Kereskedelempolitika Gazdaságpolitika 4. Kereskedelempolitika

Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika                                                                                                                                                        Ne takargassuk hibáinkat, de azért eredményeinket is mutassuk meg időben!

Kereskedelempolitika helye a gazdaságpolitikán belül A kereskedelempolitika helyét meghatározó tényező a gazdaságpolitikához és a külpolitikához való viszonya Gazdaságpolitikai eszközök: Makrogazdasági eszközök, amelyek a gazdasági aktivitás szintjét szabályozzák Mikrogazdasági eszközök, amelyek az erőforrások allokációját szabályozzák Társadalompolitikai eszközök, amelyek a gazdasági szereplők szociális helyzetét befolyásolják

Mikrogazdasági eszközök Versenypolitika Iparpolitika Foglalkoztatási politika Kereskedelmi politika

Kereskedelem és a gazdasági növekedés kapcsolata Strukturalista elmélet: A külkereskedelem hatása kedvezőtlen Elszegényítő, gazdasági fejlődést korlátozó, relatív elmaradottságot konzerváló hatás érvényesül a fejlődő országok számára

Strukturalista elmélet A kedvezőtlen hatások megjelenésének oka: Cserearányok romlása - a munkamegosztás iránya miatt - piacszerkezetek miatt Singer-Prebisch - tétel b) Az exportkereslet erőteljes ingadozása (a fejlett országok konjunkturális ciklusai) c) A gyermekiparágak védelem hiánya miatti leszakadása d) A kereskedelemből eredő előnyök elosztása egyenlőtlen

Strukturalista felfogás Elsősorban a belföldi piacon alapuló növekedés ösztönzése, védelem a fejlettebb országok termelőivel szemben Szükséges az import korlátozása, szabályozása IMPORTHELYETTESÍTŐ, BEFELÉ FORDULÓ STRATÉGIA

Neoklasszikus felfogás A külkereskedelem előnyös, nem elszegényít, hanem gazdagít Kritikájuk a strukturalistákkal szemben: a) az export szerkezetét nemcsak a fejlettség, hanem a termelési tényezőkkel való ellátottság is meghatározza b) megtestesült technológia révén tudás, minőség cseréje is lezajlik - nemcsak árhatások érvényesülnek c) az iparágakon belüli kapcsolatok súlyának növekedése - azonosan érintik a feleket az árhatások d) nem erőteljesebbek az árak ingadozásai a primer, mint az ipari termékek piacán e) az állami támogatásokért folyó versenyben a termelők elsődleges erőfeszítései nem a hatékonyság növelésére irányulnak

Neoklasszikus felfogás A külkereskedelem biztosította előnyök - részben statikus, részben dinamikus jellegűek - Statikus - komparatív előnyök, fogyasztási lehetőségek kibővülése - Dinamikus – skálahatékonyság növekedése, technológiai hatás érvényesülése, X-hatékonyság növekedése

Neoklasszikus felfogás Kereskedelempolitika célja: a külkereskedelem ösztönzése a gazdaság komparatív előnyeinek kihasználása

A kereskedelempolitika jellege Az állami beavatkozás mértéke szerint: a) semleges b) aktivista

Semleges kereskedelmi politika Az állam csak a törvényi kereteket határozza meg A piaci mechanizmus szabályoz

Aktivista kereskedelempolitika Részben helyettesíti, kiegészíti a piaci mechanizmusokat Részben kiigazítja a piaci tökéletlenségeket

Kereskedelempolitika csoportosítható: Importhelyettesítő célja: a belföldi termelők védelme, a hazai piacokon történő értékesítés támogatása eszközei: kvóták, vámok, túlértékelt árfolyam, stb. b) Exportorientált cél: az export jövedelmezőségének javítása, az exportértékesítés támogatása eszközei pl: exportberuházásokra nyújtott kedvezményes hitelek, az export szubvencionálása, az importált inputokat terhelő vámok visszafizetése, stb.

A kereskedelempolitika eszközrendszere: importszabályozás lehetnek: árjellegű (vámok) és mennyiség jellegű eszközök Nem vám jellegű korlátozások eszközei: - illeték - antidömping illeték - kvóták - letéti rendszer, importfedezet biztosítása - önkéntes exportkorlátozás - egészségügyi szabályok, szabványok, belépési feltételek szabályozása

A kereskedelempolitika eszköz - rendszere: exportszabályozás Input-orientált eszközök: a hazai és az importált termelési tényezők árát mérséklik pl: gyorsított amortizáció lehetősége, kedvezményes kamatozású beruházási hitelek, vámvisszatérítés, stb Output-orientált eszközök: a termelés és az értékesítés jövedelmezőségét növelő eszköközök pl. exporthitelek, K+F kiadások támogatása, szubvenciók, stb.

Kereskedelmi akadályok korábban a piacra jutás a határon megállapított vámokra helyezte a hangsúlyt Manapság egyre jelentősebbé válnak a határátlépést követő egyéb akadályok: - nehézkes vámeljárás, megkülönböztető adószabályok és gyakorlatok - műszaki rendelkezések, standardok és megfelelőség-értékelési eljárások - nyersanyagokhoz való hozzáférés korlátozása - szellemi tulajdonjogok védelme - akadályok a szolgáltatások és a külföldi közvetlen befektetések területén - kereskedelmi védelmi eszközök jogszerűtlen alkalmazása - állami támogatások és egyéb szubvenciók tisztességtelen alkalmazása

A kereskedelempolitika liberalizálása Több tényezővel függ össze: - az importhelyettesítő kereskedelmi politika eredményeként kialakuló makrogazdasági feszültségek - az adósságválság, az adósságszolgálat teljesítésével összefüggő exportkényszer - az állami beavatkozással szemben felerősödtek a visszaszorítására irányuló törekvések - az erőteljes exportorientált növekedést folytató távol-keleti gazdaságok gyors növekedése - a liberalizálás hatékonyabb erőforrás-allokáció elérését teszi lehetővé, elérhetővé tesz hatékonyabb termelési eljárásokat, technikákat - racionálisabb piaci struktúrák kialakulását tesz lehetővé

A liberalizálás hatása Függ: milyen ütemben megy végbe kiinduló makrogazdasági helyzet korábban gyakorolt protekcionizmus időtartama külső tényezők hatása alkalmazott stabilizációs politika társadalmi csoportok ellenállása Liberalizálás és a stabilizáció kapcsolata - melyiket célszerű előbb megvalósítani?

Liberalizáció hatása: Rövid távon nem befolyásolja számottevően a főbb makrogazdasági mutatók alakulását. Szerkezeti és intézményi változások hatására nő a gazdaság nyitottsága, exportorientáltsága, a külker. súlya a a gazdaságban Hosszú távon: exportorientáció és export növekedése (eltérő módon ítélik meg)

Európai Unióhoz való csatlakozás Vámunióhoz csatlakoztunk – a csatlakozó országok közvetlen szabályozási autonómiájuk a külkereskedelem szabályozásában csökken Egységesített külkereskedelmi politika

Közös kereskedelemi politika Egyik alapvető alkotóeleme: az erőteljes piacra jutási politika Elkötelezettség a multilaterális intézményekben való részvételre Gazdasági szereplők közvetlen segítése a harmadik országokban történő piacra lépés segítésében EU és tagállami képviseletek, a vállalkozók szervezeti részvételével a helyi uniós piacra jutási csoportok kialakítása A tagállamok tisztviselői közötti intenzívebb együttműködés Kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos panaszbejelentés módjának és azok bizottsági elemzésének korszerűsítése Az adatbázis teljes felújítása Főbb akadályok, célpiacok, ágazatok, területek rangsorolása a források hatékonyabb kihasználása érdekében