Szociális munka szakmai tudás és sztenderdizáció Ágoston Magdolna Skype: agomag Fotó: Börner Mónika 2006

intézményesített/zárt szakértelem akadémikus tradíciók formális tudásúj struktúrák kialakításatudás és evidencia alapú szakmaiság létrehozott/ kifejlesztett tudás hagyományos tudás elemei elemei szakmai hagyományok:kontextuális és tapasztalati gyakorlati és tapasztalati kapcsolatok: orientáló tudás tudás reflektív/nyitott szakértelem /Lymbery összeállítása nyomán (2003, p. 112) Budai, 2007/

A menedzserizmus, mint a szabványosított hatékonyság jellemzői Racionalizál ” jó döntések jó élethez, a jó tervezés jó eredményekhez vezet” szabványosít, műveletekre, adott kompetenciákra bontja le a szakemberi feladatköröket és a folyamat megszervezésében az integráló-koordináló szerepköröket, a reguláló hatóerőt, a stratégiai tervező funkciókat az erőforrások allokálását folyamatosan magához vonja input-output mércéket, minőségi sztenderdeket szab meg, mér, ellenőriz, felügyel,

átláthatóságot teremt önmagának dominanciát biztosít a piaci befektetők és a politikai mező által befolyásolt térben a menedzserek egyre inkább kulcspozícióba kerülnek, autonómiát harcolnak ki, hogy mikor, hol, milyen arányban kell leépíteni, átstrukturálni, alvállalkozói szerződéseket kötni, bezárni, megszüntetni, elindítani projekteket, invesztálni…

A menedzserizmussal kapcsolatos félelmek professziók „szolgálata” átminősül a fogyasztó számára felkínált „szolgáltatássá” a technikai tudás és kompetenciarendszer hangsúlyozódik az etikai elemekkel szemben a szociális munkások helyettesíthetők lesznek olyan alacsonyabb képzettségű, nem szociális szakemberekkel kidolgozottabb praxismodelleket felváltja a szabványokra épülő vezérfonalak mechanikus alkalmazása, amihez sem képzett szakemberekre, sem árnyalt tudásokra nincs szükség

a kliensek személyessége, a szociális problémahelyzetek egyedisége veszik el típusokba, homogén ellátási csoportokba szortírozott klienseket, akik előre megszerkesztett programcsomagokat kapnak, és akiket egy „szociális problémamegoldó termelés” futószalagjára helyeznek

A sztenderdizáció fő területei-nyugati példák –minimum sztenderdek A gyakorlatának feltételei, a fizikai követelmények: épületek adottsága, helyiségek, eszközök és berendezések A szolgáltatásokban feladatot ellátók, képzettségi, továbbképzési követelményei, munkakörökhöz kapcsolva A munkatársak lelki egészségét védő minimumkövetelmények (szupervízió, az esetterhelés, adminisztráció aránya a napi munkában etc.)

A szolgáltatások demokratikus, stábszerű és szakmaközi munkáját megalapozó feltételek, a szakmai értékelés (evaluáció) feladatai A szakemberek etikai kötelezettsége: Etikai Kódex érvényesülésének feltételei, és megszegésének következményei Adatvédelem, és a kliens jogbiztonságát elősegítő feltételek

Tapasztalatok a menedzserizmus/sztenderdizáció működéséről - hátrányok A felügyeletet gyakorló (felső) vezetés vagy hatóság viszonyulása csak kezdetben változik, majd a formalizált hierarchiák visszarendeződnek. A vezetők ritkán tesznek fel kérdéseket, a demokratikus légkörű team munka változatlanul ritkaságnak számít. A ügyfél, igénybevevő-központú szolgáltatás jelszava csak a reform kezdetekor érvényesül a praxisban. A minőség fenntarthatósága adminisztratív kötelességekké silányul, a tartalma kiürül, csak egy bizonyítvány lesz a falon.

A vásárlói igények figyelembevétele (pld. a kínálat, a minőség): a kliens igénye ritkán találkozik a szolgáltatási lehetőségekkel a szociális intézményekben. Alacsony képzettségű munkatársak esetleg a képzettségüket, és tudásukat meghaladó feladatokat és felelősséget kapnak. A munkatársak, a kliensek és más érintettek beleszólása és részvétele a választhatóság lehetőségeinek és intézményes kínálatok kialakításába csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesül. A különböző reformpróbálkozások és modellkísérletek csak a szervezetek belső működésére figyelnek, és gyakran elfeledkeznek a külső környezet jellemzőiről. A változástatások mögül gyakran hiányzik a know- how és a tapasztalat

Tapasztalatok a menedzserizmus/sztenderdizáció működéséről - előnyök felszínre hozta a szociális munka céljainak és szándékainak újbóli áttekintését; kik is a szociális munkások és hogyan cselekedjenek Hangsúlyossá vált a minőségről folyó diskurzus: a kliensek közvetlen formálóivá válhattak a szolgáltatásoknak szociális intervenciók és segítő folyamatok teoretikus újragondolását, módszertani megújulását váltotta ki felhívta a figyelmet a segítő beavatkozások rejtett kontrolljaira

a szociális szakmával szembeni homályos elvárások letisztultabbakká váltak: a szociális munka, a szociális szolgáltatások nem mindenhatók és nem lehetnek egyedül felelősek a szociális problémák megoldásáért menedzserizmus szemléleti alapját meghatározó környezet fontossága ismét ráirányította a figyelmet a közösségi szolgáltatásokra, és az inteprofesszionális szemlélet és gyakorlat kialakításának fontosságára

A sztenderdek sorsa a kis magyar abszurdban-saját víziók A sztenderdek feleslegessé tehetik a magasan képzett szakembereket, helyettük munkaerőpiacról kiszorult „joli-jokereket” alkalmaznak A „jolik” mechanikusan alkalmazzák majd a sztenderdeket, a klienselégedettség tovább csökken Többen bizonyítva látják majd: nincs szociális munka ezért képzés sem kell A „kiemelt ellenőrzési projekt” és helyi képviselői majd elégedetten ellenőriznek és minősítenek A fenntartók újabb költségtakarékossági kaput találnak, a helyett, hogy minőséget fejlesztenének

Szakmai sztenderdek és képzési sztenderdek Szakmai sztenderd: kiindulópont? Szakmai kompetencia fogalmak és sztenderdek Szakmai sztenderből képzési sztenderd: nemzetközi, hazai Képzési sztenderdek: elvek, stratégiák, módszerek Képzési sztenderdek: mi mérhető, és hogyan?