A Globális problémák megjelenési formái A Föld lakóinak száma napjainkra háromszorosára emelkedett, A növekedési ütem jelentős része a fejlődő országokra esik, Az urbanizáció kiszélesedik, Mélyülnek a gazdag és szegény országok közötti különbségek, Gyorsan bővülő termelés (ásványi eredetű energiahordozók kitermelése 30 X-ra; ipari termelés 50 X-re emelkedése) mindezek számottevő változást okoznak a Föld légkörében, az egész bioszférában!

A Globális problémák értelmezése és felosztása Globális problémaként értelmezhetjük mindazokat a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségeket és folyamatokat, amelyek hatása nem szűkíthető le országos, regionális vagy kistérségi szintre, hanem a Föld egészére kiterjednek, az emberiség jövőjét pedig katasztrófák sorával fenyegethetik, csak globális mértékben, a Föld egész népességének összehangolt, együttes cselekvési programjával valósítható meg.

Globális problémák kiterjedése Térben Időben Káros hatásai évszázadokon, több nemzedéken keresztül veszélyeztetik az ökológiai egyensúlyt (pl: a kémény freonok, CFC-k légköri tartózkodási ideje változó, de több 100 év is lehet) A globális problémák jelentősége: Mennyiségi: korábban az emberiség létszáma és gazdasági tevékenysége elenyésző volt a bioszféráéhoz képest, mára ez megváltozott Minőségi: a termelési, informatikai, közlekedési és hírközlési technika gyors fejlődésével a világ országainak kölcsönös függősége, egymásrautaltsága nagy mértékben megnövekedett globalizáció! Tehát: A globális problémák egyrészt társadalmi, másrészt környezeti- ökológiai feszültségek formájában jelentkeznek, amit egyes kutatók ökológiai és humán világkrízisként, a civilizáció mély válságaként értékelnek.

A humán világkrízis főbb elemei A túlnépesedés, A népesség egyenlőtlen eloszlása a Földön, A szegénység, Az éhezés, Az analfabetizmus és az iskoláztatás hiánya, A menekültek növekvő tömege, A gazdag és szegény népek közötti szakadék, amely egyre nő, és kevés az esély arra, hogy a folyamat sebessége csökkenjen, A jövedelem egyenlőtlen elosztása (a ’90-es években a Föld összjövedelmének 85%-a a lakosság 23%-ához került – 80-20 aránynak is neveznek) A lakosság egészségügyi állapotának romlása, a születéskor várható élettartam csökkenése és a fertőző betegségek ismételt megjelenése, valamint új kórokozók rohamos terjedése. Rohamosan nő az alkohol és a drogfogyasztás, a dohányzás, az élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása, A törvényi szabályozások betartását csökkenő szigorúsággal és következetességgel ellenőrzik.

A világ népessége Év Millió fő Időszámítás kezdete 300 1000 310 1500 E-9-nek nevezzük azon országokat, melyek népesség, gazdasági és környezeti tényezőket tekintve meghatározzák a világon lezajló folyamatokat. Ezen kilencek: az EU korábbi 15 országa, továbbá az USA, Japán, Dél Afrika, Brazília, Oroszország, Kína, India, Indonézia. Döntő szerepük van a világ sorsának alakulásában : ők adják a világ népességének 60%-át és a gazdasági teljesítmény 80%-át. Összefogásuk nélkül a környezeti válság nem kezelhető. Népesség növekedése: Demográfiai forradalom (1960- tól) Az emberiség lélekszámának alakulása 1. táblázat A világ népessége Év Millió fő Időszámítás kezdete 300 1000 310 1500 500 1960 3020 1999 6000 2050 prognosztizált 9000

A globális növekedés általános okai A fejlett országok népessége csökken, míg a fejlődő országoké megháromszorozódik, Az időskorúak (65 éven felüliek) aránya jelentősen nő, ami a társadalom elöregedését eredményezi, A fiatalkorúak aránya csökken, mivel a születések száma csökken, A keresőképesek számának túl lassú növekedése, amely jelentős társadalombiztosítási, szociális és egészségügyi ellátási feladatokat jelent a társadalom számára

Gazdasági mutatók az E-9 országokban Egy főre jutó bruttó nemzeti termék 1998-ban (dollár/fő) Vásárlóerő személyenként 1998-ban (dollár/fő) A napi 2 dollárnál kisebb jövedelmű népesség, 1993- 1999 USA 32 350 23 592 - Németország 29 240 Japán 26 570 22 026 Dél-Afrika 4 630 6 460 17,4 Brazília 3 10 8 296 35,8 Oroszország 2 260 6 180 25,1 Kína 750 3 051 53,7 Indonézia 640 2 407 66,1 India 440 2 060 86,2

Ökológiai világkrízis Azokat a jelenségeket nevezzük, melyek a környezeti hatások kedvezőtlen változásai miatt az élőlényközösségeket veszélyeztetik. Főbb elemei: A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülésének veszélye (a fosszilis energiahordozók és ásványi nyersanyagok véges készletei), A megújuló természeti erőforrások fokozódó szennyeződése, A biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, Az édesvízkészletek korlátozottsága, a vizek szennyeződése, A termőföldek eróziója, Az üvegházgázok mennyiségének növekedése, az ózonréteg vékonyodása, A savas esők pusztítása, az esőerdők gyors fogyatkozása, A bioszféra hulladékbefogadó képességének korlátozottsága. Tehát: A humán és ökológiai világkrízisként értelmezhető globális problémák kezelése nemzetközi, minden országra kiterjedő együttműködést igényel, tovább annak felismerését, hogy a felsorolt problémák valójában szorosan összefüggnek. A népességszám robbanásszerű növekedésének mérséklése és a szegénység enyhítése nélkül a klímastabilizálás, vagy a biodiverzitás problémája nem oldható meg.

A legfontosabb globális problémák A túlnépesedés, szegénység, éhezés, Az élelmiszer-termelés növekedésének lassuló üteme és a talajszennyezés, Az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége, A biológiai változatosság veszélyeztetettsége, A változó légkör és annak káros következményei, Hulladékok mennyiségének növekedése és a veszélyes hulladékok hatásai, A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése, Az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota, zajártalmak.

A túlnépesedés, szegénység, éhezés A világ népessége az elmúlt 40 évben 2,5 milliárd fővel nőtt, Előrejelzések szerint, 2050-ben mintegy 9 milliárd ember él majd a Földön. Központi kérdés: Hogyan és milyen eszközökkel lehet befolyásolni a demográfiai folyamatot? Népesség növekedése életszínvonal emelkedésére irányuló igények termelés és termelékenység gyorsuló ütemű növelésére késztetés szennyezi a levegőt, vizeket ökológiai kártételek. A népességgel kapcsolatos legfontosabb kérdés: hogyan lassítható a népesség növekedése, a lehető legrövidebb időn belül? Születésszabályozás!! (néhány területen vallási és egyéb okok miatt nem alkalmazható eredményesen) A fejlődő országok nagy része felismerte, ha a népességük lassúbb ütemben gyarapodna, akkor fejlődésük felgyorsulhatna, élelmezési gondjaik csökkennének, így környezetüket is kevésbé terhelnék. DE lehetőségeik és adottságaik korlátozottak a hatékony intézkedés megtételében.

Az élelmiszer-termelés növekedésének lassuló üteme és a talajszennyezés Milyen lehetőségek vannak az élelmiszer-termelés növelésére? Forrás A gabona mennyisége (millió tonna) Aránya az egészből (%) A termőföldekről származó gabona 1855 77 A legelőkön tartott marha és birka gabona- egyenértéke 378 16 Az óceáni halfogás gabona-egyenértéke 172 7 Összesen 2405 100

2.1. Agrártechnológiák csökkenő tartalékai A megművelt területek növekedése világszerte megállt (költséges a feltört területek, mocsarak lecsapolása, erdőirtások, legelők felszántása következtében termelésbe vont területek művelésben tartása és az intenzív gazdálkodás ezeken a területeken csak rövid ideig folytatható.) Lelassult az öntözött területek növekedési üteme (víz/energiahiány, ktg.) Lelassult a műtrágya-felhasználás növekedési üteme A műtrágyahasználat relatív visszaszorulásában szerepet játszó főbb tényezők: A műtrágyaárak emelkedő tendenciája, A műtrágyahasználat csökkenő gazdaságossága (bizonyos mennyiség után a növekvő műtrágyaadag csak kisebb mértékű termésnövekedést eredményez) Környezeti kártételek, a talajvizek és élővizek nitrátosodási folyamata, Műtrágyaadók kivetése környezetvédelmi megfontolásból (pl.: Norvégia, Svédország) Az egészségre káros szermaradványok jelenléte az élelmiszerekben.

2.2. A természeti erőforrások romló minősége Az élelmiszer-termelés növekedési ütemének számottevő lelassulása a környezet fokozódó pusztulására is visszavezethető. A mezőgazdasági termelés számára korlátozó tényezők: A természeti környezet pusztulása (pl.: talajok degradációja, a légszennyeződés, az ózonlyuk, az erdők pusztulása miatt megnövekedett árvizek, a vízadó rétegek kimerülése) Hosszú száraz, aszályos nyarak

2.3. A termőföld eróziója és az elsivatagosodása A termőföldek mennyiségi és minőségi csökkenése világméretű tendencia, A mezőgazdasági területeket a talajromlás veszélyezteti Legjelentősebb a víz által okozott erózió, defláció (szél) – a legfelső értékes humuszban gazdag réteget sodorja el, Légszennyezés erősödő mértéke (ózonréteg vékonyodása miatt megnövekvő ibolyántúli sugárzás terménycsökkentő hatása pl.: búza, rizs) termésátlag csökkenést és elsivatagosodást idéznek elő! Sivatagosodási folyamatok mérsékelése: talajvédő termelési eljárások és technológiák alkalmazásával.

Az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége Évente kb. 9 köbkilométer megújuló víz jut a Földre (20 milliárd embernek is elég lenne), de ez igen egyenlőtlenül oszlik meg a Földön, egyenlőtlen az életszínvonaltól függő egy főre jutó vízfelhasználás országonként (pl.: egy amerikai 70 x több vizet használ, mint egy ghánai) A világ fogyasztása meredeken nő Földi édesvízkészlet Megújuló, Fosszilis víztartó rétegben halmozódott fel (a talaj mély rétegeiben több 100 ill. ezer éves víz található: esővízből történő visszapótlódásuk kismértékű, a növekvő vízigény miatt teljesen kimerülhetnek pl.: Szaúd- Arábiában 75 %-os az ilyen irányú vízfelhasználat)

A biológiai változatosság veszélyeztetettsége Sok millió éves evolúció eredménye – pótolhatatlan ha felszámoljuk az élőhelyeket vagy véglegesen kipusztulnak Flóra (növényvilág) Fauna (állatvilág) A kipusztulási folyamat jelentősen felgyorsult: Esőerdők kiírtása (55%-ra zsugorodtak), Környezetszennyezés, mezőgazdasági monokultúrák elterjedése. Sziget elmélet: ha az élőhely területe csökken, akkor az ott élő fajok száma alacsonyabb egyensúlyi értékre áll be. (pl.: ha az esőerdők területének évi 1%-os csökkenésével számolunk, akkor ez az ott élő fajok 0,2-0,3 %-ának, azaz kb. 4-6 ezer faj kihalását jelenti!)

A változó légkör és annak káros következményei Bolygónk állapotát négy, egymással összefüggő jelenségcsoport alakítja: Az éghajlat, mint rendszer, A főbb kémiai elemek körforgása, a víz körforgása, és Az élővilág életjelenségei Éghajlat: légköri és óceáni folyamatokat foglal magába, melyek a szelek, a csapadék és a hőmérséklet globális változásait is szabályozzák. A légköri változások legfőbb okozója: AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG (pl.: fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetése) Egyéb ipari és mezőgazdasági tevékenységek, Erdőirtás, Természetes eredetűek (erdőtűz, vulkáni működés) Fontos feladat: Üvegházhatású gázok kibocsátásnak visszaszorítása! Probléma megoldása: Nemzetközi egyezményekkel szabályozás az üvegházhatású gázok kibocsátására 1987: Montreali jegyzőkönyv: ózonréteg védelme, CFC-k betiltása 2004: Kiotói jegyzőkönyv: 2008-2012 között 5,2 %-os csökkentés CO2-ra