A talaj összes nitrogén tartalmának meghatározása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A vízben oldott oxigén meghatározása
Advertisements

A víz oxigéntartalmának meghatározása
Az ammónia 8. osztály.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Karbonát-, foszfát-, nitrátionok
SO2.
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
Vízminőségi jellemzők
A talaj összes szulfát-tartalmának meghatározása
A talaj mikrobiális biomassza meghatározása fumigációs módszerekkel.
6. Sav – bázis titrálások Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Sav – bázis titrálások.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Kénsav H2SO4.
Ammónia.
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
A VEGYI KÉPLET.
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Születés másodperc hidrogén és hélium
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
KÉSZÍTETTE: Takács Zita Bejer Barbara
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
23. Szappanfőzés.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
33. Tojásfehérje vizsgálata
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
A kénsav és sói 8. osztály.
A salétromsav és a nitrátok
A sósav és a kloridok 8. osztály.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Környezeti analitikai vizsgálatok Fogarasi József 2009.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
A talaj szervetlen nitrogén-tartalmának meghatározása
Arginin ammonifikáció Készítette: Vas Nóra. Arginin ammonifikáció Ammonifikáció mérésére szolgáló labor kisérlet Ammonifikáció fontossága:  Ökoszisztémák.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Készítette: Cserdi Péter Környezetmérnök szakos hallgató Szerves foszfor extrakciója talajból.
Talaj összes foszfor tartalmának meghatározása
Nitrogén mineralizáció
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Vizes oldatok kémhatása
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Nitrogén csoport V. főcsoport. Sorold fel az V. főcsoport elemeit és vegyjelüket! NitrogénNnemfémgáz FoszforPnemfémszilárd ArzénAsfélfémszilárd AntimonSb.
Redoxi titrálások Kvantitatív analízis. Titrimetriás módszerek Sav-bázis titrálások  acidi-alkalimetria Redoxi tirálások Komplexometriás titrálás Csapadékos.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
Milyen kémhatásokat ismersz?
A nitrogén és vegyületei
Készítette: Szenyéri veronika
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
A minta-előkészítés műveletei
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
MŰSZAKI KÉMIA 3. KÉMIAI EGYENSÚLY ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Előadás másolata:

A talaj összes nitrogén tartalmának meghatározása Készítette: Berta Barbara BME-VBK Környezetmérnök MSc

Nitrogén a talajban A nitrogén-körforgalom a mikroorganizmusok és a talaj között játszódik le. A növények a nitrogént a talajból ammónium-, nitrit- és nitrátion formájában veszik fel. A szervetlen nitrogénformák az összes nitrogén 1–5%-át teszik ki. A talajban a nitrogén ásványi (NH4+, NO3–) formában van jelen. Az avarrétegben és a humuszszintben, a szilárd fázisban szinte csak szerves formában kötött nitrogén található.

Kjeldahl módszer A szerves és szervetlen anyagok nitrogéntartalmának meghatározására alkalmas technika. Fő lépései: Roncsolás Desztilláció Titrálás.

Roncsolás A szerves minta nitrogéntartalmú vegyületeinek tömény savval (kénsavval) történő lebontása. Végrehajtása: a homogén mintát tömény kénsavban forralják ennek eredményeképpen a nitrogéntartalmú vegyületekből ammónium szulfát keletkezik.

Roncsolás menete Kimérünk 1 g talajt egy roncsolócsőbe 10 g roncsoló keveréket adunk hozzá Hozzáadunk 20 cm3 kénsavat A roncsolás 360°C-on 2 óra alatt megy végbe, majd egy éjszakán át tartó roncsolás következik 200°C-on Miután a minta lehűlt, összekeverjük 50 ml desztillált vízzel, és hagyjuk kihűlni újra.

Desztilláció A savas roncsolmányhoz lúgos oldatot adunk, ezáltal az abban megtalálható ammónium, illékony (gáz halmazállapotú) ammóniává alakul, melyet kiforralunk az oldatból és kondenzációt követően elnyeletjük egy másik edényben található fogadó oldatba.

A felhígított kénsavas ammónium-szulfát oldatot tömény nátrium-hidroxid oldattal semlegesítjük, majd meglúgosítjuk. Az erős bázis hatására az ammónia kiszorul az ammónia-szulfátból, amely így forralás során eltávolítható az oldatból. H2SO4 + 2NaOH Na2SO4 + 2 H2O (NH4)2SO4 + 2NaOH Na2SO4 + 2NH4OH 2NH4OH 2NH3 + 2H2O

Desztillálókészülékben forralva a lúgos oldatot, az eltávozó ammónia mennyisége megköthető ismert térfogatú és töménységű bórsavoldatban: H[B(OH)4] + NH3 (NH4) [B(OH)4] A desztilláció befejezése után a felesleges bórsavat megtitráljuk kénsav-mérőoldattal: 2(NH4) [B(OH)4] + H2SO4 (NH4)2SO4 + H[B(OH)4]

Titrálás Ennek során meghatározzuk a fogadó oldatban elnyelődött ammónia mennyiségét. A mintában lévő nitrogén mennyisége a fogadó (elnyelető) oldatban megtalálható és a titrálás során mennyiségileg meghatározott ammónium ionok mennyiségéből számolható.

Számolás Ahol: fogyás = fogyás – vak normalitás = 0,5 egyenérték (Et) = 14 hígítás = 1 bemérés = minta tömege.

Források, felhasznált irodalom J.C.Forster: Soil nitrogen (Soil sampling, handling, storage and analysis, p79-81.) Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár, http://www.tankonyvtar.hu/biologia/erdeszeti-okologia-080904-103 Élelmiszeranalitikai Szakmai Portál, http://elelmiszervizsgalat.hu/content/view/146/104/ Órai jegyzet (Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola, Fodor József Élelmiszeripari Tagintézmény), http://www.fodorj-szeged.sulinet.hu/~dombovari/minell/Feherje.pdf