Halászy Károly Általános Iskola Az ócsai pincesor Készítette: Ondi Vajk Levente Halászy Károly Általános Iskola 5.a osztály

A pincék története Ócsán a XIII. század elején Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg a szőlőművelés kultúráját, s ezzel együtt jelentek meg a szőlő feldolgozásának és a bortárolásnak épületei is. Az ócsai Öreg-hegy pincesorán ma több mint 100 pince emlékeztet erre.

Ócsai pincék a Google Earth-ről Ócsa város központjától kb. 4 km-re van az Öreg-hegy. Az itt található pincéket Ócsa települést Inárcs irányában éppen elhagyva, a vasúti átjáró előtt jobbra kanyarodva, homokos földúton közelíthetjük meg. Messziről nádtetők sorakoznak sűrűn egymás mellett. Közelebbről már jól látható, hogy a tetők földbe vájt pincéket takarnak, melyek hazánkban egyedülálló mezőgazdasági műemlék-együttest alkotnak.

Fatábla is jelzi az útról való letérést.

Miért pincesor? Egyszerű, egyutcás jellegű. A pincék többnyire hasonló arculatot alkotnak, sorokban állnak, egymáshoz közel.

Mindegyik pincét nyugat felé tájolták. Egyben vésték ki a löszpadból, és náddal fedték be, az úgynevezett „kontyos” módszerrel. A pincék lejárata szűk, és egyenesen a főpincéhez ill. a mellékpincékhez vezetnek.

Pince, kicsit közelebbről A pincékre jellemző az alföldi, nyeregtetős, ollóágas, nádtetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince.

Általában egy- és kétágú pincéket készítettek. Az anyapince a gádorból nyílik, mellette több helyen van még egy oldalág, de akad olyan pince is, amely 3 ágú. anyapince oldalág lejárat

elölnézet oldalnézet

A pincelejárat . A gádorok („hordógurító pincetorok”), a pincebejáratok, és a pinceágak nem túl szélesek, 1-1,5 méteresek. A lefelé süllyedő pincelejáratot mindenhol ajtó választja el az azt követő anyapincétől. Helyenként korláttal is ellátták, hogy a felfelé botorkáló vendég útját megkönnyítsék.

Érdekesség még, hogy a pincék tulajdonosai nem betonozták le a lejáratokat, és mindig tartanak egy seprűt az alján, mert a hagyomány szerint, miközben feljönnek a pincéből, elsöprik a lábnyomaikat, és a seprűt visszadobják a mélybe, így mikor legközelebb jönnek, észreveszik, ha valaki engedély nélkül szerette volna megkóstolni a bort.

Mint egy frizura A nádtetők olyanok, mint egy-egy különleges odafigyeléssel megformált, konttyal lezárt, művészi frizura. – S legalább háromévenként mesterrel kell ezeket a nádtetőket "újrafésültetni".

Ha pince, akkor bor A hőmérséklet egységesen 8 Celsius fok, mert a löszös talaj egész évben megőrzi ezt a hőmérsékletet. Bár az ócsai bor nem a legjobb minőségű, alföldi bor lévén, de az ócsaiak mégis úgy tartják "magyar nóta van az ócsai borban."

Elillant évek szőlőhegyén Ha bor, akkor borvers Elillant évek szőlőhegyén Tort ülök az elillant évek Szőlőhegyén s vidáman buggyan Torkomon a szüreti ének. Ónos, csapó esőben ázom S vörös-kék szőlőlevelekkel Hajló fejem megkoronázom. Nézem a tépett venyigéket, Hajtogatom részeg korsómat S lassan, gőggel magasra lépek. A csúcson majd talán megállok, Földhöz vágom a boros-korsót S vidám jóéjszakát kívánok.

A pincék jelene Az Ócsai Tájvédelmi Körzet kiemelt jelentőségű védett területe. 2004-ben műemlék területté nyilvánították. Pünkösdi és Orbán-napi borversenyeknek ad helyet minden évben a pincesor, ahol a gazdák büszkén mutatják be boraikat.

Felhasznált irodalom www.ocsaitajhaz.hu www.ocsainfo.hu www.sulinet.hu Magyar Sándor: Értékeink (Egressy Gábor Művelődési Ház, Ócsa, 1990.) Iskolai könyvtár gyűjteménye „ Ócsa”