A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem

Néhány fontosabb jogszabály Ptk. 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról 1991. évi XXXIX. tv. a használati minták oltalmáról 2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták oltalmáról 1991. évi XXXVIII. tv. a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról

A szellemi alkotások jogvédelme A szellemi alkotások joga: új gondolatokat tartalmazó alkotások létrehozása és használata szabályozott A személyhez fűződő jogok védelmének egyik esete, amikor nem az embert, hanem alkotó tevékenységét védelmezik

A szellemi alkotások jogvédelme  Szerzői jog Iparjogvédelem Műszaki-gazdasági alkotások védelme Találmányvédelem: szabadalom Használati mintaoltalom Mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma Újítás Know-how Ipari minta Vállalat- és árujelzők A kereskedelmi név védelme Védjegyoltalom Földrajzi jelzések oltalma 

Szerzői jog

Szerzői jog Vázlat A szerzői jogviszony tárgya A szerzői jogviszony alanyai A szerzői jogviszony tartalma A szerzői jogviszony korlátai A szerzői jogbitorlás Szomszédos jogok A szerzői művek felhasználására vonatkozó szerződések Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezeteknél Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után

A szerzői jogviszony tárgya Védelemben részesül az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső minden alkotás (ideértve: nyilvánosan tartott beszéd, film, művészi fénykép, számítógépi program (szoftver), adatbázis, zenemű, fotoművészeti, reklámozás céljára megrendelt…) = szerzői mű: az irodalom, művészet vagy tudomány területén kifejezett alkotó szellemi tevékenység eredményeként egyén-eredeti jellegű gondolatot kifejező mások számára felfogható rendszerint rögzített eredmény Az oltalom szempontjából az értéke, esztétikai színvonala nem releváns

Szerzői művek Eredeti alkotás Másodlagos alkotás = tartalmában-formájában egy elsődleges alkotástól függ (pl. fordítás, regény színpadra alkalmazása), ehhez az elsődleges alkotás szerzőjének hozzájárulása kell De a másodlagos alkotás is kielégíti az oltalmazandó művel szembeni általános igényeket… …hacsak törvény ki nem zárja az oltalomból (pl. jogszabály, szabvány, napi hírek)

A szerzői jogi védelem létrejötte Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői jogi védelem is létrejön, semmilyen bejelentés vagy nyilvántartásba-vétel nem szükséges!

A szerzői jogviszony alanyai Szerzőtárs Társszerző Szerkesztő Filmek esetében… (többen is) tervező

A szerzői jogviszony alanyai 2 Szerző: aki a művet megalkotta, ő a szerzői jogviszony alanyai jogosultja Szerzőtárs: ha több szerző van, s a mű oszthatatlan. Jogaikat csak együtt gyakorolhatják Társszerző: csak az általa alkotott részre vonatkozó, de önálló szerzői joga van (pl. zeneszerző – szövegíró) Szerkesztő: gyűjteményes mű egészére vonatkozó szerzői jog jogosultja (de ez nem érinti a felvett egyes művek szerzői jogát)

A szerzői jogviszony alanyai 3 Filmek esetében a szerzői jog jogosultjai A film számára készült irodalmi művek szerzői zeneművek szerzői A rendező Mindazok, akik a film készítéséhez alkotó módon hozzájárultak

A szerzői jogviszony alanyai 4 Tervező: építészeti alkotások és műszaki létesítmények esetében a szerzői jog jogosultja Az együttesen létrehozott mű (pl. nemzeti szabvány) esetén a szerzők jogutódjaként szerzői jog azt a GT-t illeti meg, amely irányításával a művet létrehozták, s amely azt nyilvánosságra hozta

A szerzői jogviszony tartalma Kettős: Személyhez fűződő jogosultságok Vagyoni természetű jogosultságok

A szerző személyéhez fűződő jogok Névjog (nevének feltüntetése) A szerzői minőséghez való jog A mű egységének védelme nem lehet azt megcsonkítani, torzítani… A mű nyilvánosságra hozatala A visszavonás joga Ezek a személyhez kötöttek (át nem ruházhatók), forgalomképtelenek és időben korlátlanok

A szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vagyoni jogok A szerző joga: többszörözés, terjesztés, nyilvános (nem csak családok és ismerősök vannak jelen) előadás, átdolgozás, kiállítás Bármilyen felhasználáshoz más által (de lásd a korlátokat is a következő ábrán) a szerző hozzájárulása kell A szerzőt (jogutódját) díjazás illeti meg A vagyoni jogok forgalomképesek, átruházhatók, örökölhetők és időben korlátozottak: a szerző halálától számítva 70 évig (kezdete: a halált követő év első napja)

A szerzői jog korlátai Mind a személyi, mind a vagyoni jogoknak bizonyos korlátai Legfontosabb a szabad felhasználás joga: ekkor a mű használatához nem kell a szerző engedélye és díjazás sem illeti meg érte Nyilvánosságra hozott művek esetében, a törvény taxatíve felsorolja (pl. az idézés joga, felhasználás iskolai oktatás céljából, egyes példányok kölcsönbe adása vagy lemásolása magánművelődés vagy kutatás céljából – de ez alól a számítógép-programok kivételek!) Idézés esetében a forrás megjelölése

A szerzői jog bitorlása A szerzői jogviszony: abszolút szerkezetű negatív tartalmú = a jogosulton kívül bárkinek tartózkodnia kell megsértésétől, mert ez szerzői jogbitorlás Ált. a vagyoni jogokat sértik meg A szankció lehet: büntetőjogi szabálysértési polgári jogi

Szomszédos jogok Ez azt jelenti, hogy a védelem arra is vonatkozik, akinek tevékenysége a szerzői alkotás felhasználása érdekében (gyártás, forgalmazás, közvetítés) történik Idetartoznak: előadóművészek a hangfelvételt előállítók a rádió- és TV-szervezetek Az oltalmi idő ekkor 50 év

Pl. előadóművészek szomszédos joga Az előadóművész engedélye kell pl. Nem rögzítésre szánt (=rögzítetlen) előadása rögzítéséhez Rögzítetlen előadását sugárzásához (kivéve, ha eleve ilyen az előadás) Rögzített előadás többszörözéséhez Mindezért - hozzájárulása esetén - díjazás illeti meg

Ha közszolgálati rádió vagy TV… …végez ilyen „továbbközvetítést”, a díjakat a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap fizeti

A szerzői művek felhasználására irányuló szerződések A szerzői alkotások létrehozása és felhasználása szerződések formájában realizálódik Ezeket több szinten is szabályozzák: általános és szerződés-specifikus Nevesített és részletezett felhasználási szerződések: kiadói sugárzási színpadi művel felhasználási zeneművekkel kapcsolatos megfilmesítési szerződés

Közös jogkezelő szervezetek Miért: a szerzői művek, a szomszédos jogi teljesítmények minden fajtájának minden egyes felhasználását nem lehet külön-külön, minden érdekelt által aláírt szerződésben kikötni Külön egyesületek vannak, amelyek érvényesítik ezeket a jogokat, elintézik a szerződéskötést, ha kell, beszedik a jogdíjakat, érdekvédelmi tevékenységet látnak el

A közös jogkezelő szervezetek 2 Létrehozásukat törvény előírhatja, de az érdekeltek maguk is létrehozhatják Kötelező az egyesületi forma: nonprofit, a tagság ellenőrizheti Tagjai számára jogdíjat is megállapíthat Felügyeli és nyilvántartja: a nemzeti és kulturális örökség miniszter Ugyanazon jogosult csoport ugyanazon jogosultságára országosan csak egy

Pl. közös jogkezelő szervezetek irodalmi és zenei művek: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület egyéb alkotóművészeti alkotások: HUNGART vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület filmalkotások: Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (FilmJUS) előadóművészek: Művészeti Szakszervezetek Szövetséges Előadóművészi Jogvédő Irodája (MSZSZ-EJI) hangfelvételek jogai: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ)

A követő jog Eredeti műalkotásnak a szerző által műkereskedő közreműködésével végzett (első) eladásakor* a védelmi időn belül A műkereskedő által fizetett díj A szerző vagy jogutódja részére a közös jogkezelő szervezeten át Erről lemondani nem lehet! Az összeg: AZ EREDETI „JOGÁSZI” SZÖVEG *tulajdonjogának visszterhes átruházásakor

Eredeti műalkotás műkereskedő révén kerül első ízben eladásra Vételár A szerzői díj (Ft) <5000 Ft 5001 Ft – 50.000 EUR 5 % 50.001 – 200.000 EUR 3 % 200.001 – 350.000 EUR 1 % 350.001 – 500.000 EUR 0,5 % >500.000 EUR 0,25% de max. 12.500 EUR

Járulékfizetés a védelmi idő letelte után Ha az alkotást eladják (műkereskedő közreműködésével) A vevő (kivéve: múzeum, közgyűjtemény) köteles a vételár 5%-ának megfelelő összeget A közös jogkezelő szervezetnek, amely ezt az alkotó tevékenység fejlesztésére és az alkotóművészek szociális céljaira használhatja

„Árva mű” =szerzője nem ismert vagy ismeretlen helyen tartózkodik Ha megtették a felkutatására vonatkozó szükséges intézkedéseket – eredménytelenül – az MSZH ad felhasználási engedélyt 5 évre ha az így engedélyezett felhasználás nem jövedelemszerzést szolgál: csak akkor kell jogdíjat fizetni, ha a szerző ismertté válik jövedelemmel jár: a díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, ekkor 5 év múlva ez a közös Jogkezelő Szervezeté lesz

Iparjogvédelem

Nemzetközi egyezmények A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény részét képezi a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (kihirdetve: 1998. évi IX. tv., Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS) Európai Szabadalmi Egyezmény (1973 München), Magyarország 2003-ban csatlakozott

A szabadalom A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai A szabadalmazhatóság feltételei A szabadalmi jogviszony alanyai A feltaláló személyhez fűződő jogai A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai A szabadalmas alapvető kötelezettségei Szolgálati és alkalmazott találmányok A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya A szabadalmi oltalom korlátai A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme

A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai Szabadalom: a találmány megalkotója (feltaláló) vagy más jogosult (szabadalmas) részére Az oltalmi idő alatt Kizárólagos jellegű jogosultságot nyújt a találmány feletti rendelkezésre Egyben biztosítja a találmány nyilvánosságra jutását

Mi szabadalmaztatható Szabadalmazható: minden új, feltalálói tevékenységen alapuló iparilag alkalmazható találmány Nem minősül találmánynak: felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, játékra vagy üzletvitelre vonatkozó terv, számítógépi program…

A szabadalmazhatóság feltételei Abszolút új: nem tartozik a technika állásához (nem vált más számára hozzáférhető más számára szóbeli vagy írásbeli közlés, gyakorlatba vétel vagy más módon) Feltalálói tevékenységen alapul: ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló Iparilag alkalmazható: az ipar/mezőgazd. valamelyik ágában előállítható. Nem ilyen a humán vagy veteriner diagnosztikai, gyógyászati vagy sebészeti eljárás. Lehet szaporítható élő anyag, de nem emberi embrió alkalmazása ipari célra vagy klónozás Reprodukálható: a találmány azonos eredménnyel megvalósítható legyen

Néhány egészségügyi kérdés Nem szabadalmaztatható új gyógyászati, diagnosztikai, sebészeti eljárás Ezt a jog formailag nem tekinti „iparilag alkalmazható”-nak de voltaképpen az oltalomból való kizárás oka: egészségügyi érdek! Szabadalmaztatható viszont (új) gyógyászati indikáció!

Gyógyszerekre vonatkozó szabadalom Az új gyógyszerre (=az első indikáció) termékszabadalom adható Ugyanis szabadalom elvben lehet: eljárásoltalom (a ’80-as években még a gyógyszerre is ez vonatkozott! Csak a szintézis védett, a molekula nem, más szintézissel előállítható) termékoltalom (maga a molekula védett)

Bizonyos feltételek esetén: „kényszerengedély” Mi ez: bizonyos feltételek esetén a találmány hasznosítására hatósági engedély, a jogosult hozzájárulása nélkül is Elsősorban szegény országok közegészségügyi problémáinak kezelésére 2001-ben a WTO elfogadta a TRIPS megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló Doha-i nyilatkozatot

A Doha-i deklaráció Megengedi oltalom alatt álló gyógyszer generikumának (lásd a következő szemeszterben!) kifejlesztését a szabadalmi oltalom alatt is, de csak fejlődő országok részére fejlődő ország: az ENSZ listáján ilyenként szerepel egyéb olyan WTO-ország, amelyik a TRIPS Tanácstól ilyen lehetőséget kapott nem-WTO ország, ami az OECD-listán per capita GNP<745 USD elsősorban HIV/AIDS, TBC, malária szerei

A dohai deklaráció A fejlődő országnak bizonyítania kell, hogy megkísérelte az eredeti terméket beszerezni, de az nem sikerült (kivéve hirtelen katasztrófa esetét) általában a szabadalom tulajdonosának egyetértése szükséges, ő jogdíjat is kap

Apropó, hol van Doha? Az Arab- (Perzsa-) öböl menti ország (az Egyesült Arab Emirátusoktól északra): Katar fővárosa

A dohai megállapodás Az EU aláíró, így ránk is vonatkozik! 816/2006 (EK) közösségi rendelet Olyan címkézés, ami megakadályozza a re-exportot A re-exportot meg kell akadályozni, az ennek megakadályozására kijelölt hatóság nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézet lásd a következő szemeszterben: ha ilyet észlel, megtiltja forgalmazását, s a vámhatóság elkobozza és megsemmisíti: 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról, 83/H §.

A szabadalmi jogviszony alanyai a szabadalom jogosultja mindenki más (aki az előző jogát tiszteletben kell tartania = abszolút szerkezet) A szabadalom jogosultja: maga a feltaláló más (a szabadalom, sőt: a szabadalmi igény is forgalomképes, átruházható és örökölhető!) lehet szerzőtársi kapcsolat = több feltaláló van, közöttük szerződés, ilyen hiányában a szerzőségi arány egyenlő

A feltaláló személyhez fűződő jogai időben korlátlanok, forgalomképtelenek és csak az adott személy érvényesítheti Névjog Feltalálói minőségének elismerése A szabadalmi iraton e minőségében feltüntessék (ez a jog a feltalálót akkor is megilleti, ha nem ő a szabadalmas) Dönthet, hogy titokban tartja vagy nyilvánosságra hozza a találmányt

A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai A szabadalmas a szabadalommal oltalmazott találmány felett kizárólagos hasznosítási és rendelkezési joggal bír előállítás forgalomba hozatal használat (kivéve magánhasználat, egyes esetekben – pl. gyógyszerek – kísérletek végzése, lásd a következő félévben!)

A szabadalmas alapvető kötelességei A találmány feltárása: közlés a „társadalommal” olymértékben, hogy ennek alapján szakember a találmányt megvalósíthassa A találmány hasznosítása: a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelően maga másnak ad hasznosítási engedélyt (licencia), de nem megfelelő hasznosítás esetén kényszerengedéllyel másnak A szabadalmi oltalom fenntartása: minden évben fenntartási díj

Szolgálati találmányok Szolgálati találmány: ha a feltalálónak munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon Ekkor törvény alapján a munkáltatóé a szabadalmi igény, de az ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e rá. Ha elmulasztja: a feltalálóé a szabadalmi igény Ha a munkáltató bejelenti igényét: ésszerű határidőn belül szabadalmi bejelentést tesz titokban tartja, és know-how-ként hasznosítja A feltalálót a személyhez fűződő és – bizonyos értelemben - a vagyoni jogok megilletik!

Alkalmazotti találmányok Alkalmazotti találmány: ha a feltalálónak nem munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon, de olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik A szabadalom ekkor a feltalálót illeti meg, de a munkáltatónak a hasznosításra van joga, az ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy hasznosítani kívánja-e a találmányt

A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya Igénypontok = mire terjed ki a szabadalom Területi hatálya: a Magyar Köztársaság Az oltalmi idő: 20 év, a bejelentés időpontjától számít (visszaható hatállyal) megadása időt vesz igénybe, közben más is bejelentheti – az első megadott szabadalom bejelentésének idejétől számít

Az EU-ban érvényes kiegészítő szabadalmi oltalom Kiemelkedően innovatív termékeket jutalmaznak ezzel Mit jelent: a 20 év lejárta után újabb, a „kiegészítő” oltalmi idő kezdődik Az ú.n. központosított eljárással engedélyezett gyógyszerek (lásd a következő szemeszterben!) kapnak +5 év kiegészítő szabadalmi oltalmat (Supplementary Protection Certificate)

A szabadalmi oltalom korlátai A szabadalom a jogosultjának kizárólagos, de nem korlátlan jogot ad előhasználati jog: aki a bejelentés ideje (elsőbbség napja) előtt jóhiszeműen megkezdte előállítását vagy forgalmazását, vagy erre komoly előkészületeket tett továbbhasználati jog: aki ugyanezt egy szabadalom megszűnése és újra érvénybe helyezése között tranziteszközök korlátai: nem érvényesül az oltalom olyan szállítási eszköz esetén, amely csak áthalad az országon, valamint az olyan külföldi árú esetén, ami idehaza nem kerül forgalomba

A szabadalmi oltalom korlátai 2 Speciális korlát, ami a gyógyszerek esetében is érvényesül: a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a találmány tárgyával kapcsolatos kísérletekre, ideértve a forgalomba hozatal engedélyezéséhez szükséges kísérleteket, vizsgálatokat

„Bolar”-feltétel (Vagy Roche-Bolar. A név egy USA-per résztvevői után) „Bolar-feltétel”: a szabadalommal védett gyógyszerrel kísérletek, egyenértékűségi vizsgálatok végezhetők, még engedélyezésre is benyújtható, be is lehet jegyezni, csak forgalomba nem hozható! Mint láttuk, Magyarországon ez érvényes! Ahol nincs a jogban ez a Bolar-feltétel: mindezt nem lehet (általában az országba bevinni sem!)

A szabadalmi oltalom keletkezése 1 (Emlékszünk: szerzői művek: az oltalom az alkotással jött létre) Iparjogvédelem: bejelentés, majd az ezt követő hatósági eljárás az oltalom megadása (visszaható hatállyal, azaz a bejelentés napjától számít) lajstromozás

A szabadalmi oltalom keletkezése 2 Szabadalmi bejelentés: az kezdeményezi, akinek erre joga van = szabadalmi igény Hova: a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, itt vizsgálják, hogy megvannak-e a szabadalmazhatóság feltételei az MSZH döntése: elutasítja a bejelentéshez viszonyítva korlátozottan adja ki a bejelentés tárgyára adja meg

A szabadalmi oltalom keletkezése 3 Szabadalmi okirat kiadása: a végleges* szabadalomról szabadalmasnak (a szolgálati találmány feltalálójának is) kiadják Lajstromozás: a szabadalmat bejegyzik a szabadalmi lajstromba, közzé teszik az MSZH hivatalos lapjában *ideiglenes oltalom kérhető pl. az MSZH hatósági eljárásának befejeztéig

„Igénypontok” Ezekben foglalják össze, hogy mire vonatkozik a szabadalom, azaz mit nem szabad a védettség ideje alatt utánozni

A szabadalmi oltalom megszűnése Az ideiglenes oltalom megszűnik: a bejelentést elutasítják a fenntartási díjat nem fizették meg bejelentő lemondott róla A végleges oltalom megszűnik: lejár az oltalmi idő a szabadalmas lemondott a szabadalomról a szabadalmat megsemmisítették

Találmány- és szabadalombitorlás Találmánybitorlás: a feltaláló személyhez fűződő jogait sértik meg, pl. a feltaláló találmányával egyező megoldást valaki saját szabadalmaként jelenti be Szabadalombitorlás: oltalom alatt lévő találmány jogtalan hasznosítása: előállítás, használat, forgalomba hozatal Bíróság állapíthatja meg a szankciókat: objektív (pl. megtiltás) és szubjektív (pl. kártérítés)

„Európai szabadalom” is kérhető Az egész EU-ra érvényes Magyar állampolgárnak ezt a kérelmet is az MSZH-hoz kell benyújtania Innen továbbítják az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. Amikor ez elismerte: a védettség kezdete az MSZH-hoz való benyújtás napja! az MSZH 3 hónapon belül publikálja a szabadalom tényét és az igénypontokat Ha visszavonják az európai szabadalmi bejelentést, hazai szabadalomként bejelenthető

A használati mintaoltalom 1 = egy műszaki jellegű új megoldás több, mint „újítás”, de nem éri el a szabadalom szintjét Valamely iparilag alkalmazható tárgyra vonatkozik (pl. vegyipari szintézisre nem) nem kell világviszonylatban újnak lennie, elég hazai viszonylatban de nem vonatkozhat esztétikai kialakításra

A használati mintaoltalom 2 Szabályai nagyon hasonlóak a szabadalmi oltaloméhoz A bejelentéstől számított 10 évig tart, éves fenntartási díjat kell fizetni

A mikroelektronikai félvezető topográfiájának oltalma Mikroelektronikai félvezető termékek (= chipek) alkotó, új elrendezése (=nem szokásos az iparban), elem, összekötés Nem a bejelentéssel, hanem a lajstromozással kezdődik, 10 évig tart

A know-how és jogi védelme Mi a know-how? A gyakorlatban felhasználható ismeret megjelenhet tárgyiasult formában gyártási leírás, műszaki rajz, összetételi leírás, méréseredmény, kutatási jelentés… megjelenhet maradandóan nem rögzített formában üzemi látogatás során szerzett tapasztalat, betanítás által szerzett tudás, konzultáció… korlátozottan hozzáférhető és más számára átadható

Know-how Lehet műszaki pl. tervezői, üzemeltetési nem műszaki pl. szervezési, kereskedelmi, pénzügyi… A know-how értéke: szemben a szabadalommal nincs a köz számára nyilvánosságra hozva, ezért versenyelőnyt élvez A vevő a többletismeretet vásárolja meg

A know-how oltalom tartalma relatíve kizárólagos jogot ad, de nem kell külön lajstromozási eljárás párhuzamos, független fejlesztés ellen nem véd nincs jogorvoslati lehetőség, ha más is elsajátítja az ismeretet, munkaviszonyban alkotott know-how-val a munkáltató rendelkezik

Az ipari minta oltalma formatervezési mintaoltalom Szemben a használati mintától, ahol a műszaki jelleg dominált, itt a dolog új, egyéni jellegű külső formája, esztétikai megjelenése kerül védelemre fokozza a termék versenyképességét A bejelentés napjától 5 évig tart, a tulajdonos kérelmére 1 ízben újabb 5 évvel meghosszabbítható

A vállalat- és árújelzők oltalmi joga A gazdasági versenyben előny a másoktól megkülönböztető megjelenés („garantálja a minőséget”). Ez vonatkozhat a gazdasági szervezetre: kereskedelmi (cég) név-oltalom árúkra-szolgáltatásokra: védjegyoltalom a földrajzi jelzés oltalma

A kereskedelmi név fogalma Cégnév Megkülönbözteti más – hasonló – gazdasági tevékenységet folytatótól A jól megválasztott és bevezetett kereskedelmi név: versenyelőny Henkel-minőség! EGYT vagy EGIS?

Cégnyilvántartás „A jogi személyek jogképességüket az állami elismeréssel nyerik” A kereskedelmi nevek nyilvántartása a cégjegyzékben történik a bejegyzéssel: cégvalódiság elve valósághűen cégszabatosság elve pontosan cégkizárólagosság elve egymástól különbözniük kell Aki e névvel jogosulatlanul visszaél: cégbitorlást követ el – a Ptk. szerinti szankciók

A védjegy Jelzés árúk-szolgáltatások megkülönböztetésére kizárólagos jelleggel csak a jogosultat illeti meg Fajtái: árúvédjegy gyári védjegy kereskedelmi védjegy szolgáltatási védjegy

Védjegyként alkalmazható Minden grafikailag alkalmazható megkülönböztető jelzés Minden megkülönböztető szó, szóösszetétel, betű, szám, színösszetétel, fényjel, hang… Vannak azonban abszolút jellegű és relatív gátló okok!

Védjegyoltalom abszolút gátló okai Nincs megkülönböztető jellege pl. fajtanév: „bor”, „minőségi” Jogszabályba, erkölcsi normába ütközik vagy megtévesztő Más személyi jogát, vagy állam, hatóság, nemzetközi szervezet címerét, jelvényét vagy ennek utánzatát tartalmazza

Védjegyoltalom relatív gátló okai Korábbi védjeggyel összetéveszthető (főleg, ha az érintett árúk, szolgáltatások hasonlóak) Ugyanez, ha ilyen védjegy megszűnt ugyan, de kevesebb, mint 2 éve Szabadalmazott növény- vagy állatfaj neve

A védjegyoltalom tartalma A védjegyjogviszony jogosultját kizárólagos használat illeti meg a védjegy alkalmazására, ill. licencia adására Vagyoni természetű, személyiségi érdekek nem játszanak szerepe Fenntartási díjkötelezettség nincs Használati kötelezettség van (ha 5 évig nem használják, a védjegyoltalom megszűnik) A bejelentéstől (MSZH) számított 10 év, de ez 10-10 évenként korlátlanul meghosszabbítható

A földrajzi jelzés oltalma Földrajzi jelzés és eredetmegjelölés Földrajzi jelzés: táj, tájegység, országnév, ha valamilyen különleges minőség társul hozzá: Eredetmegjelölés: szűkebb, meghatározott tájegységre Az oltalom korlátlan ideig tart!

Mi lesz tételben?

A szerzői jogok védelme Tárgya (mi a szerzői mű, 2 féle) Alanyai (legalább 5-öt jellemezzen) Tartalma (kettős, ezek jellemzése) Korlátai A szerzői jogbitorlás (kiindulás: milyen szerkezetű a szerzői jog?) A szomszédos jogokról… Közös jogkezelő szervezetek (feladatuk?) A követő jog és járulék a védelmi idő után

A szabadalom Jellemzői (4) Mi szabadalmaztatható? Mit jelentenek az igénypontok? A gyógyszerszabadalom típusai Kényszerengedély, dohai deklaráció A szabadalmi viszony alanyai (2, az egyik 3 féle) A feltaláló személyhez fűződő jogai A szabadalmas vagyoni jogai és kötelességei Szolgálati és alkalmazotti találmányok Az oltalmi idő és kiegészítése az EU-ban (számszerűen!) A szabadalom korlátai. A Bolar-feltétel Keletkezése (3 lépés) és megszűnéséről… Találmány- és szabadalombitorlás

Egyes iparjogvédelmi formák Használati mintaoltalom: mi ez, mikor kezdődik Know-how: mi ez, milyen lehet (2), különbségei a szabadalomtól Mi az ipari minta oltalma? Vállalat és árújelzők oltalma mire vonatkozhat miért kell a cégnyilvántartás védjegy 2 féle, az egyiknek 2 fajtája mi lehet és mi nem lehet a védjegyoltalom tartalma a földrajzi jelzés oltalma