Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

dr. Jeney László egyetemi adjunktus

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "dr. Jeney László egyetemi adjunktus "— Előadás másolata:

1 Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Fogalmak, információs és módszertani kérdések
Kutatási kérdések Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2007-ig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 2

3 Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása
Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 3

4 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként
1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 4

5 1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

6 1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) 6 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

7 1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra
Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok 7 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

8 1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben
Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya 8 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

9 1990–2000 Alapvetően megfordul a kép
Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások 9 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

10 2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés
Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés 10 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

11 A nagyvárosok 1950–2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei
elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 11

12 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 12

13 A klaszterek földrajzi elhelyezkedése
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 13

14 Vizsgálatok földrajzi és időbeli kiterjesztése
Vizsgált térség: immár egész Európa Atlanti-óceántól az Uralig Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2015-ig Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59-ről 99-re nőtt: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 14

15 A nagyvárosok 1950–2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei
klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5–6–7 1–1–1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny 15 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

16 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása
Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 16

17 A klaszterek földrajzi elhelyezkedése
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 17

18 A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 18

19 cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA)
Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 19

20 cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA)
A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 20

21 A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 21


Letölteni ppt "dr. Jeney László egyetemi adjunktus "

Hasonló előadás


Google Hirdetések