Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar határmenti együttműködés lehetőségei Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar határmenti együttműködés lehetőségei Gémesi Ferenc szakállamtitkár előadása Füzérradvány, október 26.

mint A válság, mint lehetőség A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére. A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.

A válság, mint lehetőség Várhatóan felértékelődik az élelmiszer előállítása; felértékelődik a szállítási költségek növekedése miatt a minőségi élelem helyben előállítása, regionális piacokra való szállítása; a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét. Várhatóan felértékelődik az élelmiszer előállítása; felértékelődik a szállítási költségek növekedése miatt a minőségi élelem helyben előállítása, regionális piacokra való szállítása; a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.

A válság, mint lehetőség Következmények: szolgáltató munkahelyek vidéki telepítése; decentralizált alternatív energiaforrások felértékelődése. Feltétel: a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás kialakítása. Következmények: szolgáltató munkahelyek vidéki telepítése; decentralizált alternatív energiaforrások felértékelődése. Feltétel: a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás kialakítása.

A válság, mint lehetőség A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések. Következményeként új lehetőség a közösségi alapokból az energiabiztonság, az információs technológiák támogatása. A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések. Következményeként új lehetőség a közösségi alapokból az energiabiztonság, az információs technológiák támogatása.

Kihívások és válaszok Az időben előrehaladva különböző kihívásokkal szembesültünk a térségi együttműködésben: KihívásMegoldás/válasz 1. Forráshiány  Uniós források és lehetőségek megjelenése 2. Információhiány  Információs napok elindítása (MeH- NFÜ) 2007-ben (+ nemzeti tájékoztatás) 3. Bizalomhiány  ez ma a legnagyobb kihívás, amelyre a válasz az együttműködések erősítése és új formák megtalálása (pl. EGTC), a mai helyzet igényli az érdekek egyeztetését Az időben előrehaladva különböző kihívásokkal szembesültünk a térségi együttműködésben: KihívásMegoldás/válasz 1. Forráshiány  Uniós források és lehetőségek megjelenése 2. Információhiány  Információs napok elindítása (MeH- NFÜ) 2007-ben (+ nemzeti tájékoztatás) 3. Bizalomhiány  ez ma a legnagyobb kihívás, amelyre a válasz az együttműködések erősítése és új formák megtalálása (pl. EGTC), a mai helyzet igényli az érdekek egyeztetését

Kisebbségi közösségek és térségfejlesztés A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt. A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt.

Paradigmaváltás a nemzetpolitikában A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. Körülmények: Új történelmi helyzet az EU térségbeli kibővülésével: a magyarság 90%-a azonos politikai, gazdasági, jogi közegben. Az új helyzetben felértékelődik a lokalitás, a „helyi érték”. Előzmények: Új koncepció: 2005-től szakmai megalapozás, majd 2006-ban politikai döntés a nemzetpolitika megújításáról. A támogatáspolitika megújítása és a fejlesztéspolitika, mint új elem beemelése a nemzetpolitikába. Cél: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása. Intézkedések: Új elemek: Megújult támogatáspolitika Fejlesztéspolitika Szoros együttműködés a két terület között Új intézményrendszer A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. Körülmények: Új történelmi helyzet az EU térségbeli kibővülésével: a magyarság 90%-a azonos politikai, gazdasági, jogi közegben. Az új helyzetben felértékelődik a lokalitás, a „helyi érték”. Előzmények: Új koncepció: 2005-től szakmai megalapozás, majd 2006-ban politikai döntés a nemzetpolitika megújításáról. A támogatáspolitika megújítása és a fejlesztéspolitika, mint új elem beemelése a nemzetpolitikába. Cél: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása. Intézkedések: Új elemek: Megújult támogatáspolitika Fejlesztéspolitika Szoros együttműködés a két terület között Új intézményrendszer

Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a közösségi szereplők bevonása 1. lépés Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke- transzfer. A forráslehetőségek feltárása és bemutatása. Az új koncepció megvalósításának első lépései: a közösségi szereplők bevonása 1. lépés Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke- transzfer. A forráslehetőségek feltárása és bemutatása.

Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a térségi tervezés kormányzati szintű erősítése 2. lépés A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében. Ezek színterei az együttes kormányülések és a fejlesztéspolitikai kérdésekért felelős állami szervek szakmai konzultációi. Az új koncepció megvalósításának első lépései: a térségi tervezés kormányzati szintű erősítése 2. lépés A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében. Ezek színterei az együttes kormányülések és a fejlesztéspolitikai kérdésekért felelős állami szervek szakmai konzultációi.

A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi dokumentumokban Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. IV. 16. Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet. Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. IV. 16. Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.

Kisebbségek egy varratmentes Európában Határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában nemzetközi konferencia A témáról 2009 szeptember 15-én nemzetközi konferenciára került sor Budapesten a MEH szervezésében, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, az ET szakértői és az EU Régiók Tanácsa főtitkárának részvételével. A konferencia megerősítette a bolzanói ajánlást: az államoknak a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésüket a baráti bilaterális és multilaterális kapcsolatok keretein belül, és inkább területi, semmint etnikai alapon kell teljesíteniük. A helyi és regionális szervek, valamint a kisebbségi önkormányzatok határon átnyúló együttműködése hozzájárulhat a toleranciához és jóléthez, megerősítheti az államközi kapcsolatokat és ösztönözheti a kisebbségi ügyekkel kapcsolatos párbeszédet. Határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában nemzetközi konferencia A témáról 2009 szeptember 15-én nemzetközi konferenciára került sor Budapesten a MEH szervezésében, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, az ET szakértői és az EU Régiók Tanácsa főtitkárának részvételével. A konferencia megerősítette a bolzanói ajánlást: az államoknak a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésüket a baráti bilaterális és multilaterális kapcsolatok keretein belül, és inkább területi, semmint etnikai alapon kell teljesíteniük. A helyi és regionális szervek, valamint a kisebbségi önkormányzatok határon átnyúló együttműködése hozzájárulhat a toleranciához és jóléthez, megerősítheti az államközi kapcsolatokat és ösztönözheti a kisebbségi ügyekkel kapcsolatos párbeszédet.

Az EGTC, mint új lehetőség Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC-k 3. lépés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Előzmények: A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre Előnyei: Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC-k 3. lépés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Előzmények: A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre Előnyei: Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva

Az EGTC, mint új lehetőség Az EGTC előnyei: Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel. Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 TÁ), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva. Az EGTC előnyei: Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel. Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 TÁ), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.

Az EGTC, mint új lehetőség Cél: Szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek. Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító, vagy közös intézmény létrehozása, párhuzamosságok feloldása Gyakorlati előny: Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Lehetséges modellek: Területi együttműködési programok (ETE programok). Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések. Cél: Szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek. Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító, vagy közös intézmény létrehozása, párhuzamosságok feloldása Gyakorlati előny: Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Lehetséges modellek: Területi együttműködési programok (ETE programok). Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések.

Működő EGTC: Ister-Granum

Tervezett EGTC

Határmenti együttműködések ETE jogosult programterület

Magyarország – Szlovákia határon átnyúló együttműködési program április 2-3-án lezajlott a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program soron következő Közös Monitoring Bizottsági ülése Miskolcon. Itt kerültek kiválasztásra az első pályázati felhívás nyertes projektjei. A tervek szerint ebben a kiírásban mintegy 63 millió euró ERFA támogatás kerül odaítélésre. A 2008 decemberében záruló felhívásra 246 pályázat érkezett a határmenti magyar és szlovák megyékből. A magyar és szlovák részről bevont külső szakértők értékelése alapján a Közös Monitoring Bizottság végül 106 pályázatot és 17 projekt koncepciót támogatott. A 106 egykörös eljárásra benyújtott projekt ERFA támogatási igénye több mint 45 millió eurót tesz ki, és ezt egészíti ki az átlagosan 10% kormányzati társfinanszírozás és a pályázók általában 5% önereje. A legnépszerűbb beavatkozási terület az első prioritáson belül a Közös idegenforgalom-fejlesztés és az Emberek közötti kapcsolatépítés volt, amelyekre összesen 102 pályázat érkezett be, a rendelkezésre álló kerethez képest több mint négyszeres támogatási igénnyel. A program második prioritásának keretein belül pedig több környezetvédelmi projekt mellett lehetőség nyílik jó néhány kerékpár- és összekötőút, valamint két Ipoly-híd megépítésére is. Minden projekt magyar és szlovák partnerek bevonásával, szoros együttműködésben valósul meg április 2-3-án lezajlott a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program soron következő Közös Monitoring Bizottsági ülése Miskolcon. Itt kerültek kiválasztásra az első pályázati felhívás nyertes projektjei. A tervek szerint ebben a kiírásban mintegy 63 millió euró ERFA támogatás kerül odaítélésre. A 2008 decemberében záruló felhívásra 246 pályázat érkezett a határmenti magyar és szlovák megyékből. A magyar és szlovák részről bevont külső szakértők értékelése alapján a Közös Monitoring Bizottság végül 106 pályázatot és 17 projekt koncepciót támogatott. A 106 egykörös eljárásra benyújtott projekt ERFA támogatási igénye több mint 45 millió eurót tesz ki, és ezt egészíti ki az átlagosan 10% kormányzati társfinanszírozás és a pályázók általában 5% önereje. A legnépszerűbb beavatkozási terület az első prioritáson belül a Közös idegenforgalom-fejlesztés és az Emberek közötti kapcsolatépítés volt, amelyekre összesen 102 pályázat érkezett be, a rendelkezésre álló kerethez képest több mint négyszeres támogatási igénnyel. A program második prioritásának keretein belül pedig több környezetvédelmi projekt mellett lehetőség nyílik jó néhány kerékpár- és összekötőút, valamint két Ipoly-híd megépítésére is. Minden projekt magyar és szlovák partnerek bevonásával, szoros együttműködésben valósul meg.

Első körös nyertes projektek száma intézkedésenként

ERFA támogatás intézkedésenként

Projektek régiónként

Az első pályázati felhívás tapasztalatai A legnépszerűbb intézkedés a turizmus fejlesztése. Számottevő igény van a kisméretű közösségek közötti együttműködési projektekre. A pályázók nehezen tolerálják a közös nyelv (angol) használatát. A projektek előfinanszírozása a nemzetközi jelleg miatt nem megoldott. Az államhatárt metsző beruházások esetén hosszadalmas az előkészítés. A nemzetközi döntéshozatal és eljárások miatt hosszú az átfutási idő (a pályázat beadásától a támogatási szerződésig 10 hónap telik el), ami sokszor új helyzetben találja a pályázót. Az EU-s szabályozás több területen máig tisztázatlan (állami támogatások rendszere, visszakövetelés, stb.). A legnépszerűbb intézkedés a turizmus fejlesztése. Számottevő igény van a kisméretű közösségek közötti együttműködési projektekre. A pályázók nehezen tolerálják a közös nyelv (angol) használatát. A projektek előfinanszírozása a nemzetközi jelleg miatt nem megoldott. Az államhatárt metsző beruházások esetén hosszadalmas az előkészítés. A nemzetközi döntéshozatal és eljárások miatt hosszú az átfutási idő (a pályázat beadásától a támogatási szerződésig 10 hónap telik el), ami sokszor új helyzetben találja a pályázót. Az EU-s szabályozás több területen máig tisztázatlan (állami támogatások rendszere, visszakövetelés, stb.).

A második pályázati felhívás Meghirdetés: június 29. Időtartam: 3 hónap Benyújtási határidő: (1. prioritás) (2. prioritás) 1 körös eljárás – Pályázati formanyomtatvány Projekt időtartama: max. 12/24 hónap Meghirdetett keretösszeg – cca 49 M EUR (ERFA) Meghirdetés: június 29. Időtartam: 3 hónap Benyújtási határidő: (1. prioritás) (2. prioritás) 1 körös eljárás – Pályázati formanyomtatvány Projekt időtartama: max. 12/24 hónap Meghirdetett keretösszeg – cca 49 M EUR (ERFA)

Prioritások