Kihallgatási taktika I.
Hagyományos fegyver a modern bűnözés ellen? 1999. március 27. Dani Zoltán alezredes
Kriminalisztikai elméletek Nyomelmélet Azonosítás elmélet Bizonyítási elmélet Nyomelmélet: milyen elvek alapján létesíthető kapcsolat a nyomképző és a nyomhordozó között
Nyomelmélet Objektív (fizikai) nyomok - traszológia Szubjektív (pszichikai) nyomok - kihallgatástaktika Pszichikai nyomképző: a bűncselekmény Pszichikai nyomhordozó: sértett, tanú, gyanúsított Pszichikai nyom: a tudatban létezik
Van-e olyan bizonyítási eszköz, amellyel egyszerre megválaszolhatjuk az összes megválaszolatlan kérdést? mi történt hol mikor mivel hogyan miért ki, kivel tanúvallomás a terhelt vallomása A vallomások megbízhatósága, pontossága és hitelessége a be. kulcskérdése !!
A „jó” kihallgató ismérvei Türelem Emberismeret Intelligencia Pedagógiai érzék Mint minden olyan szakmában, ahol emberekkel kell foglalkozni…
A kihallgató szoba Tartózkodjunk a magánlakástól Legfontosabb szempont a zavartalanság Egyszerűen berendezett, nem átjáró helyiség Ablakra rács, bútorok rögzítve A világítás tegye lehetővé a kihallgatott megfigyelését
Felkészülés a kihallgatásra Az ügy iratainak tanulmányozása: kit, milyen tényekre nézve kell kihallgatni; szükséges-e további személyeket felkutatni, az eljárásba bevonni; melyek azok a tényállási problémák, amelyeket tisztázni kell az egyes személyek kihallgatására vonatkozó fő kérdéseket össze kell állítani meg kell vizsgálni, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a kihallgatandó személyről
Felkészülés a kihallgatásra II. a kihallgatás útján tisztázandó kérdésekkel, tényekkel kapcsolatban milyen adatok, bizonyítékok állnak rendelkezésre, más vallomások mit tartalmaznak ugyanezen tényekről a kihallgatást végző hely- és személyismerete, jogi ismeretei, az üggyel kapcsolatos szakkérdésekben való jártassága elegendő-e az adott kihallgatás megtervezéséhez és lebonyolításához van-e valamilyen egyéb pl. technikai jellegű megoldandó probléma