A településfejlesztés szereplői és intézményei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Településfejlesztés legfőbb résztvevői A településfejlesztés alanyainak tág köre Állami szereplők (országgyűlés, kormány): településfejlesztés keretfeltételeinek megteremtése törvényi szabályozás szintjén Települési önkormányzatok: kulcsszereplők Gazdálkodó szervezetek, multinacionális cégek: befektetői tőke településválasztása Nem gazdálkodó, társadalmi jellegű lakossági szervezetek: helyi aktivitás Alapkérdések a településfejlesztés szereplőivel kapcsolatban: Milyen mértékben, hogyan vesznek részt a fejlesztésekben? Hogyan jutnak érvényre a résztvevők érdekei?

1. Állam Állami szereplők hazánkban: Országgyűlés Kormány Történelmi fejlődés során: települések különböző fejlettségi szintet értek el Eltérő életteret tudnak biztosítani lakópolgáraik számára Nagyobb közösség (állam) feladata Települések közötti különbségek valamiféle mérséklése Bizonyos esélyegyenlőség biztosítása a települések számára

Települési esélyegyenlőség állami szintű mérséklésének ellentmondásai Állami központi szabályozás túlzott mértékű beavatkozása a települések objektív fejlődésébe „Mindenhatóság bűvölete” Objektív fejlődés: társadalmi, gazdasági, természeti törvények által befolyásolt fejlődés Szocialista időszak gyakori példái Gyakorlatban az esélyegyenlőség megteremtése nem jár együtt a hozzá szükséges eszme- és intézményrendszerek kialakulásával (pl. regionalizmus, autonómia) Források központi újraelosztási rendszere hibásan működik Szélső eset: egymással vetélkedő lobbyk küzdőtere

Állami részvétel aránya Országonként változó, függvénye: Történelmi tradíciók Gazdasági fejlettség (gazdagabb országok: kisebb állami részvétel) Települések szervezettsége Magyarországon, napjainkban: közvetetten túlsúlyos

Állami részvétel közvetett jellege Országgyűlés, kormány még nem hozta létre telfejl szükséges kereteit, azokat nem szabályozta Nincs településfejlesztésre vonatkozó törvény Nincsenek további végrehajtási típusú állásfoglalások Más vonatkozásban, más ügyekkel kapcsolatos állami döntések során jelentős állami részvétel Törvény, kormány- vagy miniszteri rendelet Helyi adók, vagyonátadás, területfejlesztési allokációk, gázszolgáltatás, építésügy Közvetett jelleg  sokszor nem kellően mérlegelt döntés után derül ki, hogy egyes beavatkozások a települések életében milyen konkrét következménnyel járnak Önkormányzati költségvetésekből kifizetett közalkalmazotti bérek Pl. a vegyesen lakossági forrásokból és önkormányzati kölcsönből épült települési közművek privatizálása Egyes csoportérdekeket szolgáló állami (ágazati típusú: környezetvédelmi, építésügyi) részvételi formák települések lakói számára nem mindenben előnyös

Állami részvétel túlsúlyos jellege Magyarországon túlzott mértékben érvényesül a központi befolyásolás Több évtizedes centralizált állami berendezkedés Még mindig sok kérdésben történik országgyűlési vagy kormányzati döntés Intézményi rendszer Állami szintű elhatározásokban a telfejl egyéb szereplőinek korlátozott a tényleges beleszólása Egyéb szereplők nagyobb beleszólása lehetne Kétkamarás parlament Erősebb települési és szakmai érdekképviselet Még szerényebb a települések beleszólása a telfejl kormányzati kereteinek meghatározásába Önkormányzati érdekképviseletek: véleményezési jog Kevés a kormányzati munkamegosztásban a tárcaérdekek alkuja között

Országgyűlés feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban Fejlesztés mozgásterét, kereteit határozza meg Általa alkotott törvény, határozat, irányelv jelentősen kihat a tel-fejl-re Általános keretek meghatározása Fogalmak Résztvevők Más fejlesztésekkel (mint pl. ágazati) való kapcsolatok Településfejlesztésre vonatkozó szabályozások meghatározása Tervezés és végrehajtás rendje Pénzügyi források köre és mértéke Külön támogatott településfejlesztési célok Normatív támogatások rendszere Kapcsolódó adó-, vám- és illetékkedvezmények

Településfejlesztés törvényi szabályozásának elmaradása Eddig elkészült törvények Önkormányzati tv. (1990) Területfejlesztési tv. (1996, 1999 módosítás), OTK De településfejlesztés: nincs törvényi szabályozás Kérdés: hova tartozik a településfejlesztés Komplex tevékenység: hatósági munkán túl szinte minden önkormányzati kérdés beletartozik Tartalmát autonóm módon csak az egyes önkormányzatok határozhatják meg Megoldások: Csak településüzemeltetési törvény legyen Csak településrendezési törvény legyen (bekerült az építésügyi törvénybe, de intézményrendszer, feladat- és hatáskörök nem fogalmazódtak meg) Terület- és településfejlesztési törvény legyen

Kormány feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban Kormányon belül minisztériumok és egyéb központi szervezetek Végrehajtási kérdések kezelése Központi források felhasználásának részletes szabályozása Sajátos helyzetű települések különleges kezelése Információs rendszer működtetése, szakmai szabályozások kialakítása

Melyik minisztériumhoz tartozzon a telfejl? Belügyminisztérium: Pintér S. Helyi önkormányzati ügyek  akkor településfejlesztés is BM Katasztrófák elleni védekezés Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Fellegi T. Fejlesztéspolitikáért szabályozása és ellenőrzése Területfejlesztés Vidékfejlesztési Minisztérium: Fazekas S. FVM+ Körny és Vízügyi Min. Közigazgatási és Igazságügyi tárca nélküli miniszter (Navracsics T.): jogi ügyek Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése Köziratok kezelésének szakmai irányítása Választójogi és népszavazási szabályozás Választások és népszavazások lebonyolítása Közigazgatás-szervezése

Település- és területfejlesztés egymáshoz való viszonya Ötv. óta vita: település- és területfejlesztés kapcsolatrendszerének intézményesülése központi és helyi szinten Csak a tudományos kutatások során létezik egyben? Kormányzati struktúra átalakulásánál: nincs önálló főhatóság (KTM–BM, FVM–BM) Területfejlesztés: közig. határon átnyúló gazdasági tevékenység  ilyen minisztériumhoz kellene kerülnie Nincs vita: telfejl és terfejl egymással szorosan összefügg Telfejl: leginkább önkorm-i hatáskör Vita: önkorm-i tevékenységek alá- vagy mellérendelődnek a terfejl-nek? Terfejl (beruházás, építés) Valamely önkorm ter-ére esik  telfejl-ő hatás (Nincs terfejl telfejl nélkül) Önkormányzat tervezési jogosultságába ütközik Telfejl (főleg nagyobb tel-k vonzáskörzeti funkciót érintők) Foglalkoztatás, tőkeáramlás, infrastruktúra, ellátórendszerek

2. Helyi önkormányzatok Általában: település ≠ önkormányzat Település (settlement): város (city, town) + falu (village) Önkormányzat, helyhatóság (municipality, local/self-government, local authority, LA): decentralizált Tanács (council): a központi hatalom dekoncentrált szerve – szocialista Mo. Magyarország ma: 1990-es önk-i tv: minden település egy önálló helyi önkormányzat is ~3200 települési önkormányzat – településfejlesztés kulcsszereplője megyei önkormányzatok (ezek is helyi önkormányzatok) Budapest: fővárosi + kerületi önkormányzatok

Helyi önkormányzatok Megyei önkormányzatok (ezek is helyi önkormányzatok): mérsékelt szerep Segítő, koordináló, véleményező, közreműködő, javaslattevő feladatok Felkérésre vagy egyes megállapodások alapján Budapest: fővárosi + kerületi önkormányzatok

Települési önkormányzat feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban Fejlesztésben a helyi szereplők tevékenységének összehangolása Település fejlesztési koncepciójának, programjának, éves tervének megalkotása, jóváhagyása Gazdasági és nem gazdasági társaságok, szervezetek, lakossági civil és egyéb szervezetek érdemi részvételének elősegítése a fejlesztés tervezésében és megvalósításában Helyi kedvezmények és irányelvek meghatározása Fejlesztési célú közhasznú foglalkozás szervezése

Települési szerepkörök nem teljes körűek Mo.: tényleges szerepkörük még jelentős továbbfejlesztésre szorul Önkormányzati tv: jelentős előrelépés a települések önállóságának megteremtésében, de: Nem követte a tel-k fejlesztésével kapcsolatos további szabályozás Önk-k gazdálkodási, pénzügyi helyzete, állami ktg-vetéssel való kapcsolata nem tartott lépést az önk-i önállósággal (önk-kat ellenőrző rendszer sem alakult ki megfelelően) Tel-k nem működhetnek teljes körűen a településfejlesztés vezető résztvevőjeként

Települési önkormányzatnak be kell vonnia a többi helyi partnert Települési önk-k részvétele a fejlesztés alanyai sorában meghatározó, kiemelkedő jelentőségű Számításba kell venni: mit képes megoldani, felvállalni Ne legyen túl sok feladat Le legyen lehetőségeit meghaladó feladat: pl. települési lakásgazdálkodás (nem önkormányzati tulajdon) Szűkös anyagi kondíciók  fejlesztés többi résztvevőjére is támaszkodnia kell (pl. gazdálkodói, vállalkozói szféra) Nem kizárólagos mindentudója a helyi társadalmi rétegek, csoportok szándékainak  ezt jobban közvetítik a civil szervezetek Bizonytalanság esetén meg kell kérdezni a polgárokat Igaz: választott képviselőtestülettel már a választókat képviselik

3. Gazdálkodó szervezetek Gazdálkodó tevékenységük során részesei a fejlesztéseknek (rt, kft, bt, egyéni vállalkozás, kht) Adófizetés, szponzoráció, vélemény, információ, javaslatadás, beruházás, építés, munkahelyszervezés Esetenként saját fejlesztési igényüket is meghaladó mértékben vesznek részt Mo: állami, önkormányzati források reálértékben alig növekedtek  egyre mértékadóbb tényező

Gazdálkodó szervezetek fejlesztési részvétele saját érdekeiért Gazdálkodóknak is érdeke Közvetlen vagy közvetett gazdasági (profit)-érdekük a részvétel a fejlesztésben Tudni kell: főleg a saját gazdálkodói érdekeik meghatározóak Részben egybeeshetnek a települési lakosság érdekeivel  ekkor jelentős fejlesztési erő Ismert és kiszámítható érdek (jó, komoly partnerek) – különben piac elmorzsolná őket

Gazdálkodó szervezetek fejlesztési részvétele más résztvevők érdekeiért Először a közös érdekeket kell körvonalazni a többi résztvevővel Közvetett részvétel olyan fejlesztésekben, ha az egyéb érdekeik szerint való Helyi munkaerőpótlás érdekében közoktatás segítése Saját dolgozók otthonteremtésének támogatása Helyi sportegyesület szponzorálása reklámcélból Sokszor többi szereplő érdekeivel nem azonosak  kompromisszumok

Gazdálkodási szereplők feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban Részvétel a tervezésben és végrehajtásban Gazdasági tevékenységükkel Anyagi eszközök önkéntes rendelkezésre bocsátásával Véleményalkotással Javaslataikkal Adatszolgáltatás a települési önkormányzat számára a törvényekben szabályozott körben és módon Fejlesztési tevékenységükről Gazdálkodási tevékenységükről

Nem minden áron van szükség a gazdálkodó szervezetek bevonása Szükség van közreműködésükre, anyagi erejükre, de: Szervezetek jellege és részvételi aránya nem mindegy Gumiabroncs-hasznosító üzem telepítése Nem kívánatos Hévízen Egyedül álló természeti adottságú meleg vizű tó Többszáz éves gyógyfürdői kultúra Megfelelőbb: munkanélküliséggel sújtott, jelentős külterülettel rendelkező egyéb településen Gazdálkodó szervezetek képviselete egyértelmű: magukat képviselik és jól

4. Nem gazdálkodó, társadalmi jellegű lakossági szervezetek Politikai pártok, egyházak, jóléti, karitatív szervezetek, legkülönfélébb szakmai és civil szervezetek Pl.: Nagycsaládosok Egyesülete, Levegő Munkacsoport, Falufejlesztési Társaság Mo.: különösen fontosak: sokáig nem volt szerepük  Betonkolosszus, településszerkezet

Nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek feladata a telfejl-sel kapcsolatban Szervezik a helyi társadalmat a részvételre Fejlesztési tervezésben Végrehajtásban Kifejezik a helyi társadalom egyes csoportjainak véleményét Elősegítik a fejlesztési koncepciók, programok és tervek konszenzusos kialakítását Társadalmi, lakossági ellenőrzést gyakorolnak a fejlesztések felett Befolyásolják a helyi közösségfejlesztést

Nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek Képviseletük általában választott módon jön létre De gyakran nincs valós társadalmi bázisuk vagy az általuk képviselt ügynek Háttérben gyakran egyéni vagy csoportérdekek mozgatják