BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II. Előadás: hétfő 15-17 óra, (Laky Dezső terem; GO III.) Előadó: Fenyővári Zsolt mh.: 544-676, ill. 30 248 90 19 fenyovzs@eco.u-szeged.hu adjunktus Tananyag: az előadások anyaga Ajánlott irodalom: Czagány-Fenyővári-Mísz: Közgazdaságtan II. Makroökonómia JATEPress, 2005 Értékelés: ötfokozatú minősítés az írásbeli vizsgadolgozat alapján 30 perc; 15 igaz-hamis állítás (1-1 pontért) és 15 feleletvá- lasztó kérdés (2-2 pontért), összesen 45 pont 22-27 pont: elégséges 28-33 pont: közepes 34-39 pont: jó 40-45 pont: jeles Meghirdető: SZTE GTK, Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Elméleti Közgazdaságtani Szakcsoport 6722, Szeged, Honvéd tér 6.

A kurzus programja Dátum Témakör február 19. 1. Bevezető február 26. 2. A gazdasági teljesítmény mérése. A nemzeti számlarendszer március 5. 3. Az aggregált kereslet március 12. 4. Az árupiaci egyensúly március 19. 5. A pénzpiaci egyensúly március 26. 6. AZ IS-LM modell és az aggregált kereslet április 9. 7. A munkapiac és az aggregált kínálat április 16. 8. A makroökonómiai egyensúly és a stabilizációs politika április 23. 9. Makroökonómiai egyensúly és infláció április 30. 10. A nyitott gazdaság. Fizetési mérleg és valutapiac május 7. 11. Gazdasági növekedés május 14. 12. A magyar gazdaság aktuális kérdései

BEVEZETŐ A makroökonómia alapkérdései Hosszú távú növekedés és rövid távú gazdasági ingadozások Gazdaságpolitikai célok és eszközök A gazdasági szektorok A piacok A makroökonómiai körforgás

John Maynard Keynes, 1883-1946         „A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete” 1936

A makroökonómia alapkérdései A makroökonómia alapkérdései nem az egyes piacokra, hanem a gazdaság összteljesítményére irányulnak. Mi határozza meg egy ország össztermelésének, kibocsá- tásának nagyságát és növekedési ütemét? Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot? Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének (vagyis az export és az import egyenlegének), valamint fizetési mérlegének alakulását?

2. Hosszú távú növekedés és rövid távú gazdasági ingadozások Potenciális kibocsátásnak nevezzük a gazdaságban hosszú távon érvényesülő kibocsátást. Gazdasági ingadozásnak (konjunktúraciklusnak, vagy üzleti ciklusnak) nevezzük a termelés és foglalkoztatás ingadozását, visszaesés és fellendülés váltakozását. A gazdasági ingadozások néhány jellemző sajátossága: szabálytalanok és előre jelezhetetlenek fellendülés idején emelkedik a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség a fellendülés időszakában a termelés növekedésével együtt gyorsul az infláció.

A gazdaság teljesítménye Az üzlet ciklus (konjunktúraciklus) Reál GDP konjunktúra fellendülés recesszió fellendülés Hosszú távú trend A gazdaság teljesítménye recesszió mélypont mélypont Idő (évek)

3. Gazdaságpolitikai célok és eszközök Hosszú távú cél a gazdasági növekedés ösztönzése, vagyis a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése. Rövid távon a gazdaságpolitika célja a gazdasági ingadozások mérséklése. stabilizációs politika: A gazdasági teljesítmény ingadozásainak csökkentése érdekében folytatott gazdaságpolitika Eszközök: Fiskális politika Monetáris politika

4. A gazdasági szektorok 5. A piacok Egy gazdasági szektor az azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége. A szektorok: Háztartások Vállalatok Állami szektor Külföld MAGÁNSZEKTOR 5. A piacok Az árupiac A termelési tényezők piaca (munkapiac!) A pénzügyi eszközök piaca

6. A makroökonómiai körforgás