A DISPUTA, MINT SZEREPJÁTÉK

TÖRTÉNELMI LEVEGŐ JÓ INTÉZMÉNYI ADOTTSÁGOK

DRÁMAPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK DIÁKOKNAK

ÁTÉLÉS – MOTIVÁCIÓ ÉRZELMI TÖLTŐDÉS

HOGYAN? – TOVÁBB!

MOTIVÁCIÓ + KÉPESSÉG = KOMPETENCIA

A DHD PROGRAM DRÁMA HONISMERET DISPUTA

A PROGRAM ÉPÍTŐKÖVEI

DRÁMA – AZ ÁTÉLÉS HONISMERET – A FELFEDEZÉS DISPUTA– A MEGÉRTÉS

A DRÁMA, mint a probléma érzékelésének, tudatosulásának és a vele való szerep-védte viszony kialakításának helye

A HONISMERET, mint a felfedezések, az ismeretgyűjtés terepe

A DISPUTA, mint - a kritikus gondolkodás, - a szabályozott vita és - a vélemények tiszteletének színtere

MI A DISPUTA (DEBATE)? SOKRÉTŰ KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ SZABÁLY - JÁTÉK VITA-VERSENYJÁTÉK

A JÁTÉK ELEMEI § BÍRÓ ÁLLÍTÓ- TÉTELMONDAT – TAGADÓAZ ÉRVEK CSATÁJA

A disputa SZABÁLYAI lecsupaszítva - dióhéjban: 1. Rendszerint két, háromtagú csapat játssza. 2. Előre meghatározott tételt kell bizonyítaniuk, ill. cáfolniuk. 3. A csapatok mellett kijelölünk egy páratlan számú bírákból álló bizottságot is. 4. Húzás alapján történik az állító és a tagadó csapat kiválasztása. 5. Elhangzik az állító csapat beszéde (a tétel definiálása, értelmezése; érvek). 6. Elhangzik a tagadó csapat beszéde (ebben már reagálnak az állító csapat érveire úgy, hogy cáfolják azokat, majd következnek a saját ellenérveik).

7. Az érvek elhangzása után az ellenfél csapata feltehet kérdéseket, amikre az érvelő csapatnak felelnie kell. 8. A csapatokból egy körben csak egy ember beszél. 9. A vita akkor ér véget, mikor a harmadik ember is elmondja beszédét (ebben már új érveket nem hozhat fel, csak összegezheti az eddigieket, és bizonyíthatja saját érveik erősebb voltát). 10. Abban az esetben, ha a tétel állítása avagy tagadása során felvetődő érvvel valójában mi magunk nem értünk egyet, akkor is tudnunk kell alátámasztani, hiszen a játék az érvelésre épül. Természetesen az olyan témákat, tételeket, melyek lelkiismereti szempontból nem képezhetik a játék alapját, célszerű elkerülni.

CÉLÉRTÉK FÓKUSZ KRITÉRIUM

A disputa elemei a drámában: a gyerekek a drámaórán azokban a helyzetekben és azon viszonyok között mozoghatnak a szerep és a játéktér biztonságában, amikkel kapcsolatban már mint kívülállók a grund végén vitatkozni fognak. A foglalkozáson spontán módon úgy gyűjtik a záró vitához első érveiket és ellenérveiket, hogy a drámaóra alatt tudatosuló problémát vagy dilemmát meg is élik.

A dráma elemei a disputában: az osztály, annak kisebb csoportja illetve egyénei az érvelésben vagy a cáfolatban felhasználhatják a nyitó foglalkozás és az ismeretszerzés során megélt és itt reprodukált konvenciókat: tablót, belső hangot, fórum színházat, kiscsoportos improvizációt, stb.

A DISPUTÁZÁS ÉRTÉKEI A kommunikációs készség és képesség fejlesztése A kooperációs készség és tolerancia A kritikus és logikus gondolkodás Az ismeretszerzés és rendszerezés Az érdekérvényesítés

Hogyan válasszunk jó vitatémát? - világosan kell megfogalmazni a tételt - a tétel két oldalról megközelíthető legyen - nagyjából azonos súlyú érvek szóljanak mellette és ellene - a tétel megfeleljen a vitában résztvevők szellemi szintjének - érdeklődésre számot tartó témaválasztás

TÖRTÉNELMI VÁLASZTÁSOK Az államalapítás kora Róma vagy Bizánc? Pogányság vagy kereszténység? Háború vagy béke? Szeniorátus vagy primogenitúra? Szokásjog vagy törvények? Bűnbocsánat vagy kiátkozás? Korona vagy kard?

Fejlesztési feladatok Ember és társadalom műveltségi terület - Ismeretszerzés, tanulás - Kritikai gondolkodás - Térben-időben való tájékozódás - Kommunikáció - A reflexiót irányító kérdések

disputa szakértői A dráma mintha- közegéből itt a disputa szakértői közegébe lépnek a gyerekek (megjegyzendő, hogy a disputa, mint szakértői játék maga is egyfajta drámaforma), ahol a disputázás három alapelve működik: Vitázz, hogy tanulj! Tudj érvelni a tételmondat mellett és ellen! Tiszteld a másik véleményt!