Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek"— Előadás másolata:

1 Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Európai nagyvárosok fejlettségének mérése
Városvizsgálatokhoz használatos adattípusok Városnövekedési szakaszok vizsgálata: népességszám (lakónépesség, vándorlás) alapján Városhierarchia-vizsgálatok: abszolút mutatók alapján Városok társadalmi-gazdasági fejlettsége: fajlagos mutatók Fejlettség: többdimenziós és többmutatós fogalom Gazdasági fejlettség: GDP/fő Munkaerőpiaci helyzet: munkanélküliségi ráta Infrastruktúra: csatornázottság, elérhetőség, útsűrűség, Internet-ellátottság Jövedelmi viszonyok: egy főre jutó keresetek, személygépkocsi ellátottság Képzettség: írni-olvasni tudók aránya, diplomások aránya Demográfia, egészség: születéskor várható élettartam, korszerkezet Komplex fejlettséget érdemes vizsgálni

3 Az európai urbanizációra ható új/felerősödő tényezők az ezredfordulón
Hatótényezők: Rendszerváltozás (bipoláris világrend vége) Integráció (EU) Globalizáció Hatóterületek: Városnövekedési szakaszok Városhierarchia Városok társadalmi-gazdasági fejlettsége Városfejlődés és a térszerkezet kapcsolata: Városhálózaton belüli fejlettségi különbségek A városi és rurális terek fejlettsége kettősség Európa és az egyes országok térszerkezetben

4 Az európai nagyvárosrendszer fejlődési különbségei
Az európai nagyvároshálózatban bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón? Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikusan fejlődnek, Kettős következmény: Konvergencia (Európai hatás): perifériák gyorsabb fejlődése (különösen volt. szoc. országok) általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben Divergencia (felzárkózó gazdaságokon belül) polarizáció a nagyváros-vidék viszonylatban Váltómozgás elmélet (trade-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia

5 Nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása
Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei A kisebb városokra kevesebb adat  Városok helyett inkább csak a nagyvárosokra Országonként eltér a várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány  érdemes egy egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkört figyelembe venni Városi agglomerációk helyett inkább agglomeráció nélkül Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere Néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) Városok helyett az azokat magukban foglaló régiókra Városokra (kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) Léteznek harmonizált regionális statisztikák (pl. EuroStat NUTS régiók adatai)  főleg EU-tagok Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására?

6 Az európai nagyvárosok és a NUTS-rendszer

7 Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók
A városi terek, mint önálló egységek a NUTS-rendszer egyes szintjein NUTS0: (28 db) országos szint NUTS1: (89 db) London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS2: (254 db) pl, Prága NUTS3: (1215 db) legtöbb félmilliós nagyváros (Budapest) LAU1: járási szint (Budapest, Debrecen) - hiányos LAU2: települési szint A NUTS3-as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására

8 Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS3-as régióik
Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS3-as szint is túl nagy (Fro., Spo.)

9 Nagyvárosok és a NUTS3-szint
Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS3 Nagyváros < NUTS3 Nagyváros > NUTS3 NUTS3: legtöbb nagyváros NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS1) Párizs: „Paris et petite couronne”

10 London és Párizs térségi szintjei
Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS2) 2,8 2,1 Paris (NUTS3) Greater London (NUTS1) 7,4 6,3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12,0 11,0 Île-de-France (NUTS1, NUTS2)

11 Városhálózaton belüli konvergencia-vizsgálatok

12 Jelen vizsgálat információs háttere
Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel Folyó áron mért GDP (€) Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika) Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése Vizsgált térség: Európa („rugalmasan”) Európa ~ EU Vizsgált időszak: ezredforduló Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (99 db) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot

13 Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2002

14 Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2004, nagyvárosi átlag = 100%)
Folyó áron mért GDP/fő (€) Hasonló az EU teljes területéhez Centrum – periféria Nyugat–kelet A legfejlettebb nagyvárosok Ny-Németországban vannak, kiemelkedik a Kék Banán vonala Kelet-Közép-Eu: nagyvárosi átlag 75%-a alatt Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

15 A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban (1995– 2002, GDP alapján)

16 Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995–2004, 1995 = 100%)
A GDP/fő növekedése alapján fordított képet kapunk, mint a GDP/fő esetében Az egymás közelében fekvő nagyvárosok hasonlóan növekednek leggyorsabban K-Köz-Eu leglassabban német-osztrák nagyvárosok Tömbök: Periféria (K) Periféria (É,Ny,D) Centrum (Ny) Centrum (K) Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

17 A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások GDP/fő növekedés, 1995–2004 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok Nagyon gyors (2,5 felett) K-i Periféria CZ, HU, LT, LV, RO Átlag feletti (1,5–2,5) D-i Periféria ES, GR, IT, PT ÉNy-i és É-i Periféria FI, SE, UK Átlag alatti (1,25–1,5) Ny-i Centrum BE, FR, NL Nagyon lassú (1,25 alatt) K-i Centrum AT, DE

18 A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995–2004) közötti összefüggés
Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek Béta konvergencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

19 A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995–2004
Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül Szigma konvergencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

20 A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése
Nagyvárosok megoszlása (db): Ny/K: 34/25 É/D: 36/23 C/P: 25/34 R/Ú: 48/11 N/K: 19/40 Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

21 A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995–2004
A legerősebb dualitás a régi és az új tagállamok között van Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás

22 Konklúzió Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában
Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás Legerősebb törésvonal a „vasfüggöny” vonala maradt (centrum-periféria kevésbé meghatározó)

23 A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995–2004)
A nagyvároshálózaton belüli egyenlőtlenségekben a legnagyobb szerepet a centrum-periféria kettősség játssza Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás

24 A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995–2004
A nagyvárosok fejlettségével leginkább azzal függ össze, hogy az ezredforduló előtt csatlakozott-e Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


Letölteni ppt "Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek"

Hasonló előadás


Google Hirdetések