§ KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Levegőminőség. Terhelés minden olyan anyag és E, ami többletként adódik a természetes állapothoz Csoportosítás - méret/halmazállapot (ülepedő por, korom;
Advertisements

A környezetszennyezés forrásai
KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPISMERETEK Hatásvizsgálat és szabályozás
Atmoszféra - A Földünk légköre
KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT. ELŐREJELZÉSI MÓDSZER: CÉLJA VALAMILYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE ÉS.
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet változásai Nyíregyháza, október 2.
Kibékíthető ellentétek? Környezetvédelmi osztályvezető
Szakdolgozat A közúti közlekedés környezetterhelése Debrecenben
Vízelvezetés. Megoldások, tervezendő műtárgyak. Részletrajzok.
A környezeti hatástanulmányok készítése vállalkozói szemmel
A Környezettani Hatásvizsgálat hazai gyakorlata Dr. Kárász Imre Környezettudományi Tanszék.
A környezetirányítás jogszabályi háttere
© Gács Iván (BME)1/13 Kémények megfelelőségének értékelése Az engedélyezi eljárások egy lehetséges rendszere (valóság és fantázia )
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSA A FELSZÍNI
Környezeti kárelhárítás
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI
KÖRNYEZETI HATÁSOK SZÁMBAVÉTELE EGY AUTÓPÁLYA PÉLDÁJÁN
Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
© Gács Iván (BME) 1/36 Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése.
KHV módszerei ellenőrzőjegyzékek; mátrixok; kvantitatív módszerek;
Környezeti hatásvizsgálat (1.) Alapfogalmak, a KHV helye és szerepe a környezet vizsgálatok rendszerében Biomonitoring/9. Dr. Kárász Imre egyetemi tanár.
A levegőkörnyezet állapotának értékelése modellszámításokkal
SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Ipar VOC Felszíni ózon Mezőgazd. termés Közlekedés Energia termelés Háztartás Mezőgazd. NO x NH 3 PM SO 2 PM koncentráció.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Környezetvédelmi képzés vegyipari alapozással
Változások a hazai zaj- és rezgésvédelmi védelmi szabályozásban
© Gács Iván (BME) 1/12 Energetikai levegőszennyezés folyamatai, matematikai modellezése Környezet- menedzsment.
© Gács Iván (BME) 1/12 Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT. ELŐREJELZÉSI MÓDSZER: CÉLJA VALAMILYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE ÉS.
KÖRNYEZETTECHNIKA.
Felszín alatti vizek védelme
Felszín alatti vizek minősítése
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Felszín alatti vizek minősítése
BME VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK MTA VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓCSOPORT KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPISMERETEK Clement Adrienne egy. docens
Levegőtisztaság-védelem
Hulladéklerakók izolálása. Házi dolgozat Készítette: Bognár Emese Mária BME – VBK Környezetmérnöki szak II. Év (2009/10.) Neptun kód: E8L87S.
Levegő szerepe és működése
Talajszennyezés.
Vízszennyezés.
A légkör és a levegőszennyezés
A felszíni vizek védelmének új szabályozása Botond György vezető főtanácsos Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya.
Beruházásokhoz kapcsolódó Környezetvédelmi tervezés és engedélyeztetés
Eljárás fajták a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó tevékenységek szerint.
A tájvédelmi szakhatósági közreműködés 166/1999. (XI.19.) Korm.rendelet szerinti korábbi gyakorlat Kardos Mária Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2014.
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSA A FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-LEFOLYÁS SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉGÉRE Dr. Buzás Kálmán BME VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK Kecskemét.
hatásterület lehatárolása az IMMI 2011 szoftver segítségével
Környezetvédelem.
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Egy termálfürdő használt vizének vizsgálata, felszíni vízfolyásba való bevezetésének modellezése, és a fellépő környezetterhelések minimalizálásának lehetőségei.
Környezetgazdálkodás 1.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
TÁMOP /1-2F Méréstechnika gyakorlat II/14. évfolyam A környezetterhelés következményei.
TÁMOP /1-2F Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül Fürchtné Mayer.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS IPART, KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VESZÉLYES ANYAG TERHELÉS A FELSZÍNI ÉS.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
GEOTERMIKUS ENERGIA KINYERÉS JOGI HÁTTERE, HATÓSÁGI FELTÉTELEI Készítette : Hojdákné Kovács Eleonóra Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi.
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Előadás másolata:

§ KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ELŐREJELZÉSI MÓDSZER: CÉLJA VALAMILYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE, EZEN KERESZTÜL A DÖNTÉSHOZÓK BEFOLYÁSOLÁSA. KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY (KHT): A HATÁSVIZSGÁLAT SORÁN KÉSZÜLŐ SZAKMAI DOKUMENTUM ELŐZETES KHV, RÉSZLETES KHV (régen) Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás § 44/1984 (XI.26.) MT rendelet: KHV előírása az állami nagyberuházásokra 152/1995 (XII.12.) korm. rendelet (többször módosított): Hatásvizsgálat köteles tevékenységek köre és a hatósági eljárás részletes szabályai 314/2005 (XII.26) rendelettel módosított 20/2001 (II. 14.) korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

HATÁSVIZSGÁLAT KÖTELES TEVÉKENYSÉGEK MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS ÁLLATTARTÓ TELEPEK, FAKITERMELÉS BÁNYÁSZAT SZÉN, TŐZEG, OLAJ, ÉRCEK FELDOLGOZÓIPAR PAPÍR-, OLAJIPAR, KOMPLEX VEGYIMŰVEK (MŰTRÁGYA, GYÓGYSZER, NÖVÉNYVÉDŐSZER, VEGYI ALAPANYAGOK, STB.), KOHÁSZAT, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK ENERGIAIPAR HŐERŐMŰ, ATOMERŐMŰ, VIZIERŐMŰ, TÁVVEZETÉKEK, VÍZKIVÉTEL SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, INFRASTRUKTÚRA GYORSFORGALMI ÚT (AUTÓPÁLYA, AUTÓÚT), VASÚTVONAL, KIKÖTŐ, REPÜLŐTÉR, SZÁLLÍTÓ VEZETÉK (OLAJ, GÁZ), GÁZ-, OLAJTÁROLÓ, HULLADÉKLERAKÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ, SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP, DUZZASZTÓMŰ, VÍZTÁROZÓ MEGJEGYZÉSEK: ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS MEGLÉVŐK BŐVÍTÉSE MÉRET (TELJESÍTMÉNY) KÜSZÖB FELETT KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK ESETI ELBÍRÁLÁSA ALAPJÁN EGYÉB TEVÉKENYSÉGEKRE IS ELŐÍRHATÓ

BERUHÁZÓ (FELADATA A KHT ELKÉSZÍTTETÉSE) HATÁSVIZSGÁLAT KÉSZÍTÉSE (KHT) RÉSZTVEVŐK: BERUHÁZÓ (FELADATA A KHT ELKÉSZÍTTETÉSE) SZAKÉRTŐK (A KHT-T ELKÉSZÍTŐ MUNKACSOPORT) HATÓSÁGOK (ENGEDÉLYEZÉS, HATÁRÉRTÉKEK BETARTATÁSA, SZANKCIONÁLÁS) ÉRINTETTEK („NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA”: HATÁSVISELŐK, ÉRINTETT LAKOSOK) MIRE KELL A KHT-T KÉSZTENI? AZ ÉPÍTÉSI FÁZISRA AZ ÜZEMSZERŰ ÁLLAPOTRA A TEVÉKENYSÉG ELMARADÁSÁRA („0 ÁLLAPOT”) BALESET ESETÉRE TEVÉKENYSÉG (LÉTESÍTMÉNY) FELHAGYÁSA UTÁN

§ KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK A HATÁSVIZSGÁLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA HATÓTÉNYEZŐK LÉTÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA HATÁSFOLYA-MATOK FELTÉR-KÉPEZÉSE AZ ÁLLAPOT- VÁLTO- ZÁSOK BECSLÉSE A HATÁS- TERÜLETEN AZ ÁLLAPOT- VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE AZ EGYES ELEMEKRE ÉS A KÖRNYEZET EGÉSZÉRE (HÁTTÉR- HATÁS + ELŐIDÉZETT HATÁS) A HATÁSTERÜLET BECSLÉSE, LEHATÁROLÁSA A HATÁSTERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA § KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK

TÁRSADALMI GAZDASÁGI HATÁSOK A HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE: HATÁSMÁTRIX HATÓTÉNYEZŐK 0 ÁLLAPOT ÉPÍTÉSI FÁZIS 1. ALTERN. 2. ALTERN. … HATÁSVISELŐK LEVEGŐ    VÍZ TALAJ ÉLŐVILÁG EMBER TÁJ MŰVI ELEMEK TÁRSADALMI GAZDASÁGI HATÁSOK

KÖRNYEZETI HATÁSOK SZÁMBAVÉTELE EGY AUTÓPÁLYA PÉLDÁJÁN

Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok Szennyezőanyag források kopás (fékek, abroncs, útburkolat) égéstermékek (aeroszol) légköri kiülepedés (száraz) Terjedési utak szél, menetszél száraz kiülepedés Befogadók légkör (aeroszol) útfelület, talajfelszín, hó (felhalmozódás) jármű karosszéria és egyéb alkatrészek Légkör Száraz időszakban

LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK EMISSZIÓK MEGHATÁROZÁSA FAJLAGOS EMISSZIÓK (EGYSÉGJÁRMŰ) FORGALOM NAGYSÁGA ÉS SEBESSÉGE (TERVEZÉSI PARAMÉTEREKBŐL PROGNOSZTIZÁLT ADATOK), Ej/h SZENNYEZŐANYAGOK: GÁZOK: CO, CO2, NO, NO2, PAH-ok (ÉGÉSTERMÉKEK), VOC (ÜZEMANYAG PÁROLGÁSA), O3, PAN (FOTOKÉMIAI ÚTON) SZILÁRD: KOROM, FÉMEK, GUMI, ASZFALT (GUMIABRONCS, ALKATRÉSZEK, FÉKBETÉTEK, ÚTBURKOLAT KOPÁSÁBÓL)

egyenérték tényezővel Átszámítás: egyenérték tényezővel Forrás: uvt.bme.hu

Motor beállítás hatása a kipufogógáz károsanyag összetételére LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK Motor beállítás hatása a kipufogógáz károsanyag összetételére

LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK TERJEDÉS, HATÁSTERÜLET LEHATÁROLÁSA: TRANSZPORT METEOROLÓGIAI TÉNYEZŐK: URALKODÓ SZÉLIRÁNY, SZÉLSEBESSÉG LÉGKÖR STABILITÁSA FELSZÍNBORÍTOTTSÁG, ÚTSZÉLI NÖVÉNYZET FORRÁS MAGASSÁGA Forrás: uvt.bme.hu

STABILITÁSI NOMOGRAMOK LÉGKÖR STABILITÁSA STABILITÁSI NOMOGRAMOK Szórás y irányban Szórás z irányban A-F: stabilitási indikátorok (szuperadiabatikus-inverzió)

STABILITÁSI INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA 1. Pasquill-féle indikátorok

STABILITÁSI INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA 2. Szepesi-féle indikátorok

SZÓRÁSOK SZÁMÍTÁSA 2. z0 érdességi paraméter p paraméter

LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK HATÁSVISELŐK: ÉLŐVILÁG – EMBER IMMISSZIÓS HATÁRÉRTÉKEK BETARTÁSA A LAKOTT TERÜLETEKEN (ÖVEZETEK) Forrás: uvt.bme.hu

ZAJ EMISSZIÓK FORRÁS: MOTORZAJ, GÖRDÜLŐZAJ ZAJKIBOCSÁTÁS FÜGG: JÁRMŰ TÍPUSA (MOTOR, SZGK, TEHERAUTÓ, BUSZ) SEBESSÉGE ÚTBURKOLAT ZAJTERJEDÉS ENERGIA (NYOMÁSHULLÁM) TERJEDÉSE: HŐMÉRSÉKLET, PÁRATARTALOM, FELSZÍN BORÍTOTTSÁGA (VISSZAVERŐDÉS) ZAJVÉDŐ LÉTESÍTMÉNYEK (ÁRNYÉKOLÓ FAL, NÖVÉNYSÁV)

ZAJ HATÁSVISELŐK ELTÉRŐ ÉRZÉKENYSÉGŰ BEÉPÍTETT TERÜLETEK (LAKÓ-, IPARI/KERESKEDELMI, GYÓGY/ÜDÜLŐ) NAPPALI/ÉJSZAKAI HATÁS Forrás: uvt.bme.hu

VIZEKET ÉRŐ HATÁSOK MENNYISÉGI HATÁS FELSZÍN ÁTFORMÁLÁSA  LEFOLYÁSI PÁLYÁK MEGVÁLTOZTATÁSA, KERESZTEZÉSEK (VÍZÁTVEZETÉS) BURKOLT FELSZÍN  NÖVEKVŐ FELSZÍNI LEFOLYÁS FELSZÍN ALATTI VÍZ BEVÁGÁSOK METSZIK A VÍZVEZETŐ RÉTEGEKET (HEGY, DOMBVIDÉK) ÚTPÁLYA ALAPOZÁSA ELÉRHETI A TALAJVÍZ SZINTET

Annahegyi csapadékvíz tározók (M0)

VIZEKET ÉRŐ HATÁSOK MENNYISÉGI HATÁS FELSZÍN ÁTFORMÁLÁSA  LEFOLYÁSI PÁLYÁK MEGVÁLTOZTATÁSA, KERESZTEZÉSEK (VÍZÁTVEZETÉS) BURKOLT FELSZÍN  NÖVEKVŐ FELSZÍNI LEFOLYÁS FELSZÍN ALATTI VÍZ BEVÁGÁSOK METSZIK A VÍZVEZETŐ RÉTEGEKET (HEGY, DOMBVIDÉK) ÚTPÁLYA ALAPOZÁSA ELÉRHETI A TALAJVÍZ SZINTET SZENNYEZŐDÉS FORRÁSOK: ÁSVÁNYOLAJ, OLAJSZÁRMAZÉKOK (ÜZEMANYAG, MOTOROLAJ, FÉKFOLYADÉK) ASZFALT, GUMIABRONCS KOPÁSA, FÉM ALKATRÉSZEK: NEHÉZFÉMEK (Cu, Cr, Ni, Zn, Cd) CSÚSZÁSMENTESÍTÉS : NaCl, KCl BEFOGADÓ: FELSZÍNI VÍZ, TALAJ – FELSZÍN ALATTI VÍZ MENNYIRE ÉRZÉKENY? (ÁLLÓVÍZ, VÍZBÁZIS STB.) BALESETI EREDETŰ VÍZSZENNYEZÉS

Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok VIZEKET ÉRŐ HATÁSOK Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok Források kerék és alváz lemosódás karosszéria lemosódás útburkolat lemosódás nedves kiülepedés olvadó hó Terjedési utak lefolyás a burkolatról fröcskölés Befogadók a csapadékvíz elvezetésétől függően: talaj, folyóvíz, állóvíz Légkör Állóvíz, folyóvíz, talaj Nedves időszakban

Autópálya lemosás M7, 2005. szeptember 9. Cr Komponens Lefolyás Tartálykocsi (kontroll) eleje vége keverék pH - 7,33 7,34 7,42 7,85 KOIk mg/L 22,9 22,1 18,6 1,28 Összes N 2,0 2,5 1,66 8,6 Összes P 1,18 0,69 1,11 0,06 Lebegő anyag 20 14 18 6 Cd g/L 1,27 0,83 1,03 0,05 Cr 20,8 15,2 31,3 1,1 Cu 39,7 18,2 42,9 16,6 Hg 2,22 1,12 3,4 0,16 Ni 56,9 10,3 26,0 6,7 Pb 24,2 49,8 33,2 3,51 Zn 509 470 504 3,61

Felületi terhelések térbeli eloszlása: száraz időszakban végzett lemosási kísérlet hasonló forgalom nagyság ellenére eltérések a helyszínek között: padkánál jóval magasabb értékek, beljebb kb. állandó (~háttér) helyi forgalom dinamika (fékezések gyakorisága) burkolat egyenetlensége (csapdázódási potenciál) Cu Sb Pb kevés fékezés gyakori hirtelen fékezések gyakori fékezések © Budai Péter, 2011

Felületi terhelések térbeli eloszlása: száraz időszakban végzett lemosási kísérlet a helyszínek között nincs jelentős eltérés független a fékezések gyakoriságától kiegyenlítettebb keresztmetszeti eloszlás mindenhol magasabb a háttérnél (burkolatra tapadó kopástermékek) Zn Cd kevés fékezés gyakori hirtelen fékezések gyakori fékezések © Budai Péter, 2011

Lefolyó víz vizsgálata surrantóban: Helyszíni mintavevő működése Surrantó elem Terelővályú 2 mm vastag műanyag lapból (U-alakban beszorítva) rézsű Szűrőháló (szúnyogháló) „önműködő” az áramlást minimális mértékben módosítja időben egymást követő mintasorozat nyerhető feltöltődési idő! Durvaszemcse-ülepítő (T-idom) tartóbak (hungarocell) Műanyag elvezető cső túlfolyó sorba kötött mintatároló flakonok © Buzás K, Budai P, 2009

Lefolyás szennyezettségének időbeli változása – KOI és TPH „first flush”

A lefolyás TPH szennyezettségének jellemzése Nagyítás: 400 x 5 mm pelyhes agglomerátum „olaj a vízben” emulzió A szilárdanyag tartalom mintegy 10%-a kolloidális, 60-95%-a kvázi-kolloidális méretű. Olajcseppek a szilárd (gumiabroncs és aszfalt morzsalék-szemcsék, valamint a PAH-ok aeroszol részecskék) felületére tapadnak. Pelyhes agglomerátum → eltávolíthatóságot befolyásolja! (ülepítés, szűrés) © Buzás Kálmán, 2009

TALAJ TALAJ KITERMELÉSE ÉLŐHELYEK MEGSZÜNTETÉSE ARCHEOLÓGIAI ÉRTÉKEK LEFOLYÓ VÍZZEL KÖZVETÍTETT SZENNYEZÉS NEHÉZFÉMEK (AKKUMULÁCIÓ A TÁPLÁLÉKLÁNCBAN) SZÉNHIDROGÉNEK (benzin, motorolaj, kenőolaj, PAH) SÓK (TALAJSZERKEZET ROMLÁSA, NÖVÉNYEK) nyári időszak téli időszak

ANNAHEGYI ISZAP ÉS TALAJ-MINTÁK NEHÉZFÉM TARTALMA

„Kémiai időzített bomba”: kapacitás kimerülése

HATÁSOK AZ ÉLŐVILÁGRA (BOTANIKAI, ZOOLÓGIAI) ÉLŐHELYEK ELSZIGETELÉSE, MEGSZÜNTETÉSE ( VÉDETT TERÜLETEK, TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA) VÁNDORLÁSI ÚTVONALAK ELVÁGÁSA, FRAGMENTÁLÓDÁS ( VADÁTJÁRÓK, ALAGUTAK) EMISSZIÓS HATÁSOK (LÉGSZENNYEZÉS, ZAJ, VÍZSZENNYEZÉS) BALESETEK ( VADVÉDELMI KERÍTÉS)

HATÁSOK AZ ÉLŐVILÁGRA (BOTANIKAI, ZOOLÓGIAI) VADÁTJÁRÓK, ALAGUTAK KEVÉS MŰKÖDIK JÓL MEGFELELŐ HELY FELVEZETÉS AKADÁLYMENTES ÁTJÁRÁS ÁRNYÉKOLÁS

Kedvező kialakítás: ausztriai vadátjáró a Bécs felé vezető autópályán

Költségkímélő változat: vadátjáró Mosonmagyaróvár közelében

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! HATÁSOK AZ EMBERRE EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSOK ESZTÉTIKAI HATÁS (TÁJ) TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK FORGALOM NÖVEKEDÉSE  MÁSODLAGOS HATÁSOK IPAR/KERESKEDELEM  ÚJ MUNKAHELYEK, STB. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Felkészítő kérdések Egy autópálya építéséhez hatásvizsgálatot készít. Sorolja fel a legjellemzőbb környezeti hatásokat, amelyeket a KHT készítése során figyelembe kell venni! Egy autópálya építéséhez hatásvizsgálatot készít. Sorolja fel a hatásviselőket, melyekre a hatásokat értékelni kell! Hogyan dönthető el, hogy mekkora koncentrációjú szennyezettség (immisszió) tekinthető még elfogadhatónak a különböző környezeti elemekben? Milyen adatokra, ismeretekre van szükség egy autópálya zajkibocsátának meghatározásához? Mi befolyásolja a zaj terjedését? Mitől függ a légkör stabilitása és hogyan befolyásolja ez a szóródást? Melyek a közlekedési eredetű nehézfém emissziók jellemző forrásai? Mi jellemző az útpályáról lefolyó vizek szénhidrogén (TPH) szennyezettségére és hogyan befolyásolja ez a tulajdonság a tisztítás lehetőségét? Mitől lehet egy talajszennyezés „időzített kémiai bomba”? Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy vadátjáró kialakítása során annak érdekében, hogy az valóban teljesítse funkcióját?