Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny

Az előadások a következő témára: "Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny"— Előadás másolata:

1 Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 A települési funkciók Településhálózat: egymással szoros funkcionális kapcsolatban fejlődő települések Településhálózat települései funkcióik alapján tipizálhatók, hierarchiába rendezhetők Különböző típusú és mennyiségű/szintű funkciók Típus: szerepkörök (kereskedelem, oktatás, egészségügy, közigazgatás) Mennyiség: funkciók vagy az azokon belüli intézmények (pl. boltok) száma Szint: alap- vagy központi funkciók (boltok vagy áruházak) Funkcióik alapján települések csoportosíthatók Típus: funkcionális szerepkör Mennyiség és szint: településhierarchiában betöltött pozíció

3 A települési funkciók csoportjai
Típus (jelleg) szerint: Munkahelyek Kereskedelem Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb.) Közigazgatás, szervezés, irányítás Egészségügy Oktatás Kultúra Egyéb: sport, divat, események stb. Ma már a funkciók keveredése jellemző Szint (erősség) szerint: Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház)

4 Településhierarchia jellemzői
Településhálózat (településrendszer, településállomány) Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere Funkciók hierarchiába rendeződnek Településhierarchia Funkcióknak helyet adó települések is hierarchiába rendeződnek Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia Funkciónként eltérő településhierarchiák Valódi településhierarchia a funkciónkénti településhierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) Települések közötti funkcionális kapcsolatok szerint kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális) Politikai-hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség Inkább régebben Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) inkább a közigazgatási funkciók területén

5 A településhierarchia két fő modelljei
Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) Minden funkciónál azonos alá-fölérendeltségi kapcsolatok Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok Funkciónként eltérő alá-fölérendeltségi kapcsolatok Fontosak a horizontális kapcsolatok is

6 Magyarország városhierarchiája
Ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve

7 Tervezett városhierarchia az OTK szerint

8 Nemzetközi településhierarchia vizsgálatok

9 Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok
Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) Világváros fogalmának első definiálása Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) Városhierarchia területi vetületének szabályossága Sir Peter Hall (1966, The World Cities) Világvárosok többféle központi szerepet játszanak John Friedman (1986, World City Formation) Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia Saskia Sassen (1991, The Global City) Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendje

10 A Cristaller-vizsgálatok háttere
Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg)

11 Dél-Németország, 1933

12 Walter Christaller hatszöges rendszere
A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

13 A Christaller-elmélet alkalmazása a budapesti agglomerációra

14 Sir P. Hall: világvárosi szerepek
Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak Politikai irányítás Kereskedelem Pénzügyi szolgáltatások Tudomány és oktatás Információ-gyűjtés és közvetítés Fogyasztás Kultúra, szórakozás

15 John Friedmann: világvárosok hierarchiája
Világvárosok ismérvei Pénz, információ és javak áramlása Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével Hierarchikus rendbe illeszkednek A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók) Hiararchia-szintek Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

16 Világvárosok Friedmann szerint (1986)
A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ kontinens Központ Félperiféria elsődleges másodlagos Európa London, Párizs, Rotterdam, Frankfurt, Zürich Brüsszel, Milánó, Bécs, Madrid Amerika New York, Chicago, Los Angeles Toronto, Miami, Houston, San Francisco Sao Paolo Buenos Aires, Rio de Janeiro, Caracas, Mexikóváros Ázsia–Ausztrália Tokió Sydney Szingapúr Hong Kong, Taipei, Manila, Bangkok, Szöul Afrika Johannesburg

17 Saskia Sassen (1991): globális város
Globális városok: New York, London, Tokió (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) Jellemzőik: Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) Munkásaik magasfokú szakképzettsége Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

18 Manuel Castells: információs város
Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja Informatizálódás  gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok) „Áramlások tere”: nagyvállalatok és a társadalmi elit által uralt hálózatok Csomópontjaiban a nagyvárosok

19 GaWC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport
Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendjét meghatározza Pénzügyi és üzleti szolgáltatások Hatalom és befolyás Kreatív és kulturális szolgáltatások Turizmus

20 Urban Arenas of the World City Network (GaWC, Derudder et al., 2002)
Két kulcsváros: London és New York Európai városok (bekötöttség alapján) London Amszterdam, Frankfurt Berlin, München, Moszkva, Varsó Koppenhága, Róma – Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille,Marseille

21 A városhierarchia vizsgálati módszerei

22 Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis)
A településhierarchia polarizáltságának mérése Városok rangsora (általában népességszámuk alapján) Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás Ábrázolási lehetőségek Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel Népességre vagy más abszolút adatra Eredeti vagy kumulált értékekkel Vizsgálati lehetőségek Területek összehasonlítása Időállapotok összehasonlítása Funkciók összehasonlítása

23 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel
Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

24 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel
Tengely beosztása főben Grafikon (vonaldiagram) Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

25 Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel
Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Jelmagyarázat Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

26 Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

27 Eltérő településhierarchiák háttere
Természeti környezet Domborzat (Alpok) Éghajlat (Skandinávia) Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés, közigazgatás Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés Növekedési pólusok vs. vízfejek

28 A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben
Adatok forrása: A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

29 Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében
Viszonylag kiegyenlített városhierarchia Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály)

30 Funkciók összehasonlítása
A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

31 Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

32 A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók
Változókészlet eltér: Területi szintenként Időben Országonként Abszolút mutatók alkalmasak Népességszám Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. Nemzetközi szervezetek székhelyei Események, rendezvények, konferenciák Turizmus Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

33 A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit
Forrás: Fortune, Global 500 Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezer Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf Brüsszel Milánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino Hamburg Berlin A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost

34 Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%)
Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

35 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben
Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

36 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben
Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002 A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők szoros kapcsolatok Földrajzi fekvés (szigetjelleg) Nemzetközi gazdasági bekötöttség A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik

37 Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint
Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

38 Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély)
Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest

39 A különböző jellegű adatok összeegyeztetése
Eltérő mérési skálák Eltérő volumenek, mértékegységek Eltérő szórásúak Eltérő fontosságúak

40 A mérési skálák rendszere
Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Helyi, regionális, országos, globális funkciók Nominális Megkülönböztetés Nem számszerű Oktatási, eü. stb. funkciók

41 Komplex mutatók Rangsorolás Pontozásos módszer
Ordinális skálára transzformálás Pontozásos módszer Pontok összege vagy átlaga Jellegadó értékekhez viszonyítás Mértani átlag Klaszteranalízis

42 Jellegadó értékekhez viszonyítás
Átlaghoz viszonyítás Eltérhet az adatsorok szórása Maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 1 Normalizálás Például a HDI-nél Minimum = 0, maximum = 1 Standardizálás Átlag =0, szórás = 1

43 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

44 A legtöbb egyetemi hallgatóval rendelkező indiai városok

45 A legnagyobb hotelférőhellyel rendelkező indiai városok

46 A legtöbb konferenciát rendező indiai városok

47 A legtöbb kórházzal rendelkező indiai városok

48 A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok

49 Komplex (összesített) városhierarchia

50 Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján
Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

51 A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei
9 adatsor, de: Eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 100 % Százalékos részadatok összegzése

52 Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján
Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90-200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60-90

53 Főbb konklúziók India városhierarchiája átalakulóban van
Korábban kikötővárosok Mára a súlypont ÉK-re tolódott India városhierarchiája relatíve kiegyenlített Időben egyre kiegyenlítettebbé válik A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Az indiai városhierarchia bipoláris