A személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó jellemzői közvetlen adó progresszív és lineáris adó

A személyi jövedelemadó alanya belföldi illetőségű magánszemély külföldi illetőségű magánszemély

A személyi jövedelemadó tárgya

Bevétel Bevétel a magánszemély által az adóévben – akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik – bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték a törvényben meghatározott kivételekkel. Vagyoni érték különösen: a pénz a kereskedelmi utalvány a dolog az értékpapír az igénybe vett szolgáltatás a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás

Bevételek Adóköteles bevételek összevontan adózó jövedelmek külön adózó jövedelmek Adómentes bevételek nyugdíj 1. számú melléklet 7. §

Költség Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt.

Összevontan adózó jövedelmek önálló tevékenységből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem egyéb jövedelem

Önálló tevékenység Önálló tevékenység minden olyan tevékenység: amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe Önálló tevékenység különösen: egyéni vállalkozó tevékenysége a mezőgazdasági őstermelő tevékenysége bérbeadó tevékenysége szellemi tevékenység ingatlan, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenység

Önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása Bevétel (+) Tételes költségelszámolás (-) önálló tevékenység bevételéből legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség levonása 10 százalék költséghányad levonása (-) az önálló tevékenység bevételéből annak 10 százalékának levonása Egy adóéven belül a két jövedelem-megállapítási mód nem alkalmazható vegyesen.

Az egyéni vállalkozó tevékenységéből származó jövedelem megállapítása Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása Bevétel (+) a bevétel számításánál nem kell figyelembe venni: üzemanyag-megtakarítás címén kapott összeg saját gépjárművel történő munkábajárás költségtérítése 9 Ft/km összegben a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kapott összeg A jövedelem megállapításánál költség nem vehető figyelembe.

Egyéb jövedelem adóterhet nem viselő járandóságok 28. §

A számított adó A számított adó az összevont adóalap után az adótábla szerint megállapított adó. A jövedelem összege és az adó mértéke: 0 – 1 550 000 Ft 18% 1 550 001 Ft-tól 290 000 Ft és az 1 550 000 Ft-on felüli rész 36%-a

Adókedvezmények Számított adó Összevont adóalap adója (-) külföldön megfizetett adó (-) adójóváírás (-) adóterhet nem viselő járandóságok adója Összevont adóalap adója (-) a társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári befizetések kedvezményei (-) a tandíj kedvezménye (-) a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye (-) a lakáscélú kedvezmények (-) a tevékenységi kedvezmények (-) a személyi és családi kedvezmények (-) a közcélú adományok kedvezménye (-) a biztosítások kedvezménye Összevont adóalap adója kedvezményekkel csökkentve

Adójóváírás 1. ha a magánszemély éves összes jövedelme az 1.500.000 forintot (jogosultsági határ) nem haladja meg: az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint 2. ha a magánszemély éves összes jövedelme az 1.500.000 forintot (jogosultsági határ) meghaladja, de nem éri el az 2.100.000 forintot: az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint, melyet csökkenteni kell az 1 500 000 forint feletti jövedelem 18 százalékával

Adóterhet nem viselő járandóságok adója A számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmek együttes összegének adótábla szerint kiszámított adója. Munkaviszonyból származó bérjövedelem 12  76 500 918 000 Ft Ösztöndíjból származó jövedelem (egyéb jövedelem) 10  42 000 420 000 Ft Összevont adóalap 918 000  420 000 1 338 000 Ft Számított adó 1 338 000  0,18 240 840 Ft Adójóváírás 918 000  0,18, legfeljebb 12  9000 108 000 Ft Adóterhet nem viselő járandóság adója 420 000  0,18 75 600 Ft Összevont adóalap adója 240 840  108 000  75 600 57 240 Ft

Adókedvezmények korlátozása 1. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a 6 millió forintot nem haladja meg, akkor a magánszemély az alábbi adókedvezmények együttes összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forint kedvezményt érvényesíthet. Érvényesíthető adókedvezmények: a tandíj kedvezménye a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye a tevékenységi kedvezmények a közcélú adományok kedvezménye a biztosítások kedvezménye

Adókedvezmények korlátozása 1. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, akkor a magánszemély az alábbi adókedvezmények együttes összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forintnak a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részét érvényesítheti adókedvezményként: Érvényesíthető adókedvezmények: a tandíj kedvezménye a tevékenységi kedvezmények a közcélú adományok kedvezménye a biztosítások kedvezménye Ha a magánszemély éves összes jövedelme a 6 500 000 forintot meghaladja, akkor a magánszemély nem érvényesítheti az alábbi adókedvezményeket:

A TB-i, a MNYP-i befizetések kedvezményei a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjpénztári befizetés kedvezménye A kedvezmény alapja: az az összeg, amelyet a társadalombiztosítási ellátásra, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizet meg A kedvezmény mértéke: a befizetés 25 százaléka a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye A kedvezmény alapja: a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetése A kedvezmény mértéke: a befizetés 30 százaléka

A tandíj kedvezménye A kedvezmény alapja: a felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja és/vagy költségtérítése A kedvezmény mértéke: az összeg 30 százaléka A kedvezmény felső határa: hallgatónként az adóévben 60 ezer (tanulmányi hónaponként 6 ezer) forint A tandíj adókedvezményét a hallgató vagy szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére veheti igénybe, ha a kiállító az igazoláson őt befizetőként feltüntette. A hallgató választhatja az adókedvezmény halasztott igénybevételét.

A felnőttképzés díjának kedvezménye és a SULINET kedvezmény 1. A kedvezmény alapja: a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben befizetett képzési díj és vizsgadíj A kedvezmény mértéke: az összeg 30 százaléka A kedvezmény felső határa: 60 ezer forint A felnőttképzés díjának adókedvezményét a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, illetve szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére veheti igénybe, ha a kiállító az igazoláson őt befizetőként feltüntette. A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja az adókedvezmény halasztott igénybevételét. számítógép megszerzésére fordított kiadás kedvezménye A kedvezmény alapja: az adóévben számítógép megszerzésére (ide nem értve a lízing, a részletvétel, a bérlet vagy más hasonló szerződés keretében történő szerzést) fordított kiadás, ha az eszközt az FMM, az IHM és az OM által kiírt pályázat keretében kiválasztott szállítók és általuk bevont közreműködők értékesítik, és az eszköz szerepel a pályázatot kiírók által nyilvánosan meghirdetett listán A kedvezmény mértéke: az összeg 50 százaléka A kedvezmény felső határa: 60 ezer forint

A felnőttképzés díjának kedvezménye és a SULINET kedvezmény 2. a felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezményének korlátozása Ezen adókedvezmények összege együttesen - ideértve a kedvezménynek a korábbi év(ek)ről halasztott igénybevételét is - nem haladhatja meg az adóévenkénti 60 ezer forintot. A magánszemély az adókedvezményt akkor érvényesítheti teljes összegben, ha az elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 400 000 forintot. Ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a 3 400 000 forintot, akkor az adókedvezmény összegét csökkenteni kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 10 százalékával. Ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a 4 000 000 forintot, akkor nem érvényesíthet adókedvezményt a felnőttképzési díj, valamint a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadás után.

A lakáscélú kedvezmények A kedvezmény alapja: az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés, a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj címén az adóévben megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg A kedvezmény mértéke: 40 százalék, feltéve, hogy a hitel alapján a magánszemély kamattámogatásban részesül a felvett hitel(ek) összege a 15 millió forintot nem haladja (nem haladta) meg a hitel belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzését, illetve belföldön fekvő lakás építését, építtetését szolgálja 30 százalék minden egyéb esetben, feltéve, hogy a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakás célú felhasználásra felvett hitel(ek) összege a 10 millió forintot nem haladja (nem haladta) meg

A lakáscélú kedvezmények A kedvezmény felső határa: adóévenként 120 000 forint Az adókedvezmény felső határát csökkenteni kell a magánszemély 4 400 000 forint feletti jövedelmének 20 százalékával, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a 4 400 000 forintot, de nem éri el az 5 000 000 forintot, és az adókedvezményt érvényesítő magánszemély házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult és e házastárs (élettárs) az adókedvezmény alapjául szolgáló hitelszerződés és az annak felhasználásával megszerzett önálló ingatlan tekintetében egyben az adókedvezményt érvényesítő magánszemély adóstársa, illetve tulajdonostársa is. Az adókedvezmény felső határát csökkenteni kell a magánszemély 3 400 000 forint feletti jövedelmének 20 százalékával, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a 3 400 000 forintot, de nem éri el a 4 000 000 forintot.

A lakáscélú kedvezmények További korlátozások: Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan érvényesíthető. Az adókedvezmény csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként érvényesíthető.

Szellemi tevékenység kedvezménye A kedvezmény alapja: a szellemi tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységből származó jövedelme A kedvezmény mértéke: a jövedelem 25 százaléka A kedvezmény felső határa: 50 000 forint

Személyi kedvezmény személyi kedvezmény A kedvezmény jogosultja: a súlyosan fogyatékos magánszemély A kedvezmény mértéke: havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg A kedvezmény igénybevételének feltétele: a fogyatékos állapot fennállása

Családi kedvezmény A kedvezmény alapja: az eltartottak száma A kedvezmény mértéke: az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként három és minden további eltartott esetén 4 000 Ft A magánszemély családi kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot nem haladja meg. A kedvezmény megosztása: A családi kedvezmény igénybevételére jogosult személy a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az adóév végén megoszthatja a családi kedvezményt.

A közcélú adományok kedvezménye A kedvezmény alapja: a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg az egyház számára, törvényben meghatározott tevékenység támogatására az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg A kedvezmény mértéke: kiemelkedően közhasznú szervezet, közhasznú szervezet, egyház, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg 30 százaléka tartós adományozás esetén a befizetett összeg további 5 százaléka A kedvezmény felső határa: kiemelkedően közhasznú szervezet(ek) esetében összesen 100 000 forint a közhasznú szervezet(ek), egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás(ok) esetében összesen 50 000 forint

A biztosítások kedvezménye A kedvezmény alapja: belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díja A kedvezmény mértéke: az adóévben megfizetett díj 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett díjból az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka A kedvezmény visszafizetése: Az igénybevett adókedvezményt 20 százalékkal növelten az adóévre vonatkozó adóbevallásban be kell vallani, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetni, ha a magánszemély a szerződéssel kapcsolatosan rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.