Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Szerda 16.00-17.30 Gólyavár A.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Grammatica Rethorica Dialettica ************** Arithmetica Geometria Astronomia Musica.
Advertisements

Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
Tájékoztató a kötelezően választható szakirányokról és specializációkról Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék.
TÁMOP a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
Az Európán kívüli világ
FONTOS SZAVAK EGYHÁZ.
RETORIKA.
Jónás alakja mint önarckép
A szóbeli közlés felépítése
Logika 12. Retorika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
A KÖZÉPKORI NEVELÉS.
Görög filozófia.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Szállóigék, szólások, közmondások a stílusról, retorikáról
Az irodalomtudomány alapjai
Az irodalomtudomány alapjai
Reneszánsz iskolák és pedagógia Magyarországon
A reneszánsz zene és tánc
Az esszé Segédlet tanulóknak és tanároknak
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
Tematika 9. évfolyam irodalom.
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
Felvilágosodás Bevezető óra.
Az érvelés.
Az intézményes nevelés és oktatás története
Bevezetés a történettudományba
Pázmány Péter 22/A. 1. Életútja 1570-ben született (Nagy)Váradon Nemesi család sarja: apja, Pázmány Miklós bihari alispán Családja református, de anyja.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
2. Argumentációs szabályok (É 50−55) argumentációs szabályok meghatározzák, hogy mi mellett és mivel kell érvelni 1. a feleknek érveléssel indokolniuk.
A reformáció és ellenreformáció nevelésügye XVI-XVII. század
Pedagógiai antropológia és etika
A görög és római kultúra
A szövegszerkesztés menete
Összeállította: Dóber Valéria
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
Kicsoda Isten? 4. prédikáció
Egyetemek és vágánsok 14/A.
Európa városi történelme
Henkin-Hintikka játék (részben ismétlés) Alapfelállás: -Két játékos van, Én és a Természet (TW képviseli). - A játék tárgya egy zárt mondat: P. - Választanom.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
Az irodalomtudomány alapjai
Az irodalomtudomány alapjai
Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd ADs 035.
Az irodalomtudomány alapjai
Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia
A kvantifikáció igazságfeltételei “  xA(x)” akkor és csak akkor igaz, ha van olyan objektum, amely kielégíti az A(x) nyitott mondatot. “  xA(x)” akkor.
Prezentáziós Stratégia
Bevezetés a történettudományba I. A retorikus korszak Amikor még az élet tanítómestere volt.
Hans-Georg Gadamer ( ) hermeneutikai művészetelmélete
1 „Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.” C.F. Weizsacker.
Hegel ( ) művészetfilozófiája
Filozófiatörténet előadások 1I.
Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia szept ELTE BTK.
ISTEN NÉPE A JELENÉSEK KÖNYVÉBEN Gallusz László Belgrádi Teológiai Egyetem
Bevezetés a nyelvtudományba
A KÖZÉLETI SZÓBELISÉG Készítette: Gazdag Vilmos (II
Bevezetés a művelődés- és zenetörténetbe
Az ókori kultúrák.
LOVAGI ÉLET HIT-ÉLETELVEK.
Johannes Oporinus (1507–1568) levele Konrad Hubert (1507–1577) strassburgi lelkészhez, Bázel, november 25. „D. Conrado Huberto, D. Buceri Diacono,
Nagy elbeszélések október 4..
A klasszicizmus
FONTOS SZAVAK EGYHÁZ.
Retorikai alapfogalmak
Arany János: Vojtina Ars poeticája
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Szerda Gólyavár A

Szöveg és irodalmi szöveg Szöveg irodalmi szöveg szövegalkotás retorika

Szöveg és irodalmi szöveg ????????????????????????????????????????????????????????? Fümms bö wö tää zää Uu, pögiff, kwii Ee. Oooooooooooooooooooooooo, dll rrrrr beeeee bö dll rrrrr beeeee bö fümms bö, rrrrr beeeee bö fümms bö wö, beeeee bö fümms bö wö tää, bö fümms bö wö tää zää, fümms bö wö tää zää Uu: [...] /Kurt Schwitter: Ursonate (1926) (Auszug)/

Szöveg és irodalmi szöveg Szöveg – irodalmi szöveg – szövegalkotás - retorika lat. texere – „szőni, művészien összefonni” (ném. weben) lat. textus – “szövevény” – ném. Text (s Gewebe, s Geflecht) ang. text fr. texte

Szöveg és irodalmi szöveg szövegelmélet: 1970-es évektől szöveg tulajdonságai koherencia zártság jólformáltság jólszerkesztettség kommunikatív intenció

Szöveg – szövegelmélet Szövegdefiníciók: Klaus Brinker) „Der Terminus Text bezeichnet eine begrenzte Folge von sprachlichen Zeichen, die in sich kohärent ist und die als Ganzes eine erkennbare kommunikative Funktion signalisiert.“ (Klaus Brinker) szöveg = „nyelvi jelek véges sorozata, amely önmagában koherens, és mint egész felismerhető kommunikációs funkciót jelez.” T.A. van Dijk) szöveg = olyan nyelvi jelek/mondatok sorozata, amelyeknek van makrostruktúrája (T.A. van Dijk) Szövegelmélet: interdiszciplinaritás

Szöveg – szövegelmélet szöveg: sokrétűen strukturált egység, példa: van Dijk modellje szövegstruktúrák: 1) a szöveg szintjei szerint: 2) terjedelem/”hatókör” szerint: 3) a struktúrák formája/milyensége szerint:

Szöveg – szövegelmélet szöveg: sokrétűen strukturált egység példa: van Dijk modellje szövegstruktúrák: 1) a szöveg szintjei szerint: - fonológiai szöv.str. - szemantikai szöv.str. - szintaktikai szöv.str. - pragmatikai szöv.str.

Szöveg – szövegelmélet szöveg: sokrétűen strukturált egység, példa: van Dijk modellje szövegstruktúrák: 2) terjedelem/”hatókör” szerint: - mikrostruktúrák - makrostruktúrák

Szöveg – szövegelmélet szöveg: sokrétűen strukturált egység, példa: van Dijk modellje szövegstruktúrák : 3) a struktúrák formája/milyensége szerint: - retorikai struktúrák - szuperstruktúrák - prezentáció

Szöveg – szövegelmélet elemi műveletek minden szinten:  addíció  ellipszis  permutáció  szubsztitúció

Szöveg - szövegelmélet retorika és szövegelmélet kapcsolata ném. Textwissenschaft ang. discourse analysis fr. science du texte

Irodalmi szöveg – retorika Retorika: cél: a hallgatóság tudatos, célzatos befolyásolása, meggyőzése, ismereteinek, véleményének, kívánságainak manipulálása, speciális szövegjegyek alkalmazásával

Retorikai ismeretek “(…) az ékesenszóllás olyan mesterség, amely a kicsiből nagyot és a nagyból kicsit tud csinálni.” /Nagyenyedi tankönyv, 1839, Iszokratész nyomán/

Retorikai ismeretek Szónoklat: gör. eiro / lat. oro – „beszélni” gör. tekhné / lat. ars – „gyakorlati tudomány”, „művészet” = „szép beszéd/ékesszólás tudománya” Cél: lat. convincere / ném. überzeugen / ang. convince / fr. convaincre / lat. persuadere / ném. überreden / ang. persuade / fr. persuader

Retorikai ismeretek: „klasszikus” retorika Ókor görög városállamok: népgyűlések törvényszékek ünnepségek - Empedoklész - leontinoii Gorgiász: lat. elocutio „a beszéd hatalma nem ismer határokat, megfelelő alkalmazásukkal minden véghezvihető” - Platón: gör. retorikhé tekhné, - Gorgiász, Phaidrosz - Arisztotelész: Retorika

Retorikai ismeretek “Minthogy a szónoklás művészetének segítségével igaz és hamis dolgokról is meg lehet győzni az embereket, ki merné azt állítani, hogy a hazugság elleni harcban fegyvertelenül kell az igazságnak a maga védelmében helyt állnia, hogy tudniillik azok, akik hamisságokról akarják meggyőzni hallgatóikat, már a bevezetésben képesek legyenek őket jóindulatúvá, figyelmessé és könnyen taníthatóvá tenni, ellenfeleik pedig ne tehessék ugyanezt?” /Szent Ágoston: A keresztény tanításról/

Retorikai ismeretek: „klasszikus” retorika ókori Róma: lat. ars oratoria - Marcus Tullius Cicero: De inventione De oratore - Marcus Fabius Quintilianus: Institutio oratoria - Pszeudo-Longinosz - Tacitus - Diomédész: Ars grammatica

Retorikai ismeretek: „klasszikus” retorika Középkor: retorika – /filozófia, teológia/ lat. septem artes liberales trivium: grammatika, retorika, dialektika quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia, zene

Retorikai ismeretek grammatika: helyes beszéd tudománya (lat. ars recte dicendi) retorika: „jó” beszéd/nyelvhasználat tudománya (lat. ars bene dicendi)

retorika 3 válfaja költészettan (lat. artes poetriae) költészet elmélete, versírás tanítása írásműszerkesztés (lat. ars dictaminis): prózaszövegek, levelek, oklevelek, kancelláriai, jegyzői foglalkozás) prédikáció (lat. ars praedicandi) prédikáció mint szónoklat + Biblia-magyarázat egyházi szónoklattan ( homiletika ): Szent Ágoston: De doctrina christiana IV. könyv

Retorikai ismeretek írásműszerkesztés - (lat. ars dictaminis): Pl. „Liber ruber” (Pannonhalma, 1241k.)

Retorikai ismeretek: „klasszikus” retorika Reneszánsz és humanizmus: ókori, főleg cicerói alapok retorika: oktatás, irodalom, udvari-társadalmi élet, törvénykezés, egyház, teológia Friedrich Riederer: első német retorikai összefoglaló (1493) 15. sz. végétől: retorikai művek a humanista oktatás részeként (Philipp Melanchton) 17. század: barokk kor retorikus költészettanok: normatív poétikák Julius Caesar Scaliger, Martin Opitz, Georg Philipp Harsdörffer

A „klasszikus” retorika szerkezete A beszédmű megalkotásának „rendje”: = lat. officia oratoria 1) inventio 2) dispositio 3) elocutio 4) memoria 5) pronuntiatio

A „klasszikus” retorika szerkezete 1) inventio: „feltalálás”, „feltárás” az elérni kívánt hatás alapján a szónoklat: A) lat. docere:,tanít’ (,informál’) – intellektuális hatás; B) lat. delectare:,gyönyörködtet’ (szórakoztat) – emocionális hatás; C) lat. movere:,megindít’,,cselekvésre ösztönöz’

A „klasszikus” retorika szerkezete 1) inventio: „feltalálás”, „feltárás” a szónoklat tárgya szerint: 3 fajta/műfaj (lat. genera orationis) a) lat. genus iudiciale:,törvényszéki beszéd’ b) lat. genus deliberativum:,tanácskozó/politikai beszéd’ c) lat. genus demonstrativum:,ünnepi/bemutató beszéd’

A „klasszikus” retorika szerkezete lat. inventio:,feltárás’ – érvek feltárása - belső érvek – toposzok =,érvforrások’ (lat. locus communis, ném. Gemeinort/ Gemeinplatz, ang. commonplace, fr. lieu commun) - „formai” – definíció, hasonlat, ellentét - „tartalmi” – pl. bukolikus költészet - „gondolatsor” (E. R. Curtius) - külső érvek – „témától, beszélő személytől függetlenül létező nyelvi bizonyítékok”

Retorika E.R. Curtius: A toposzok azok a közhelyszerű gondolatok, hasonlatok, általános igazságok, amelyek az ókortól kezdve végigkísérik az európai kultúrát.

A „klasszikus” retorika szerkezete lat. inventio:,feltárás’ – érvek feltárása érvlelőhelyek „quis, quid, ubi, quibus auxilis, cur, quomodo, quando” /Matthieu de Vendôme (13.sz.) „Who, what, and where, by what help, and by whose: Why, how, and when, do many things disclose.” /Thomas Wilson (16. sz.)/

A „klasszikus” retorika szerkezete 2) lat. dispositio -,elrendezés’ egységei a) lat. exordium -,bevezetés’ (gör. prooimion) b) lat. narratio -,elbeszélés’ (gör. diegészisz) c) lat. argumentatio -,érvelés’ (gör. pisztisz) - lat. confirmatio -,bizonyítás’ - lat. refutatio -,cáfolat’ d) lat. peroratio -,befejezés’ (gör. epilogosz) - lat. conclusio -,rövid összefoglaló’ - lat. recapitulatio -,ismétlés’ - eltérés a klasszikus példától lehetséges

Retorikai ismeretek: a „klasszikus” retorika szerkezete Argumentáció: „De még nagyobb okát is mondom, a’ hogy az idő rossz, és olyankor járni tengeren nem egészséges, mert ha az a kis hajó hirtelen el találna fordulni, jó étszakát az egészségnek és mindennek. Én pedig olyan bátor vagyok a tengeren, hogy ha egy kevéssé a hajó egy oldalára fordul, már azt gondolom, hogy a halaknál leszek vacsorán. Erre azt fogja kéd felelni, hogy eleget jártam a tengeren. Én pedig azt felelem a kéd feleletére, hogy azzal dicsérhetem magamot, hogy mindenkor olyan félénk voltam, és hogy nem tartok nyomorúságosabb dolgot, mint a néma halak országában lakni.” / Mikes K.: Törökországi levelek, 25/

Retorikai ismeretek: a „klasszikus” retorika szerkezete Epilógus: „Célom a tetszés volt. S ma már Oda a szellem, oda a báj; S kétségbe kéne esni ma, Ha nem könnyítene szent ima, Mely a kegyelem kényszere, S minden hibának gyógyszere. Ha vártok hát bocsánatot, Nekem is megbocsássatok.” /Shakespeare: A vihar - Ford. Babits M./

Retorikai ismeretek: a „klasszikus” retorika szerkezete értelmi jelleg exordium – narratio – argumentatio – peroratio érzelmi jelleg

A „klasszikus” retorika szerkezete 3) lat. elocutio -,ékesszólás’ (gör. lexisz) – 3 fő terület A) stíluskövetelmények (virtutes elocutionis): - világosság, szabatosság és tisztaság B) stílusfajták/-szintek (genera elocutionis): a) genus humile: mindennapi/közönséges stílusszint (lat. docere). b) genus medium/mediocre: középső stílusszint (lat. delectare). c) genus grande/grave/sublime: magas/emelkedett stílusszint magas/magasztos stílus) (lat. movere).

Retorikai ismeretek 4. memoria -,memorizálás‘,,emlékezet‘ 5. pronuntiatio –,előadás’