Az írásfajták kialakulása

Névrajz Vaktérkép Bates: Jó széllel... (Fair stood the wind for France), 63. és 139. oldal Feliratok: hegy, utca, csillagnevek; turistajelek; magyarázó megírások; évszámok, magasság Latin betűs idegen nyelvű térképek Nem latin betűs: cirill (orosz), msh-írású (arab), szótagírású (japán) Fogalomírású (kínai), képírású (törzsi írás)

Változatok Egy név, több alak: Bécs, Belgrád, Fokváros − Arad Egy név, többféle írás: Kairó, Cairo, El-Káhira, Al Qāhirah Peking, Peiching (Wade–Giles), Beijing (pinjin) Egységesítési törekvések (ENSZ, FNB) Szabályok − hagyományok Politikai érzékenység: Kárpát-m., Japán-t., Indonéz-ó., Erdély, Elefántcsontpart

Képtől a betűig Történelem előtti korszak = írás előtti korszak Kép (piktografikus): indiánok Fogalom (ideografikus): Egyiptom Szó (logografikus): Kína Szótag (szillabikus): Japán Betű (alfabetikus): Fönícia (hiányos) Betű: Görögország (teljes)

☺   Képírás I. Konkrét tárgyak stilizált rajzai Pályaudvarok nemzetközi jelei Nyelvtől független, nincs rögzített hangértéke Mindenki érti ☺  

Fogalom- és szóírás Fogalomírás: konkrét tárgy vagy vele összefüggő fogalom, pl. Nap = Nap, meleg, fény; víz = víz, könny, szomjúság; láb = láb, járás; nyelvtől függetlenül értelmezhető, rögzített hangérték nincs.  Szóírás: önálló hangalak (nyelv) tartozik egy-egy képhez (jelhez); lehet diktálni.

Szótagírás Szavak szótagokra bontása; összetett, hosszabb szavak leírása egytagú szavak képével (jelével) = képrejtvény; nyelvhez tartozik. Lépcső = láb rajza + cső rajza Követ = kő rajza + magot szóró alak rajza Silány = sí + lány

Betűírás I. Szavak és szótagok hangokra bontása (Kína: új jeleket találtak ki) Új, idegen szavak és nevek, fogalmak Csak a kép (jel) kezdő hangját olvassák sál + íj + rózsa + determinatívum = sír (ige v. főnév)

Betűírás II. Msh-írás (hiányos betűírás): arab, héber (föníciai: malk – király, malki – királyom, malák – uralkodik, malaka – uralkodott, malaku – uralkodtak) Msh- és mgh-írás (kopt, görög, latin) Betűnevek (alfa, béta, gamma, delta)

Betűírás III. (héber msh-írás) dá = דָ da = דַ de = דֵ di = דִ do = דֹ du = דֻ

Fontosabb írások I. (sumér) Konkrét tárgy képe agyagban ékírással (i. e. 3000), több száz jel Egyszerűsödés: fogalomírás – szóírás – adott jel (többnyire egytagú) szó vagy jelentéstől független szótag: szótagírás + determinatívum (értelmező jel) Írásirány agyagtáblán (fentről le és jobbról balra) 90 fokkal balra fordult

Fontosabb írások II. (egyiptomi) 800 hieroglif jel (i. e. 3000) Szó + szótag (msh-csoport) + betű (24 msh) + determinatívum (hangérték nélküli) Le és balra, majd sor balra, sorváltáskor jobbra (madár az iránnyal szemben). Hieroglif (szent kőben), hieratikus (kézírás papiruszra), démotikus (népi gyorsírás).

Hieroglifák

Rosette-i kő, 1799 760 kg-os gránitlap Francia vereség Champollion (1790–1832) Két nyelv (óegyiptomi és ógörög) Három írás (hieroglif a papoknak, démotikus a köznek, görög a művelteknek)

Fontosabb írások III. (hettita ékírás)

Egyéb fontosabb írások IV. Arab: 800-tól 3 jel a mgh-ra (a, i, u) Díszítőelem, alakok Nem arab muszlimok arab betűs írása (török, perzsa, afgán, maláj) Török: 1929-től latin betűs (Németh Gyula) Görög: Föníciai betűk átvétele mgh-kra is Cirill: Görögön alapul (bolgár, orosz, szerb, ukrán) Etruszk, germán, latin

Török írás (1929. I. 1-jétől) "RÉGI ÍRÁS SOK GOND"

Török írásreform (1928) A magyar nyelv rendszerének hasonlósága Magánhangzó-illeszkedés Ragozás Közös artikulációs bázis Magyar nyelvújítási módszerek Személyes kapcsolatok

Török eredetű nevek Kizil-kum (Cirillből magyarosan) Kızılkum (Törökből változtatás nélkül) Kyzylkum (Cirillből nemzetközi átírással) Кызылкум (Cirill betűkkel)

Fontosabb írások V. (kínai) Képírástól több tízezer négyzetes szójelekig Nincs rag (izoláló nyelv, a japán nem rokona) Kis mennyiségű egytagú szavak: szinonimákat ad. Papír (i. e. II.), nyomtatás (i. sz. IX.). 1955-ig hátulról lapoztak, oszlopokban, azóta európai minta szerint és sorokban Pinjin (pinjin írással pinyin), esetenként a hanglejtés jelölése, 1958 (Tajvan: 2009-től)

A kínai szójelek fejlődése hegy Nap Hold eső felhő

Tajvan: a pinjin 2009-től hivatalos 台湾 (kínai), Tajvan (magyar), Taiwan (angol), Taiwan (pinjin) 台北 (kínai), Tajpej (magyar), Taipei (angol), Taibei (pinjin) 淡水 (kínai), Tansuj (magyar), Danshuei (angol), Danshui (pinjin) 新竹 (kínai), Hszincsu (magyar), Hsinchu (angol), Xinzhu (pinjin)

Fontosabb írások VI. (japán) Ragok (ragozó nyelv, a kínai nem rokona) Hiragana (V., kínai szójel, japán szótag), katakana (XI., egyszerűsített) 70 szótag + n + néhány ezer kandzsi (kínai szójel) 1942: vízszintesen, balról írnak Romanizálás (rómadzsi): egyszerűsített angolos átírás és Hepburn-átírás

Fontosabb írások VII. (koreai, vietnámi) Korea: XV. századtól betűk kínai jel helyett Szótagjelek: 태권도 (t+ae + k+wo+n + d+o) koreai átírás: taekwondo magyar átírás: thekvondo Vietnám: Kínai után portugál hatásra latin betűírás. Hat szóhangsúly jelölése diakritikus jelekkel egytagú szavakon Nincs ragozás (izoláló nyelv) s = s, x = sz, ch = ty

Névmutatók A + Á + B + C + CS ... O + Ó + Ö + Ő CUKOR, CSUPOR, CSÜLÖK CSÜLÖK, CSUPOR, CUKOR Beijing, Peiching, Peking

Irodalom

Segédeszközök Átírási szabályok, határozatok Nemzetközi, közvetítő nyelvi és hazai átírások Szakszótárak Idegen nyelvű források Áttekintő táblázatok Szakemberek