A földkéreg „kérge”: a talaj

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A környezetszennyezés forrásai
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Időjárás, éghajlat.
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A természetes vizek A vizek szennyezése
A víz világnapja Március 22..
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
A száraz kontinentális terület
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Növénytársulásaink - Talajaink
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Környezeti kárelhárítás
Biokémia: az élő anyagok kémiája
Talajtípusok.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
Nagy Patrik Ásványok és kőzetek Ásvány és Kőzettanhoz kapcsolódik.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Babay-Bognár Krisztina
Talaj fogalma A szilárd földfelszín termékeny rétege.
Természeti erőforrások védelme
Ásványok és kőzetek.
Felszín alatti vizek.
Természetföldrajzi övezetesség
TALAJSZENNYEZÉS és –PUSZTULÁS HULLADÁKGAZDÁLKODÁS
Talajképző folyamatok
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A talaj kémiája & a talajszennyezés
Sarkvidéki öv.
Készítette: Kiss Bence MF12M3
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
Az ásványok és kőzetek mállása
Talajképződés Gruiz Katalin.
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
Talajszennyezés.
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
A TALAJ.
ÉLET A TUNDRÁN.
Szavannák.
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
A földköpeny és a földköpeny áramlásai
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
Egyed alatti szerveződési szintek
Tundra, állandóan fagyott területek
TANULSÁGOK A FILMMEL KAPCSOLATBAN
Környezetvédelem.
Talaj.
FELSZÍN ALATTI VIZEK • mennyisége • pótlódása
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Nitrogén csoport V. főcsoport. Sorold fel az V. főcsoport elemeit és vegyjelüket! NitrogénNnemfémgáz FoszforPnemfémszilárd ArzénAsfélfémszilárd AntimonSb.
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
A vízszennyezés minden, ami a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásolja
Víz Készítette: 8. osztály.
A FÖLDGÁZ ÉS A KŐOLAJ.
Vízerózió hatásai – a probléma volumene Magyarországon, kutatási, mérési lehetőségei, eredményei és az ellene való védekezés lehetőségei Kopinczu Krisztián.
Életközösségek a Földön
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Belső – Külső erők harca
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
A földrajzi övezetesség
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

A földkéreg „kérge”: a talaj

A talaj A földkéreg legfölső, laza, termékeny része. Szervetlen vegyületei: - kőzetmálladék, - víz, - levegő, Szerves anyagai: - elhalt szervezetek bomlástermékei - élő szervezetek kiválasztástermékei.

Szerves anyagai: - elhalt szervezetek bomlástermékei - élő szervezetek kiválasztástermékei. Talaj = kőzetmálladék + humifikáció Humusz: Nagy molekulákból álló, sötét színű szerves vegyületcsoport. Baktériumok és mikroszkópikus gombák bonyolult kémiai folyamatok során elhalt élőlények maradványaiból alakítják át.

Talajszintek A szint: A biológiai aktivitásban és humusztartalomban leggazdagabb szint. B szint: Csökkent biológiai aktivitás, csökkent humusztartalom jellemzi. C szint: az anyakőzet.

Talajtípusok A talajtípusok földrajzi elhelyezkedése szerint zonális és azonális talajokról beszélünk. Zonális talajok: A talajok összetételét és vastagságát a csapadék, a hőmérséklet és a növényzet határozza meg. A talaj szerkezete tehát szintén az éghajlat és a természetes növénytakaró függvénye. A különböző éghajlati és növényzeti övekhez meghatározott talajfajták tartoznak. Az adott öv éghajlati és növényzeti adottságait tükröző talajokat övjellegű (zonális) talajoknak nevezzük. Azonális talajok: Azok a talajok, amelyeknek kialakulásában a kőzetminőség, a domborzat vagy a talajvíz az éghajlatnál lényegesebb szerepet játszik, több, különböző éghajlati övben is megtalálhatók. Ezek a nem öves elrendezésű (azonális) talajok csoportját alkotják.

Talajerózió Talajeróziónak nevezik a csapadékvíz felszíni, ritkábban felszín alatti pusztító tevékenységét. Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak, de kutatások bizonyították, hogy az esőcseppek felszíni becsapódása (csepperózió), és a talajban szivárgó víz oldó hatása (oldásos erózió) is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkenve a talaj termőképességét.

A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban, ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz, amikor utakat, városokat, gyárakat épít. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön.