és az emlékezetünkben tárolódnak); - csak az ember rendelkezik tudattal; - dedukció (általánosból az egyedire), - a gondolkodás és a nyelv vizsgálata; - nativizmus (a tudás velünk születik).

Történeti előzmények(2): Filozófia (6) Empirista hagyomány  John Locke (1632-1704): - indukció (egyediből az általánosra), - megfigyelés, - tabula rasa (a külső tapasztalat a meghatározó); - sensation, reflexion, - a pszichológia tárgya az, ami a belső észre- vevés révén megismerhető, - észlelés (ideák) → asszociációk (az ideák ösz- szekapcsolása) → absztrakció (az egyedi ideák- ból a közös jegyek levonása), - képzetatomok kombinálódása  asszociációs lélektan.  David Hume (1711-1776): - a pszichés folyamatok oksági törvények alapján mű- ködnek.

Történeti előzmények(2): Filozófia (7)  John Stuart Mill (1806-1873): - az egyedi tapasztalatok különbözőkre formálják az embe- reket, - a személyiség változatossága társadalmi érték (politikai filozófia), - pozitivizmus.  Tudományfilozófia: A pozitivizmus színrelépése és hatása a pszic- hológiára - a természettudományos gondolkodás a világ megismeréséhez vezető „királyi út”, - a természettudományos módszerek használata ehetőség az i- gazság megismerésére, az emberek boldogabb és szebb jövő- jének biztosítéka, - atyja: Auguste Comte (1798-1857).

Történeti előzmények(2): Filozófia (8)  Herbart (1776-1841): - idealizmusból a realizmusba való átmenet, - abszolút Én (Világszellem)  egyéni Én (tartalma az érzé- ki ellentétek összessége), - a matematika mindenhatósága (a képzetek közötti harc kiszámítható), - a lelki élet a csillagos éghez hasonló.  Kant (1724-1804): - a lelki tünemények pusztán időbeliek lehetnek.

Történeti előzmények(3): Élettan(1) Ókori gyökerek:  Hippokratész – Galenus: tipológia. XVIII – XIX. századi gondolkodók:  Descartes (1596-1650): elmélete az idegműködésről (a ref- lex korai leírása, akaratlagos és reflexes mozgások megkülön- böztetése).  Gall (1758-1828): frenológia.  Darwin (1809-1882): variáció, szelekció, öröklés; evolúció, természetes szelekció, lelki jelenségek, mint alkalmazkodási formák, érzelmek kifejezése.

Történeti előzmények(3): Élettan(2)  Weber (1795-1878): küszöb fogalma és az első ”receptív mező” fogalma.  Müller (1801-1858): specifikus érzékenergiák törvénye.  Helmholtz (1821-1894): - fizika (az energiamegmaradás törvényének matemati- kai formába öntése), - neurofiziológia (az idegimpulzusok terjedési sebes- ségének a mérése), - optika (a szemfenéktükör feltalálása, színelmélete), - akusztika (elmélet a magas hangok érzékelésére).  Young (1773-1829): háromféle színreceptor van, a receptorok együttes aktivitása határozza meg a szín érzékelését (bizonyíték: a színlátás zavarai, színvakság). .

Történeti előzmények(3): Élettan(3)  Fechner (1801-1881): ingerek és érzetek közötti matematikai összefüggés.  Jackson (1835-1911): - elmélete az idegrendszer eredetéről, szerkezetéről és alapvető működési elveiről (benne az evolúciós állapotok tükröződése), - kontroll és gátlás.  Galton (1822-1911): egyéni különbségek tanulmá- nyozása, módszerek fejlesztése,ujjlenyomat-levétel, fantomkép.  James (1842-1910): 1875 - fiziológiai pszichológia – az első  laboratórium Amerikában – a tudat funkcionalista értelmezése – az érzelmek természe- tére vonatkozó elképzelése.

Történeti előzmények(3): Élettan(4)  Hering (1834-1918): - ellenfolyamat elmélet - az ellentétes színek nem észlelhetők egyszerre, egy neuron fe- lelős a komplementer színek észleléséért, ennek megfelelően ingerlésekor aktivitása a színnek megfelelően nő, vagy csökken (bizonyíték: az utókép jelensége).  Rutherford (1886): - frekvenciaelmélete (a hang megrezegteti az egész alaphártyát, a rezgés tempója a hang magasságának felel meg).

Történeti előzmények(3): Élettan(5)  Pierre Paul Broca (1824-1880): - beszéd motoros központja (bal oldali frontális lebeny) – motoros afázia.  Carl Wernicke (1848-1905): - beszéd szenzoros központja (bal oldali halántéklebeny) – receptív afázia.  Ivan P. Pavlov (1849-1936): - fiziológiai reflexfogalom, mint minden viselkedést magyarázó általános elv.  Békésy György (1899-1972): - az alaphártyán a mozgás maximumának a he- lye az adott az adott frekvenciától függ (mo- dern helyelmélet).

A születés(ek) időszaka Miért pont a 19. sz. vége, és miért születések? 1. A problematika, a módszer és a világkép ekkora áll együtt a lélektan születéséhez. 2. Több „alapító atyát” is megnevezhetünk: Wilhelm Wundt, Sigmund Freud, William James

A kísérleti lélektan kezdetei(1) 1. Wilhelm Wundt (1832-1920) - 1879, Lipcse Vizsgált jelenségek: az alacsonyabb rendű mentális folyamatok (pl. érzékelés, észlelés) a fiziológia módszereivel. Szerinte a magasabb rendű folyamatok (pl. a nyelv, emlékezet, gondolkodás) nem tanulmá- nyozhatók kísérletileg. Módszere: introspekció. Az általa művelt pszichológia jellemzői:  introspektív,  elementarista,  tudatlélektan.  néplélektani irányzat

A kísérleti lélektan kezdetei(2) Problémák:  az introspekcióval nyert adatok ellentmondásosak,  a jelenségeknek csak szűk körét vizsgálják. Hogyan lehetne tudomány a pszichológia?  : módszerek fejlesztése:  kísérleti módszer bevezetése,  kísérletvezető és a kísérleti személy különválasztása,  képzett kísérletvezető személyek. 2. würzburgi iskola a nem szemléletes lelki történéseket vizsgálja.

Tudományos pszichológia (1) 1. Behaviorizmus John B. Watson (1878-1958) – 1913, USA Az irányzat jellemzői:  introspekció helyett  objektív megfigyelhe- tő viselkedés,  ingerek és a válaszok közötti (S-R pszicholó- gia) függvénykapcsolat vizsgálata,  környezetelvű. A tanulás alapmechanizmusai behaviorista felfogásban:  klasszikus kondicionálás: Pavlov (feltételes reflex) - S-típusú kondicionálás;

Tudományos pszichológia (2)  operáns kondicionálás - R-típusú kondicionálás: - Thorndike(„próba szerencse” tanulás) – effektus törvény, - Skinner - inger és megerősítés, fokozatos viselkedésalakítás (shaping), averzív (elke- rülő) kondicionálás; - Bandura (szociális tanulás) – magatartás alakítása és fenntartása, I – (kognitív faktor: organizmus faktor) – R.

Tudományos pszichológia (3) 2. Gestalt pszichológia (alaklélektan) Max Weltheimer (1880-1943) – 1912, Németország Az irányzat jellemzői:  elementarizmus helyett egészlegesség,  „Az egész több, mint a részek összessége.”  az észlelés törvényszerűségeit írják le. Tanulás alaklélektani felfogásban:  belátásos tanulás – Wolfgang Köhler (1887–1967): - a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol, hisz vagy remél, kognitív té- nyezők: belátás, elérhetőség, transzfer, - „aha-élmény” az emberi tanulásnál.

Tudományos pszichológia (4)  Kurt Koffka (1886-1941)  a „mező” fogalmának általánosítása az emberi viselkedésre – Kurt Lewin (1890-1947): - izomorfizmus, - frusztráció, - frusztráció-regresszió elmélete, - pszichikus helyzetek (a személy és a mező különböző viszonyait írják le).

Tudományos pszichológia (5) 3. Pszichoanalizis Sigmund Freud (1856-1940) (Charcot, Breuer) Az irányzat jellemzői:  a tudattalan szerepe (a tapasztalat alapján)  a „lelki készülék felépítése és működése: a lélek topografikus modellje a személyiség strukturális modellje

Tudományos pszichológia (6)  a fejődés szakaszai – pszichoszexuális fejlődés,  a lelki zavarok keletkezésének mechanizmusai,  énvédelmi technikák – elhárító mechanizmusok: Anna Freud,  szerepe a modern pszichoterápiás szemlélet kialakításá- ban.

Tudományos pszichológia (7)  Carl Gustav Jung (1875-1961):  szakítás Freuddal – főként a gyermekkori, szexuális traumák eltérő értelmezése mi- att,  introverzió – extraverzió,  a személyiség struktúrája: ego, személyes tudattalan, kollektív tudattalan.  Alfred Adler (1870-1937):  a társas viszonyok meghatározó szerepére helyezi a hangsúlyt,  a születési sorrend fontossága a személyi- ség alakulásában,  a személy egyediségének hangsúlyozása.

Útban a mai pszichológia felé (1) A kísérleti lélektan átalakulása 4. Kognitív pszichológia (a „tudás” pszichológiája) Az irányzat jellemzői:  a megismerő ember előtérbe kerülése,  „torzítás” a megismerő ember irányába,  az ember mint információ-feldolgozó rendszer,  számítógép, mint analógia,  a kibernetika (szabályozás, visszajelentés, döntés) hatása az irányzatra,  komplex reprezentáció,  idegtudományok fejlődésének hatása.

Útban a mai pszichológia felé (2) Az irányzat jeles képviselői:  Noam Chomsky (1928 - ) – generatív nyelvtan.  George Miller (1920 - ) – információfeldolgozási szemlélet.  Herbert Simon – gondolkodási folyamatok logikai elemzése.

Útban a mai pszichológia felé (3) 5. Fenomenológiai pszichológia Az irányzat jellemzői:  a biológiai és a társas mozzanatok hangsúlya a klinikai munkában,  az ember determináltsága,  belső (szubjektív) élmény,  önmegvalósítás és fejlődés. A humanisztikus irányzat vezéralakjai:  Abraham Maslow (1908-1970): - emberi motívumok rendsze- rezése, - önmegvalósítás szükséglete.

Útban a mai pszichológia felé (4)  Carl Rogers (1902-1987): - énfogalom, - énideál, - kétfajta inkongruencia (énfogalom – valóságészlelés, énfogalom - énideál).

Az önmegvalósító személyiség: hatékony és pontos valóságészlelés; elfogadás önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban; spontaneitás gondolkodásukban és érzelmeikben; problémaközpontúság; jó humorérzék; kreativitás; függetlenség és autonómia ha szükségleteik kielégítéséről van szó; objektív nézőpontból képesek életük történéseire tekinteni.

Önmegvalósítás saját életünkben Az érzéseidre hallgass, ne pedig tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelésében! Légy őszinte: kerüld a színlelést és a szerepjátszást! Vállalj felelősséget! Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez! Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével! Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!

A XXI. század pszichológiája Kognitív idegtudomány Evolúciós pszichológia Kulturális pszichológia Pozitív pszichológia

A pszichológia mai nézőpontjai fenome-nológiai biológiai pszichológiai jelenség pszicho-analitikus beha-viorista kognitív