A mérnök szerepe és lehetőségei a KÖZOP hatékonyabb megvalósításában Projektmenedzsment a közlekedésben Szakmai információs napok, 2009. április Budapest, A mérnök szerepe és lehetőségei a KÖZOP hatékonyabb megvalósításában Tapasztalatok az eddigi gyakorlatról és az új eljárásrend esélyei

MMK Közlekedési Tagozat elnökségi ülés Milyen elveket képvisel a szakma, érzi-e a felelősségét? 1. Nem kell a szakmának gyötörnie magát, jó nekünk ha más területen készítenek törvényt, amire mi hivatkozhatunk, egyébként pedig dolgozunk a politika, társadalom (?) kéréseiből, diktálásából kialakított indikatív projektlistából. 2. Vagy kell-e – minél előbb – egy összehangolt összközlekedés-fejlesztési koncepció, terv: ebből levezetett szakmai rangsor, ütemezett megvalósítás és felelősségvállalás a megvalósítás szakszerűségéért, azokhoz szükséges intézményért?

Nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése forrás: Jeney László (Tér és Társadalom)

forrás: Világgazdaság

TEN-T hálózat felülvizsgálat „Közös érdekű projektek” szemléletének erősítése A hálózat több, mint a nemzeti hálózatok összekötése Prioritást élvező projektek helyett kiemelt hálózati megközelítés Átfogó hálózat, csomópontok, multimodulitás, ITS A bővítés elsősorban a korábbi tagállamokat érinti

A forrásfelhasználásnak az Unió előírásaiból eredően sajátos szabályai vannak. Ezek a szabályok a hazai gyakorlat számára gyakran szokatlanok, mivel   egyfelől a projekt kiválasztáshoz stratégiai beágyazottságot és ehhez szükséges integrált, távlatos gondolkodást (legitimált dokumentumok formájában) követelnek, másfelől a projektek előkészítése és megvalósítása egy uniformizált, de logikus eljárásrendet követel meg, amely eljárásrend jól működő intézményi hátteret, illetve racionális (normális) piaci környezetet feltételez.

Honnan indulunk …

(Minőségi kérdések figyelembe vételének lehetőségei) „Legalacsonyabb ár” alapú tender és „összességében legkedvezőbb ajánlat” alapú tenderek aránya (Minőségi kérdések figyelembe vételének lehetőségei)

EU szabályok alapján KBT alapján

A verseny következményei (EU előcsatlakozási időszak)

?

Felszínes előkészítés következményei - rossz költségkalkuláció - hibás műszaki tartalom a pályáztatáshoz - nem kellően kiforrott nyomvonal - engedélyeztetési nehézségek - költség- és határidő túllépés - minőségi hiányosságok

Változó, időben elhúzódó, növekvő mérnöki feladat (tervezés, építés, ellenőrzés) Környezetvédelmi fejezet (összetettebb) Lakossági,civil egyeztetés, kommunikáció Új illetve többlet szakhatósági egyeztetés (pl. régészet) Területbiztosítási feladatok időben elhúzódnak Önkormányzati egyeztetés, igények Üzemeltetői elvárások („karbantartás-mentes” megoldás) EU és egyéb elvárások, előírások Jogszabályi ellentmondások kezelése Növekvő, kiszámíthatatlan adminisztráció Tervezési, kivitelezési feladat darabolása

Új kihívások a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, tervezése során EU támogatások nagyságrendi növekedése és növekvő aránya a finanszírozási rendszerben 2004-2006-hoz képest. Egyszerre lehetőség és felelősség EX ANTE és EX POST rendszer különbsége Intézményrendszer hatékonysága (felkészült, stabil lebonyolító menedzsment szervezetek, szervezetépítés és folyamatos fejlesztés ?) Projekt előkészítés, projekt kiválasztás, projekt megvalósítás késésben (2007-2013) Minden terv, tender stb. azonnal, egyszerre szükséges A 2014-2020-as időszak előkészítése

Közlekedés Operatív Program kiemelt projektek E L J Á R Á S R E N D 2009

Cél: a gyorsítás, ennek érdekében: - egyszerűsítés - szabályozás

Kamara érintettsége: - mérnök intézménye - tervtanács tervzsűri intézménye

a mérnök és a M É R N Ö K

és infrastrukturális háttér megteremtése A mérnök Feladata a társadalom és a gazdaság fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez a fizikai alapok, a tárgyi és infrastrukturális háttér megteremtése

A beruházási feladat szereplői (2) mérnök funkciók Megrendelő-beruházó mérnök Tervező mérnök Kivitelező-gyártó-üzemeltető-karbantartó mérnök Műszaki ellenőr, független mérnök (FIDIC) Tanácsadó mérnök Szakértő mérnök

A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (FIDIC) által összeállított és elfogadott Szerződéses Feltételek 1.1.2.4.pontja alatt – definícióként – rögzíti az alábbiakat: „ Mérnök jelenti azt a személyt, akit a Megrendelő kijelöl, hogy Mérnökként járjon el a Szerződés teljesítése során és akit e célból az Ajánlati Nyilatkozat Függelékében megnevez…”

Gyorsítás: … törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében az egyes törvények módosításáról. Tervezett: 2009 október

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása (továbbiakban: Étv)

Étv 23 § : „(4) A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő - kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező –illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg.” 24 § : [Az építtető felel:] „e) a kivitelező kiválasztásáért, valamint a 39/A. § (1) bekezdés alá nem tartozó építési beruházás esetén az építési műszaki ellenőr kijelöléséért”

Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1887. évi LXXVIII Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1887. évi LXXVIII. törvény 43.§ Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29.§ Összegzés: Az építtető mérnöki felügyeletet köteles ellátni, műszaki ellenőrt köteles megbízni. Amennyiben a mérnöki felügyeletet, műszaki ellenőrzést nem maga az építtető látja el, kötelezettségének teljesítése, valamint a teljes körű felelőssége csak úgy érvényesülhet, ha a jogszabályokban rögzített feladatok ellátásával arra jogosult szervezetet/személyt bíz meg.

Közlekedésfejlesztési- és közlekedési építmény tervtanács Tervzsűri

Étv 3 § : „(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében – kormányrende- letben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként tervtanácsok működhetnek.”   [A tervtanácsok feladata különösen] „e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti- műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása.”

Országos Építészeti Tervtanács - közel 100 tag - aktualizált behívások - 70 % szakma-társadalmi szervezetek (MÉK, ÉTE, MÉSZ, MMK, ..

Az új eljárásrendben: A támogatásra benyújtott kiemelt projektek három szűrőben esnek át tartalmai alkalmassági vizsgálaton. Ez a három szűrő: - szaktárca felügyelete alatt működő tervzsűri a műszaki alkalmasság vizsgálatára, - IH és KSz által, külső szakértők bevonásával végzett vizsgálat (értékelés) az OP-hoz való illeszkedés és elszámolhatóság vizsgálatára, - Kiemelt projekt zsűri, KözOP IH vezető irányításával a kiemelt projektjavaslatok végső elbírálására.

KTE Munkabizottság: „A közlekedési hálózatfejlesztéssel kapcsolatos szabályozás áttekintése, közlekedésfejlesztési tervtanács létrehozása műszaki-jogi feltételeinek vizsgálata”

A tanulmány célja, tartalma Bíró J. A tanulmány célja, tartalma Cél: Közlekedésfejlesztési tervtanács intézményesítésének műszaki – jogi megalapozása Tartalom: A hatályos hazai jogszabályokból fakadó közlekedésfejlesztési feladatok áttekintése; A közlekedésfejlesztés feladatellátás hazai intézményrendszere; A közlekedésfejlesztés szakmai dokumentumai és tervezési folyamatának konfliktuspontjai; A közlekedésfejlesztési tervtanács, mint a közlekedéstervezés és a közlekedésfejlesztés társadalmi érdekérvényesítésének eszköze; A közlekedésfejlesztési Tervtanács és Tervzsűri feladata, tevékenysége, lehetséges szervezeti felépítése; A közlekedésfejlesztési Tervtanács és Tervzsűri szabályozási koncepciója. Javaslat a hazai jogrendbe illesztésre.

Bíró J. A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERVTANÁCSOK ÉS TERVZSŰRIK FELADATA, TEVÉKENYSÉGE, LEHETSÉGES SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE. Országos Közlekedésfejlesztési Tervtanács Országos közlekedésfejlesztési tervtanács célja a távlati közlekedésfejlesztési koncepciók, tervek, stratégiák megfelelő színvonalú előállításának a támogatása, bírálata, a koordináció ellenőrzése a különböző közlekedési ágak és a társágazatok között összetétele elnök + titkár + tagok elnöke a KHEM minisztere/szakállamtitkára által kinevezett személy tagjai legalább 8 éves megfelelő irányultságú tapasztalattal rendelkező szakemberek (max. 30 fő) Szakmai szervezetek delegáltjai és felkért szakemberek működési területe az ország területe feladata a távlati közlekedésfejlesztési koncepciók, tervek, stratégiák készítése során és a jóváhagyásuk előtt szakmai vélemény kialakításával a munka segítése, a területfejlesztési elképzelésekkel való összhang biztosítása, ezen belül kiemelten a stratégiai tervek, a vonatkozó felülvizsgálati periódussal eljárás rendje rendeletben meghatározott időszakonként, de legalább havonként ül össze törvényi háttere min. kormányrendelet finanszírozás a tanácstagokat díjazás illeti meg

Regionális közlekedésfejlesztési tervtanács Bíró J. Regionális közlekedésfejlesztési tervtanács Regionális közlekedésfejlesztési tervtanács célja a távlati közlekedésfejlesztési koncepciók, tervek, stratégiák megfelelő színvonalú előállításának a támogatása, koordináció a különböző közlekedési ágak és a társágazatok között regionális szinten összetétele elnök + titkár + tagok elnöke a KKK által kinevezett személy tagjai legalább 5 éves megfelelő irányultságú tapasztalattal rendelkező szakemberek (max. 10 fő) működési területe az adott régió területe feladata a távlati közlekedésfejlesztési koncepciók, tervek, stratégiák készítése során és a jóváhagyásuk előtt szakmai vélemény kialakításával a munka segítése, a területfejlesztési elképzelésekkel való összhang biztosítása eljárás rendje rendeletben meghatározott időszakonként, de legalább negyedévente ül össze a tanács törvényi háttere min. kormányrendelet finanszírozás a tanácstagokat díjazás illeti meg

Központi és Regionális Közlekedésfejlesztési Tervzsűrik Bíró J. Központi és Regionális Közlekedésfejlesztési Tervzsűrik Tervzsűri célja egy adott infrastruktúra-fejlesztési projekt távlati közlekedésfejlesztési koncepciókba, stratégiákba való illeszkedésének támogatása, koordináció a térbeni, időbeni és műszaki megvalósíthatóság között, illetve az elvárható műszaki színvonal ellenőrzése összetétele elnök + tagok elnöke a megrendelő (KKK, NIF, MK) által közösen kinevezett személy tagjai legalább 10 éves megfelelő irányultságú tapasztalattal rendelkező szakemberek (max. 12 fő) működési területe az adott országos jelentőségű projekt (építési tipusú terv- tanulmányterv, engedélyezési terv) feladata egy adott infrastruktúra-fejlesztési projekt különböző szintű terveinek jóváhagyás előtti véleményezése, a megfelelő műszaki tartalom biztosítása, a területfejlesztéssel, területrendezéssel való összhang ellenőrzése, a IV.2.2 pontban közölt tervtípusokra vonatkoztatva eljárás rendje minden konkrét munkában legalább kétszer ül össze: „első változat” elkészültekor, végteljesítéskor (a kötelezően tervtanács elé terjesztendő tervek listáját jelen javaslat elfogadása után kell meghatározni) törvényi háttere miniszteri rendelet / műszaki szabályozásban való előírás finanszírozás a zsüri tagokat díjazás illeti meg

Közlekedés-fejlesztési tervezés elvi menete Bíró J. A LÉNYEG … I. OFK / OTK Magyar Közlekedéspolitika OTrT EU közlekedéspolitika Egységes Közlekedés Fejlesztési Stratégia ÚMFT EU stratégiák környezet-használat ágazati stratégiák, programok stratégiákban, operatív programokban szereplő projektek megadása távlati összközlekedési hálózatfejlesztési koncepció alágazati hálózatfejlesztési koncepciók fejlesztések szakmai és egyéb szempontok szerinti rangsorolása regionális, térségi rendezési tervek területfejlesztési koncepciók megyei és települési rendezési tervek egyes projektek műszaki tervezése környezetvédelem kiviteliterv megvalósulás stratégiai tervezés műszaki tervezés tervtanács tervzsűri tervellenőr operatív programok Közlekedés-fejlesztési tervezés elvi menete

Bíró J. A LÉNYEG … II. Tervtanács (országos szintű) Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ZRt. Magyar Közút Kht. Tervezők Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkár Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Tanácsok Regionális Fejlesztési Ügynökségek Tervtanács (országos szintű) Tervtanács (regionális szintű) Tervzsűri (projekt szintű) A TERVTANÁCSOK ÉS A TERVZSŰRIK SZERVEZETBE ILLESZTÉSE

Bíró J. A LÉNYEG … III. A Közlekedésfejlesztési Tervtanács és Tervzsűri szakmai véleményező testületek jogintézménye megteremtésével járó előnyök: az összközlekedési szemlélet erősítése, az EU tervezési és beruházási források maximális felhasználását elősegítő szakmai garanciát nyújtó véleményező fórum létrehozása; a közlekedésfejlesztésben érintett állami intézményrendszer véleményezési eljárásának összehangolása; a közlekedésfejlesztési tervek szakmai színvonalának emelése; a közlekedésfejlesztés szakmai szempontrendszerének magas szakmai színvonalú képviselete, a területfejlesztés és rendezés, településfejlesztés és rendezés, valamint a környezetvédelmi eljárásokban.

KHEM javaslata: Közlekedési építmény tervtanács (tervzsűri) összetétele: 7 fő szavazótag KHEM infrastruktúra fejlesztésért felelős főosztály: 1 fő Megrendelő (általában NIF Zrt.): 1 fő Tulajdonost képviselő szervezet: 1 fő Közlekedési koordinációért felelős szervezet (KKK): 1 fő Érintett Regionális Fejlesztési Tanács: 1 fő Finanszírozó (ha eltér a Megrendelőtől): 1 fő Magyar Mérnöki Kamara: 1 fő

Kamara kérései: (KTE tanulmány és javaslat alapján) Független szakmai szervezet képviselője legalább 3 fő legyen Határozatképességhez 7 fő jelenléte szükséges Tervzsűri összehívása nélkül a tagok ne szavazhassanak Működjék opponensi rendszer Tanulmánytervek és engedélyezési tervek esetén működjék a tervzsűri Kiviteli terv esetén a független tervellenőri rendszer működik Tagokat – egy bővebb összetétellel – nevesíteni kell

A tervellenőr A szakterületén a tervellenőrzési tevékenység elvégzésére jogosult az a személy, aki „vezető tervező” címmel („MMK építményekkel kapcsolatos jogosultsági kérelmek elbírálási szabályzata” 5. fejezete szerint) rendelkezik, és ennek alapján a szakterületre érvényes tervezői jogosultságával végezhető tevékenységek körét a jogosultsági engedé-lyében a tervellenőrzésre kiterjesztették. E személynek a MMK Etikai-fegyelmi Szabályzata 2. §-ában meghatározott „illetékessége” a „kiemelkedően gyakorlott” minősítésű (rész)szakterületeire terjed ki; a tervellenőrzést csak ezeken a (rész)szakterületeken végezheti.

„Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról” szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (ÉKR) tervellenőrzésre vonatkozó részei   A tervellenőr 9. § (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy d) a honvédelmi és katonai célú építmények e) a Kbt. Hatálya alá tartozó építmény, f) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében – az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint – tervellenőr ellenőrzi. (2) A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi.

A 2014-2020 finanszírozási időszak előkészítés részeként: A közlekedésfejlesztési tervtanács intézménye is kerüljön bele az eljárásrendbe

A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERVTANÁCS, MINT SZÜKSÉGSZERŰSÉG ÉS LEHETŐSÉG Bíró J. A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERVTANÁCS, MINT SZÜKSÉGSZERŰSÉG ÉS LEHETŐSÉG Globalizáció, határok nélküli Európai Unió és Magyarország közlekedésfejlesztésének összefüggései. „Az elmúlt évtized európai és világgazdasági történései alapvetően megváltoztatták Magyarország viszonyát a globális és regionális környezetéhez.” A hazai intézményi, döntéselőkészítési, tervezési gyakorlat e rendkívül markáns környezet-változásra nem kellően felkészült.

Bíró J. A közlekedésfejlesztés szakmai dokumentumai és tervezési folyamatának konfliktus pontjai. Tervtípusok és egymásra épülésük, kapcsolódásaik Stratégiai közlekedéstervezés Magyar Közlekedéspolitika Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Összközlekedési Hálózatfejlesztési Koncepció Alágazati Fejlesztési Koncepció és Terv Építmények műszaki tervezése Közúti, vasúti építmények vízi és légikikötők Konfliktuspontok a koncepcióalkotás és az egyedi tervezés szintjén Hiányoznak az alágazati koncepciók, a tervek és tartalmi követelményeik egységes megnevezése és meghatározása

Gyorsítás: … törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében az egyes törvények módosításáról. Tervezett: 2009 október

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK ÉS FOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - TÖRVÉNYTERVEZET Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. év CXL törvény (KTE novella) 2009-ben hatályba lépő módosításai Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv által támasztott közösségi-jogi követelmények

Az előterjesztés egyben tartalmazza a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezetét, b) az a) pont szerinti törvénnyel és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel összefüggő törvénymódosításokat, valamint c) a k5özigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgált alapján szükségessé vált törvénymódosításokat.

… olyan szabad piac, amely a tagállamokat arra késztetné, hogy megszüntessék egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait is, ugyanakkor növeljék az átláthatóságot, és bővítsék a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatást, a szolgáltatás igénybevételének biztonságát.

… a szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges adminisztratív terheket a lehető legkisebb szintre csökkentik, illetve megszüntetik a más tagállamokból letelepedő vállalkozásokat hátrányosan megkülönböztető feltételeket, és biztosítják, hogy a szolgáltatók tevékenységét ne akadályozzák hosszadalmas, átláthatatlan és költséges engedélyezési eljárások.

… biztosítani kell, hogy a szolgáltatók a feltételként előírt összes formalitást és szükséges eljárást egy egyablakos rendszeren keresztül, elektronikus úton is el tudják intézni.

Az Országgyűlés 2008. december 15-én elfogadta A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (KET) módosítása 2009. október 1-jén lép hatályba. A Ket.-novella azzal az igénnyel lép fel, hogy a hatósági eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá váljanak. A Ket.-novella jelentősen csökkenti az eljárási határidőket, csökkenti az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé az egyablakos ügyintézést, és szélesíti az elektronikus kapcsolattartás eseteit.

Étv 40 § : A Kamtv. 25. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [A kamarai felvételre jogosult, aki] „f) részére mérnöki illetve építészeti tevékenység végzéséhez jogosultságot, megállapítottak.” 41 § : „(2) A kamarába való tagfelvételről a területi kamara elnöksége a a közigazgatási hatósági eljárás szabályait alkalmazva dönt.”

Belső piaci törvénytervezet (általános szabályozás tartalom: a hozzátartozó jogszabályok megalkotása, módosítása) Általános elv: EGT államban bejegyzett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatásainak szabadsága (azonos feltételű végzése, illetve más tagállamban való letelepedés szabadsága) Korlátozás: szabályozott szakmák esetén tervező- illetve szakértő mérnöki szakmát szabályozott szakmáknak minősülnek

Szabályozott szakma alapján - Határon átnyúló szolgáltatás szabadságának korlátozása: a 2001. évi C. tv., illetve a 104/2006. (IV.28.) Korm. rendelet – az azonos elbírálás alapelve mellett is tartalmaznak a letelepedett szolgáltatók tekintetében speciális előírásokat is, mint amilyen pl. a megfelelő nyelvismeret igazolása. - A letelepedés által nyújtott szolgáltatás korlátozása: a határon átnyúló szolgáltatások végzéséhez a szolgáltató köteles a területi mérnöki kamarák által vezetett elkülönült névjegyzékbe felvételét kérni és a névjegyzékbe vételhez jogszabályban előírt feltételeket teljesíteni.

Étv 15 § : „(3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői illetve szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a természetes személyt.

Étv 16 § : (4) A tervellenőri, építési műszaki ellenőri, valamint felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervellenőri, műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a szolgáltatót.

1. függelék a ../2008. (HÉ. …) KEM utasítás mellékletéhez A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Felügyeleti rendje MINISZTER Ellenőrzési Főosztály ÁLLAMTITKÁR KABINETFŐNÖK Miniszteri Titkárság Közlekedési SZÁT Energiaügyi SZÁT Gazdasági és Ágazatfinanszírozási SZÁT Közlekedési Infrastruktúra Főosztály Közlekedési Szabályozási Főosztály Humánigazgatási Főosztály Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály Energiagazdál-kodási és Szabályozási Főosztály Környezetvédelmi, Megújuló Energiahordozó és Energiatakaré-kossági Főosztály Jogi Főosztály Parlamenti és Koordinációs Főosztály EU és Nemzetközi Kapcsolatok Társasági és Intézményfelü- gyeleti Főosztály Kabinet Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya Közbeszerzési és PPP Főosztály Hírközlési és Postaügyi Főosztálya

„A virtuális térbeli háló csomópontjai – más szóval stratégiai földrajzi helyei – a virtuális tér irányító központjai, amelyek többnyire meg-egyeznek a valós tér stratégiai helyeivel…” (Bernek Ágnes)

Köszönöm figyelmüket!