Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok

Nemzeti és etnikai kisebbség „… minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartástudatról tesz tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségei érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” (Kisebbségi törvény, I. fejezet 1. §)

Nyelv, kultúra, hagyomány Kisebbség által használt nyelv: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogairól szóló 1993-as törvény A kisebbségek közösségi jogai hagyományok, nyelv ápolása, tárgyi és szellemi kultúra megőrzése és gyarapítása; társadalmi szervezetek és önkormányzatok létrehozása) Egyéni kisebbségi jogok nyilatkozatra senki nem kötelezhető nemzetiségi hovatartozásáról politikai és a kulturális esélyegyenlőség kulturális jogok

Kisebbségi oktatás A tanulóknak joguk van kisebbségi oktatáshoz Az oktatás nyelve a magyar v. bármely kisebbség nyelve lehet Kisebbségi önkormányzatok egyetértési joga, iskolafenntartási joga Kiegészítő támogatás!!!

A nemzeti és etnikai oktatás irányelve Kisebbségi oktatás formái: Anyanyelvű oktatás Kétnyelvű kisebbségi oktatás Nyelvoktató kisebbségi oktatás Cigány kisebbségi oktatás Interkulturális oktatás Fő cél: leszakadás megakadályozása, második oktatási esély megteremtése

A kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcának lehetséges okai A kisebbségi csoportnak a többségi társadalomban elfoglalt kedvezőtlen pozíciói A kisebbségi jogok érvényesülésének hiánya A kisebbségekhez tartozó gyermekek hátrányos megkülönböztetése Az oktatás méltányosságának mértéke

A szegregált iskolarendszer káros hatásai. Miért romlik le az oktatás minősége szegregált körülmények között? Tanárok túlterhelése Teljesítmény-követelmények leszállítása A tanulók motivációjának leromlása A problémás gyerekek össze- sűrítése A tanulással szembehelyezkedő kortárscsoporti szubkultúra kialakulása A tanárok munkaterhelésének növekedése változatlan bérek mellett: a tanári bérek „leértékelődése” Tanári kontraszelekció

Roma gyerekek

Történet Őshaza: Magyarország: Észak-India nyugati területe – Pandzsab Közép-Ázsia Észak-Perzsia Magyarország: 15. század idején jelentek meg Magyarországon Vándorló életmód – menlevelek Viszonylagos nyugalom a 18. századig (I. Lipót, 1701; Mária Terézia, 1749)  asszimilációs törekvések! 1893: első cigányösszeírás: 280.000 fő, a lakosság 1,8% 1940’-es évek: Endre László – roma holokauszt

A cigányság helyzete Magyarországon 1945-től napjainkig 1945 után: telepek, sátrak, vályogkunyhó 1950-es évek: gyárak – munkások Telepek felszámolása - erőszakos mosdatások, fertőtlenítések A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége 1960-as és 70-es évek: a cigánytelepek felszámolására irányuló program (CS lakások) Cigány gyerekek beiskolázása 1980-as évek: Viszonylag kedvező helyzet

A cigányság helyzete ma Munkanélküliség: 30 %-os foglalkoztatottság Területi egyenlőtlenségek Kitelepülési próbálkozások Létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány önkormányzatok. Kialakult egy cigány értelmiségi réteg. Romológia tanszékek szerveződtek . Jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk. Cigány nyelvű kiadványok száma megnőtt. Cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.

A cigány népcsoport belső tagolódása

Foglalkozások Fémműves foglalkozások: kovács, lakatos, szegkovács, foltozók (kolompár) Faműves foglalkozások: teknővájók (beás) Sármunka Kosárfonás

Szokások és életmód Öltözködés Vendéglátási szokások

A cigányság szociológiai jellemzői Iskolai végzettség – nagyon alacsony: férfiak alig 40, nők alig 30 %-a fejezi be a nyolc általánost Foglalkoztatottság: a cigányok ¼-ének van munkahelye Jövedelmi viszonyok: munkából származó jövedelmek, nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem, kiegészítő, nem rendszeres jövedelmek Lakáskörülmények

Cigány családok és gyermekeik Házasság – párválasztás Családhoz való erős kötődés Öregek tiszteletben tartása Asszonyok szerepe – családok összetartása

Gyermeknevelési szokások Következetlenség Gyermekcentrikus Saját közösség által megszabott normáknak megfelelő teljesítménycentrikusság Tartós érzelmi melegség Nincs szigorú időbeosztás Szabadosság

A gyermeknevelés korszakai Csecsemőkor: abszolút kiszolgálás korszaka  nem alakul ki a „biológiai óra” Felállástól biológiai érésig: állandó izgalom korszaka, nagy türelem  nincs dackorszak, szeparációs szorongás Biológiai érés kezdetétől (10 éves kortól) kicsinyített felnőtt, nincs serdülőkor

Roma gyermek az óvodában Kisebb arányban vesznek részt az óvodában Túlféltés problémája

Roma gyermek az iskolában Kudarcorientáltság: Kultúra mássága Hátrányos helyzet Családi szocializáció – szociális hiányok Nyelvi hátrányok A nem roma származású szülők tiltakozása

Nyelvi szocializáció az ember nyelvileg és kulturálisan kompetenssé válik kulturálisan szervezett, interaktív folyamat egész életen át tartó folyamat kultúraspecifikus normák, interakciós minták az írásbeliséggel való találkozás milyensége Bernstein nézetei: kidolgozott és korlátozott nyelvi kódok

Interkulturális nevelés „nem az a feladata, hogy egy általánosként tételezett értékrendet mindenek fölé helyezve ahhoz idomítsa a gyerekeket, hanem mindenkit a saját kultúrájának bázisán a saját csúcsaira juttasson fel, a megszerezhető műveltség gazdag tárházát felkínálva választásra. Nem a roma kultúra ellenében kell szocializálni a gyerekeket, sőt, a roma kultúrát az iskola életének szerves részévé kell tenni. Tudomásul kell venni azokat a sajátosságokat, amelyekkel a roma gyerekek otthonról hozott kultúrájuk folyamán rendelkeznek, az iskolának ehhez igazodnia kell, még akkor is, ha ez évszázadok alatt kidolgozott, mára már kőbe vésettként tisztelt szabályok újragondolását és esetleg alapvető átalakítását követeli is meg.” (Nahalka István)

Multikulturalizmus Okai: globalizáció, a kommunikációs rendszerek változása, migráció, turizmus Multikulturalizmus: elkülönülő kultúrák együttélése Együttélés jelenthet egymás mellettiséget és egymásra hatást egyaránt.

Multikulturalizmus eredete és szintjei Eredője lehet: Hosszú távú történelmi folyamat Középtávú-migrációd-esemény Rövidtávú politikai folyamat Kiterjedése különböző szinteken: Globális Makroszintű Mezoszintű Mikroszint Egyéni szint

Stratégiák Asszimiláció Marginalizálódás Szegregáció Szeparáció Integráció Inklúzió

Multikulturális nevelés történetének szakaszai „Ethnic studies” szakasz, „Multietnikus oktatás” szakasza Nők és fogyatékkal élők oktatási jogainak teljes körű biztosítása Elmélet és gyakorlat összefüggéseinek kutatásokkal való segítése

Multikulturális nevelés dimenziói tartalmi integráció tudáskonstrukciók előítéletek csökkentése esélyegyenlőség pedagógiája az iskola kultúrájával, szervezetével foglalkozó elképzelések.

Multikulturális iskola jellemzői a nevelőtestület értékrendje nyelvi pluralizmus etnikai és kulturális sokszínűség Tanítási stílusok Etnikai egyenrangúságot Tananyag etnikai vonatkozásai Rasszizmus felismerése, ellene való küzdelem A multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területére kiterjednek