GYÖMRŐ VÁROS Készítette: Csernyava Olivér

TÖRTÉNETE A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. Az egykori Római Birodalom hagyatéka a ma is látható kőhíd, amely a valamikori sóút vonalán fekszik. Az első írásos adat 1274-ből származik. A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és a fejedelem által csüggedő katonáihoz intézett beszéd is megtekinthető az eredeti kézírásos formában. 1732-ben a Teleki család szerzett Gyömrőn birtokot. A család gyömrői jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig Gyömrő egyik legszebb épülete. Az XIX. század derekán több, ma már történelmi személyiség fordult meg Gyömrőn és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.

1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest-Újszász vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni. 1913-tól 1950-ig járási székhely. Közigazgatásilag Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly, Úri tartozott a gyömrői járáshoz. A politikai pártok is megjelennek a század elején. 1908-ban a szociáldemokrata, 1918-ban a Kommunista Párt kezd tevékenykedni. Egyéb pártok aktivitásáról, közéleti szerepéről nincs adatunk

Gyömrő 2001 augusztus 20. óta város A Város Polgármesterei: 1990-1993-ig és 1994-1998-ig Garádi István, 1998-2002-ig Rádóczi Gusztáv, 2002-től Gyenes Levente. Gyömrő 2001 augusztus 20. óta város

Polgármesteri hivatal Teleki kastély Vasútállomás Tófürdő Református templom Katolikus templom

A Weöres suli Iskolánk fő épülete (a jelenlegi felső tagozat) 1987-ben épült. Előtte az Erzsébet-telepi épületben külön iskola (3.sz ált. isk.) működött, a Csokonai úti épület az 1. sz. Ált. Isk. alsó tagozata volt, míg a felső tagozat az úgynevezett Régi épületben (volt községi jegyzőség) működött. Az új épület átadása után összevonták a két iskolát, az Erzsébet-telepi a továbbiakban az ún. Központi Iskola alsó tagozata lett. Ez azt eredményezte, hogy meg lehetett szüntetni az addigi két műszakos tanítást. Jelenleg iskolánkba 800 tanuló jár, évfolyamonként 4-4 párhuzamos osztályba.

The End