A városhierarchia vizsgálati módszerei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Advertisements

Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny
Róma az örök város.
Műveletek logaritmussal
Grafikus ábrázolási módszerek
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Adattípusok, adatsorok jellegadó értékei
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális.
Dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos.
1 Kétségek között Göd, November 6-7. dr. Kiss József magánszemély.
A LÁTHATATLAN PÉNZ TITKAI
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A magyar gazdaság növekedésének egyes területi vonatkozásai Dr. Tétényi Tamás, VÁTI kht. Növekedés Magyarországon: Helyzetkép és kilátások Budapest, 2005.
Az európai városrendszer
Az európai városverseny
Közép-Magyarország településszerkezete
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
Taxi arculatok Európai nagyvárosok. Szabályozás LONDON Guidelines for Advertising on licensed London Taxis and Signs on licensed London Private Hire Vehicles.
A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók.
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
A TÁRSADALMI JÓL-LÉT TÉRBELI KÜLÖNBSÉGEI A MAGYAR NAGYVÁROS- TÉRSÉGEKBEN Berki Márton – Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, november
Alkalmazott egészségügyi gazdaságtan
1 Globalizáció és lokalizáció a tér és a hely átértékelődő szerepe Gazdaságföldrajz I. Dr. Bernek Ágnes 2008.
A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia
Az Internet-felhasználás területi egyenlőtlenségeinek előrejelzése Magyarországon VIII. Fiatal Regionalisták konferenciája Győr, Készítette: Zsom.
EGYÜTT KÖNNYEBB Ferenczy Anikó Magyar Kongresszusi Iroda Március 29.
A településhierarchia és a településhálózat
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia
Oszlopdiagram dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
dr. Jeney László egyetemi adjunktus
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
A területi koncentráció elemzése
Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Topográfiai gyakorlatok Közép - Európa
Topográfiai gyakorlatok Európa
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
A városhierarchia vizsgálati módszerei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Komplex gazdasági fejlettség összetettebb mérési módszerei
Adatsorok típusai, jellegadó értékei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Területi eloszlások összevetése: Hoover index
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Mérési skálák, adatsorok típusai
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A területi koncentráció mérése és a kitüntetett helyzetek
Előadás másolata:

A városhierarchia vizsgálati módszerei dr. Jeney László egyetemi adjunktus laci@ludens.elte.hu Európa városi terei MSc Geográfus szak 2010/2011, I. félév ELTE Földrajz Központ

A településhierarchia polarizáltságának mérése: a sorrend–nagyság szabály

Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis) Városok rangsora népességszámuk alapján Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás Vizsgálati lehetőségek Területek összehasonlítása Időállapotok összehasonlítása Funkciók összehasonlítása Ábrázolási lehetőségek Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel Eredeti vagy kumulált értékekkel Népességre vagy más abszolút adatra

Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Jelmagyarázat 1: Valós értékek 1+2: Auerbach-féle eloszlás Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Jelmagyarázat Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

Eltérő településhierarchiák háttere Természeti környezet Domborzat (Alpok) Éghajlat (Skandinávia) Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés, közigazgatás Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés Növekedési pólusok vs. vízfejek

A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: www.gazetteer.de A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében Viszonylag kiegyenlített városhierarchia Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály)

Funkciók összehasonlítása A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók Változókészlet eltér: Területi szintenként Időben Országonként Abszolút mutatók alkalmasak Népességszám Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. Nemzetközi szervezetek székhelyei Események, rendezvények, konferenciák Turizmus Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit Forrás: Fortune, Global 500 Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezer Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf Brüsszel Milánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino Hamburg Berlin A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost

Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%) Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002 A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők szoros kapcsolatok Földrajzi fekvés (szigetjelleg) Nemzetközi gazdasági bekötöttség A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik

Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest

A különböző jellegű adatok összeegyeztetése Eltérő mérési skálák Eltérő volumenek, mértékegységek Eltérő szórásúak Eltérő fontosságúak

A mérési skálák rendszere Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Helyi, regionális, országos, globális funkciók Nominális Megkülönböztetés Nem számszerű Oktatási, eü. stb. funkciók

Komplex mutatók Rangsorolás Pontozásos módszer Ordinális skálára transzformálás Pontozásos módszer Pontok összege vagy átlaga Jellegadó értékekhez viszonyítás Mértani átlag Klaszteranalízis

Jellegadó értékekhez viszonyítás Átlaghoz viszonyítás Eltérhet az adatsorok szórása Maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 1 Normalizálás Például a HDI-nél Minimum = 0, maximum = 1 Standardizálás Átlag =0, szórás = 1

Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

A legtöbb egyetemi hallgatóval rendelkező indiai városok

A legnagyobb hotelférőhellyel rendelkező indiai városok

A legtöbb konferenciát rendező indiai városok

A legtöbb kórházzal rendelkező indiai városok

A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok

Komplex (összesített) városhierarchia

Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei 9 adatsor, de: Eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 100 % Százalékos részadatok összegzése

Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200-700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90-200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60-90

Főbb konklúziók India városhierarchiája átalakulóban van Korábban kikötővárosok Mára a súlypont ÉK-re tolódott India városhierarchiája relatíve kiegyenlített Időben egyre kiegyenlítettebbé válik A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Az indiai városhierarchia bipoláris

Vonzáskörzetek Egy település rangját, a településhálózatban elfoglalt helyzetét központi funkciói határozzák meg A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára, általuk jönnek létre a vonzáskörzetek A vonzáskörzetek nagyságának tényezői A központ mérete A közlekedéshálózat fejlettsége A környék településhálózata A jövedelemszint

Központi települések vonzáskörzetei (Beluszky P. nyomán) Agglomerációs övezet: központ vonzása abszolút, más központok „átvonzása” nem mutatható ki Hegemón vonzásöv: központ vonzása az uralkodó, de esetenként (pl. kiskereskedelem) már más központok vonzóhatása is kimutatható Domináns vonzásöv: központ mellett más központ(ok) erőteljes vonzóhatása is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a kapcsolatteremtések relatív többsége még az adott központra esik Átmeneti vonzásöv: egyszerre több egyenrangú központ vonzása érvényesül, a terület „szétvonzódik”