Az írott magyar büntető eljárás történeti vázlata

A vádelvű modell sajátosságai összefoglalás ➲Vádra indul; ➲ Az eljárási feladatok megosztása – a közösség részvétele az igazságszolgáltatásban; ➲ Cél: perbevitt (jogi) igazság megállapítása ➲ A szabad bizonyítás elve; ➲ Az ártatlanság vélelme; védelem joga ➲ Lényegében egy szakasza van: a bírósági tárgyalás; ➲ Nyilvános, szóbeli és közvetlen; ➲ Elvben nincs perorvoslat, legfeljebb a jog- kérdésben van;

A „VEGYES” RENDSZER SAJÁTOSSÁGAI TÖRTÉNELMI KOMPROMISSZUM ELLENTÉT-PÁRJAI: ➧ Cél az anyagi igazság kiderítése, de törvényes jogi keretek között; ➧ Indulhat hivatalból, de kérelemre is; ➧ Döntő részben hivatásos szakapparátus végzi, de helyet kap a laikus elem is; ➧ Az eljárás funkciók elkülönülnek, de az ügyész és bíróság is ellát „védelmi” feladatokat; ➧ A bírósági eljárásban a felek aktivitása nő, de a bíró nem passzív; ➧ Az alapelvek nem egyforma súllyal érvényesülnek a két fő szakaszban; ➧ A bizonyítás szabad, de érvényesül a törvényesség elve és a bizonyítási tilalmak rendszere; ➧ Megmarad a közhatalmi(közjogi) jellege, de szerepet kap a felek rendelkezési joga is

Fejezetek a honi büntetőeljárás történetéből ►1896.évi XXXIII.tc. Bvp /1900-1951/ ■A büntető eljárás „megtöbbszöröződése”(1945-53) ►1951:III (I. szoc. Bp)/1951 – 1962/ ■ A büntető eljárás második „megtöbbszöröződése” (1956- 1963) ►1962. évi 8. tvr. ( I. Be.) /1962-1973/ ►1973:I. tv. (II. Be.) /1974 – 2003.VI./ ►1998:XIX. tv (III.Be.) /2003. július 1-

Az első Bűnvádi perrendtartás 1. A törvényszék előtti eljárás ELŐKÉSZÍTŐ KÖZBENSŐ FŐTÁRGYALÁS PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS ELJÁRÁSOK a.)nyomozás: c.)vádemelés e.) az eljárás f.) rendes: A vádló tájékoz- pmv.fellép súlypontja - fellebbezés tatása – NYH - semmisségi d.) kifogás- marasztaló v. panasz b.)vizsgálat: VT döntése felmentő VB eljárása, az FAKULTATIV ítélet, ill. g.) rendkívüli: ügy főtárgya- /ha nincs ki- megsz. - újrafelvétel lásra érett-e fogás – az végzés - po. A jogegy- FAKULTATIV IT bíróság ség érdekében dönt

Az első Bűnvádi perrendtartás 2. AZ ESKÜDTSZÉKI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTŐ KÖZBENSŐ FŐTÁRGYALÁS PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS ELJÁRÁSOK I.AZ ESKÜT- MEGEGYEZIK SZÉK MEG- CSAK SEMMISSÉGI A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTTI ALAKÍTÁSA PANASZ VAN: ELJÁRÁS SZABÁLYAIVAL II. bizonyítás a.) fm esetén -alaki III. kérdések b.) bűnösség esetén- összeállítása alaki és anyagi ok- IV. perbesz. ból V. elnöki fejte- getések VI. esküdtek RENDÍVÜLI verdiktje PERORVOSLATOK VII. szakbírói A RENDES ELJ. döntés SZERINT

Az első Bűnvádi perrendtartás 3. A JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTŐ KÖZBENSŐ FŐTÁRGYALÁS PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS ELJÁRÁSOK nyomozás: vádemelés EGYESBÍRÓ csak a mellőz- VÁDINTDÍT- + RENDES: hetetlenül VÁNNYAL BÜNTETŐ- - FELLEBEZÉS szükséges.. PARANCS - SEMMISSÉGI PANASZ NINCS NINCS KORLÁTOZVA VIZSGÁLAT KIFOGÁS, NINCS VT. RENDKÍVÜLI: ELJÁRÁS ELVBEN VÁLTO- ZATLAN

Az első Bűnvádi perrendtartás 4. A BVP SORSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ELŐKÉSZÍTŐ KÖZBENSŐ FŐTÁRGYALÁS PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS ELJÁRÁSOK nyomozást vádemelés a törvényszék - csatlakozó átveszi az marad egyesbíróként fellebbezés az ügyész is eljárhat kifogás- - a semmisségi a vizsgálat korlátozása, + panasz köre köre folya- végül. BÍRÓSÁG ELÉ tovább matosan taxatíve ÁLLÍTÁS szűkül szűkül meghatáro- rozott ese- tekre szorít- va 1921:19 tc. a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről 1928:10 tc. a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról 1930:24 tc. a törvénykezés egyszerűsítéséről.

Az első Bűnvádi perrendtartás 5. A Bvp. sorsa beteljesedett ELŐKÉSZÍTŐ KÖZBENSŐ FŐTÁRGYALÁS PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS ELJÁRÁSOK nyomozás: 1946: a VT 1949: ülnök- 1949: marad megszűnik, rendszer , -egyfokú fellebb- így vitel, a vizsgálat nincs már le- hatásköri - másodfokú refor- 1950-ben hetőség ki- változtatás: máció + a súlyo- megszűnik fogásra általános a sítási tilalom meg- (VB -) az ügyész járásbíróság szüntetése közvetlenül - po. A törvényes- küldi a vádat ség érdekében a a bíróságra terhelt terhére is!

A büntető eljárás megtöbbszöröződése (1945- 1953) A büntető utak különváltak politikai és „osztály” szempontok alapján: a.) népbíráskodás; b.) uzsorabíróságok un. munkástanácsai; c.) statáriális eljárás (rögtönbíráskodás); d.) a szovjet hatóságok büntető eljárásai

Az első szocialista Büntető perrendtartás 1951. évi III. törvény NYOMOZÁS ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS A törvény sem a.) az ítélőbíróság felada- rendes: fellebbezés a nyomozás ta a tárgyalás előkészí- - eljárási hiba: KASSZ. menetét, sem tés - tényállási hiba: Részl. a cselekmények + REFORMÁCIÓ alaki rendjét büntető parancs - anyagi jog: REFORMATORIUS +Súlyosítási tilalom nem szabályá- HIÁNYA lyozta… b.) a tárgyalás rendje rendkívüli: hagyományos - perújítás - po. a tv.érdekében (1949-es változat)

NYOMOZÁS ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS Az első szocialista Büntető perrendtartást módosító 1954. évi V. törvény, az I. BPN. „egy Novella, ami felért egy új törvénnyel” NYOMOZÁS ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI PERORVOSLATI ELJÁRÁS ELJÁRÁS - a nyomozási - a tárgyalás előkészítés - másodfokon meg- határidő megha- alapvetően átalakul: szűnik a néprészvétel tározása „kötelező” előkészítő - szűkül: a REF. jogkör ülés - bővül: a KASSZ. jog- - a terheltté - a bírói vád(!) kör, nyilvánítás, - a tárgyalás rendje - ABSZOLÚT SÚLYOSÍ- változatlan, de TÁSI TILALOM -iratismerte- megszűnt a büntető- tés parancs

A büntető eljárás újbóli megtöbbszöröződése (1956-1963) 1.) Statáriális eljárás; 2.) Népbírósági eljárás.

Az első büntető eljárási kódex az 1962. évi 8. tvr. ► AZ EGÉSZ ELJÁRÁST szabályozta, bár tartalmilag nem volt egy új jogszabály- nagyobb részt a szoc. Bp.-t szó szerinti átvette; ► Az újraszerkesztés lehetőségével élve több GARANCIÁLIS is bekerült: a védelem jogait „helyreállították, ► bürokratikus elemek felszámolása ( terheltté nyilvánítás és a tárgyalás előkészítés módosítása, a formalizmus enyhítése) ► a „bírói vád” korlátozása – a VISSZAFORDULÁS A VÁDELV FELÉ ►a másodfokú eljárásban van lehetőség részbizonyításra ► EGYSÉGES + KÜLÖN ELJÁRÁSOK:tárgyalás mellőzése pénzbüntetés kiszabása estén (1966-os Novella „visszahozza” a bíróság elé állítást)

A MÁSODIK BE. (1973.évi I. törvény) ➧ A nyomozás az egységes büntető eljárás viszonylag önálló része; ➧ A nyomozás során erősödik a védelem joga, és a terhelt vallomásmegtagadási joga is „impilcite” elismert ➧ Viszonylag töretlenül érvényesül a vádelv (a tárgyalás előkészítés, és a törvényességi óvás bizonyos eseteit kivéve) ➧ Az ügyféli jogok elismerése ➧ A tárgyalás rendjében nincs lényegi változás ➧ Az egyfokú perorvoslati rendszerben „kényes” egyensúly a kasszatórius és reformatórius döntések között ➧ A rendkívüli perorvoslatok lényegében változatlanok ➧ Új: öt különeljárás

A harmadik Be. (1998. évi XIX. törvény) 2006. július 1. utáni állapot A VÁLTOZÁSI IRÁNYOK JELZÉSE ➨Az alapelvek átrendezése ➨ A kényszerintézkedések átformálása, bővítése ➨ A nyomozás előkészítő jellegű, a nyomozó hatóság és az ügyész megváltozott szerepe, a nyomozási bíró megjelenése ➨ A tárgyalás előkészítés elvi megtisztítása ➨ A tárgyalás lényegében változatlan, tétova keresztkérdezés ➨ Lényegi változás: a kétfokú rendes perorvoslati rendszer ➨ A rendkívüli perorvoslatok kissé kazuisztikus formái ➨ A különeljárások megtöbbszöröződése részint elvi, részint gyakorlati okokból

Az „új” magyar Be hányatatott sorsa ■KEZDETEK ➧ 1994 Korm. határozattól az 1997-es ún. professzori Be.-ig; ■ HIVATÁSRENDI- ÉS JOGPOLITIKAI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍ-TÉSÜLÉSE: ➧ „Nem hatálybalépés: 2000-2003, de időközben módosították a „régit” ( 1973. I. törvényt) ➧ „Félig” - hatálybalépés: 2003 július ➧ Be. Nagy Novella: 2006 LI törvény - kétfokú rendes perorvoslat - közvetítői eljárás (2007-től) - távoltartás

A Be. koncepciója [2002/1994.(I.7.) Korm.hat.] ➧világosan el kell különíteni az eljárási feladatokat (funkciókat); ➧ alaptípus= kontradiktórius tárgyalás, amelyen belül érvényesül a a felek rendelkezési joga; ➧ társasbíráskodás < egyesbírói jogkör ➧ bírói alapjogi védelem a nyomozás során is; ➧ kétfokú rendes jogorvoslati rendszer; ➧ bővítendők a sértett eljárási jogosítványai; ➧ az alaptípus mellett a differenciálás biztosító egyszerűsített eljárásokat; ➧ igazságügyi szervezet egészének reformja

Néhány jogi norma, amely a Be sorsát befolyásolta törvények: Három Novella: 2002:I; 2003:II; 2006:LI + 14 több, kisebb terjedelmű módosítás; alkotmánybírósági határozatok(néhány példa): 17/2005 (IV.28)➮ ingyenes iratmásolat a védelemnek … 20/2005 (V.26.) ➮ a másodfokú tanácsülés hatásköre … 104/2007(XII.13.) ➮ az őrizet eltörlése a tárgyalás rendfenntartó eszközei közül … országgyűlési határozat: 115/2003 (X.28) bűnmegelőzési nemzeti stratégia ( családon belüli erőszak ellen …. kormány-határozatok: 1191/2002 (XI.7) jogorvoslati rendszer felülvizsgálata 1036/2005 (IV.21) helyreállító igazságszolgáltatás(mediáció)