Az ókori görög város

Augustinus - Szent Ágoston (Kr. u. 354 - 430) (…) a platonikusok néhány görögből fordított könyvét juttattad kezembe va-lakivel. (…) E könyvekben olvastam nem ugyanezekkel a szavakkal, de (…) hogy az ember lelke, bár „tanúskodik a vi-lágosságról”, de nem ő maga a vilá-gosság, „hanem az Isten Igéje, az Isten” az igazi világosság, „mely megvilágít minden világra jövő embert”. És mi hasznom volt abból, hogy körül-belül húszéves koromban Aristoteles-nek a tíz kategóriáról írott műve került a kezembe, s végigolvasva megértettem minden további nélkül, a magam ere-jéből? Vallomások, Gondolat, 1987

Aquinói Tamás (Kr. u. kb. 1225 – 1274) Szent Tamás összhangba hozza a „Filozófus”, Arisztotelész ta-nítását az egyházival. Kétféle úton juthatunk az igaz-sághoz: Értelmi úton (értelmi igazságok) és Kinyilatkoztatás révén (hitigaz-ságok.) Az Isten (az „első mozgató”) lé-tét Arisztotelész oksági rend-szerére alapozva bizonyítja.

A görög istenvilág

Az emberszabású görög istenek nagyok – de nem tökéletesek hatalmasok – de nem mindenhatók mindenre képesek – de egymás ellen nem halhatatlanok – de megszülettek komorak – de nevetni is tudnak szigorral büntetnek – de kiengesztelhetők komolyak – de jókat mulatoznak

Zeusz Az istenek királya, „laza erkölcsei” miatt tisztele-te idővel csökkent. Felesége, Héra mellett a görögök papucsférjnek ismerik.

Apollón A „multifunkcionális” isten, a földművelés, a nyájak, csordák ura, az íjászat, a zene, és a jö-vendőmondás istene, általában a görög szel-lem jelképe. Védi a rendet, jól lő, „vonzó férfi”.

Démétér istenasszony A föld terményeinek az úrnője, de az Alvilág istennője is. Leá-nya Koré, aki a gabona növeke-dését jelképezi. Hádesz elrabol-ja, s csak az év felét töltheti a földön, másikat az Alvilágban. Egy misztériumvallást (Eleu-szisz-ét) is hozzájuk kötnek.

Aphrodité A szerelem, a szépség és a termékenység isten-nője, de néhol a háborúé is. (Házasságáról, kicsa-pongásairól lásd a továb-biakban!)

Hermész Az istenek hírnöke, az utak istene, az utasok és kereskedők védnöke, és ő kíséri a megholt lelke-ket az alvilágba. De ő a szónokok, atléták, a fel-találók - de a csalók, tol-vajok istene is. A „her-ma” őt ábrázoló oszlop, ami az általa védett uta-kon, helyeken állt.

Dionüszosz Valószínüleg thrák ere-detű isten, akihez orgi-asztikus kultusz kötő-dött. Résztvevői főként eksztatikus táncokat lej-tő nők (?!). Majd beépül az államvallásba, sőt a hellénisztikus és római korban egy népszerű, a halál után örök üdvös-séget ígérő misztéri-umvallás központi alak-ja lesz.

Aphrodité, a szerelem istennője Hephaisztosz, a sánta kovács

Heraklész Heraklész jelenti Athéne isten-asszonynak, hogy legyőzte a ve-szedelmes Sztümphalosz mada-rakat

Friedrich Nietzsche (1844 – 1900) Apollón Dionüszosz Görög kultúra kettőssége: apollói és dionüszoszi. Apollói: kifinomultság, józanság, felsőbb-rendűség, természetközelség – „magas kultúra” Dionüszoszi: mámor, irracionalitás, az emberi kreativitás nem racionális oldalai – „tragédia”

Szertartásból – tragédia, komédia Pergamon - színház Áldozati menet, Korinthosz. i.e. 6. szd. Terrakotta szatírfej

A görög tragédia és komédia Euripidész – i.e. 485 – 406 Arisztophanész - i.e. 450 - 385 Aiszkhülosz - i.e. 525 – 456 Szophoklész – i.e. 496 - 406

A filozófia megszületése A filozófia akkor kezdődött, amikor „az orákulum helyébe minden gondolkodó ember saját öntudata lépett.” (Hegel: A filozófia történetéről) „A filozófus Görögországban termett, talán azért is, mert itt nem volt zárt papi osztály: a szellem hatalma és tekintélye – mindenhol ott van a kard hatalma mellett – nem a papok, nem az államférfiak, hanem a keresők és a gondolkodók kezébe került.” (Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődéséről)

Püthagoras és iskolája A számok ”minden létező valóságnak is elemei, és az egész világrend harmónia és szám.” (Metaphysica)

Platón (i.e. 427-347)

Az idea-tan A tárgyra vonatkozó általános fogalom (logosz) A lényeg (ouszia) nem érzéki, hanem ideális valóságában Ösminta, az eszmény, az ideális, amihez a létező és a gondolkodás igazodik Ok is, mint föltétel (hüpotheszisz), a modell alakja az oka a képmás alakjának Cél (telosz) is, mindennek, ami van, van célja, értelme, amennyiben a fölötte levőre irányul Minden ideának megfelel egy tovább nem osztható ideális egy: az idea belső egysége

Platon elképzelése az emberi agyról

Platon és az „ideális” állam Az első utópia: Három „kaszt”: őrök harcosok dolgozók

A filozófus őrök falansztere kis létszámú elit, kezükben a politikai hatalom örököseik követik őket a hatalomban különleges képzés után: „muzsika” (múzsák által felügyelt művészetek) és „gimnasztika”, ezek célja: méltóság, kellem és bátorság megszerzése cenzúra: könyvek - az istenek rossz természetéről szólók is tiltottak, zene – csak ami a jellemet javítja, bátorrá tesz mértékletes élet – nem kellhet orvos lakás kis házakban, csak személyes szükségletek, közös étkezés nők szervezett kiválasztása ünnepségeken gyermekek közös nevelése, szüleiket nem ismerhetik: személyes érzelmek visszaszorítása a közösségi érdekében a legjobbak filozófiát tanulnak, ők lesznek a vezetők engedélyezett a „királyi hazugság” közügy érdekében

Arisztotelész (i.e. 384 – 322)

Az oksági rendszer Arisztotelésznél Anyagi ok: maga a golyó Formai ok: az elrendezés, ahogyan a golyó a felületen fekszik Cél-ok (ható-ok): az az im-pulzus, amit a golyó kap Vég-ok: a golyó azon „kész-tetése”, hogy leessen (azaz a gravitáció).

A görög föld energiái

Helyi és helyzeti energiák Kevés a termőföld, a növekvő népesség jelentős mennyiségű gabona behozatalra szorul. A görög félsziget(ek) alakja és az Égei tenger szigetvilága segíti a hajózást. Következmények: hajózás, tengeri uralom, kereskedelem Újfajta, mobil, önálló döntésekre kényszerülő ember – kolonizáció, átalakuló társadalom. Specializált bázis-funkciók: olaj, kerámia, bor.

A krétai palotakultúra Knosszosz, Gurnia – kb. i.e. 2000-1500

Gurnia ásatások

Santorin (Théra) szigete

A mükénéi kor vára és városa Mükéné, Tirünsz – i.e. 1600 – kb. 1200

Homérosz

Műkéné – a vár(os), lakóterület és sírok

Tirünsz… … a város … és a palota

Tirünsz - palotaegyüttes

A „sötét századok”: az írás elszáll, a szó megmarad kb. i.e. 1200 - 800

A törzsi rend alkonya – rokonság helyett szomszédság Hívd asztalodhoz a hű pajtást, hagyd futni, aki gyűlöl, és aki legközelebb lakik, azt hívd meg legelőször, mert ha akármi esik meg majd a tanyádon, a szomszéd ott terem öv nélkül, míg felcihelődik a sógor. Asszonyt hozz a házhoz először s szántani ökröt, nem hitvest: rabnőt, ki az ökröt hajtani tudja, s minden szerszámod készenlétben legyen otthon, hogy ne te kérj mástól, s ha nem ad, ne szenvedj a hiánytól. Egyetlen gyermek legyen, az gondozza apja házát, benne a gazdaság így növekszik. Hesziodosz i.e. 5 szd.: Munkák és napok

Görög kolonizáció - Kr.e. 8. szd.-tól Okok: mezőgazdasági terület hiánya Jellege: elsősorban nem katonai „gyarmatosítás” – telepek más népek területein Kapcsolat: általában békés a helyi népekkel és fennmarad az anyavárossal Következmények: kiszabadulás a törzsi, illetve földesúri függőségi rendszer alól – társadalmi visszahatás az anyavárosokra

Ókori görög városok Szicíliában

Syracusa Kr. e. 733

Selinus - Szicília

Gazdaság és társadalom Polisz – városállam - politika

Polányi Károly (1886-1964) Gazdaságtörténész, a gaz-dasági-antropológiai iskola megteremtője, a Galilei-kör első elnöke. Az első világ-háború utáni magyar emig-ráció kiemelkedő alakja. Londonban tanít, majd a Columbia Egyetem tanára. Az ókori görög világ gazda-ságáról: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögország-ban, Gondolat, 1964

Kereskedelem, piac az ókori Athénban A helyi piac és a külkereskedelem elkülönült. A külkereskedelem színtere a kikötő (empórium), a külkereskedő az empórosz (utazó), a pénz ott forog először. A helyi kereskedelem színtere az agóra (piactér), a helyi kereskedő a kapélosz, aki főként élelmiszert (főtt ételt is) és egyéb „kisipari” terméket árul. A külkereskedő (hajós) nem polgár, hanem idegen: vagy metoikosz (idegen betelepült), vagy idegen (más városból), aki tevékenységéért adót fizet. A város fő behozatali cikke a gabona (búza, árpa), amit a város katonai és diplomáciai eszközökkel biztosít, más város csak engedélye alapján vásárolhat a hajóépítéshez szükséges nyersanyagot. (Helyben csak a gabona egynegyede, egy-hatoda terem meg.) Az athéni polgár nem kereskedő, de jövedelmeiből hajózási hitelt nyújthat.

Athén és az „idegenek” viszonya A békés kereskedelem érdeké-ben: „De ahelyett, hogy amaz áldá-sokra szorítkoznánk, amelyeket belső eredetűnek nevezhetnénk, (…) tanulmányoztuk a városunk-ban megtelepült idegenek érde-keit. Ők, véleményem szerint, a legjobb jövedelemforrások közül valók, ugyanis maguk tartják el magukat, s nemhogy fizetséget húznának az államnak tett szol-gálataikért, hanem még ők fizet-nek az államnak különadót. (…) Hol másutt találkozhatnának (…) az olyan emberek erőfeszíté-sei, akik vásárolni vagy eladni akarnak, mint Athénban.” Xenophon (i.e. 444 – 357)

Athén és … …kikötővárosa: Pireusz

Az agóra funkcionális gazdagodása Katonai gyűlés Politika színtere Élelmiszerpiac Az állami redisztribúció kiegészítője. A poliszt szolgáló polgárok pénz-beli juttatásai révén helyi élelmiszerpiac (nyers, főtt étel) jön létre. A polisz vezetése politikai érdekből is támogatja.

Az athéni képviseleti demokrácia Szolón (i.e. 638 – 558) törvényei: Adósrabszolgaságot megszünteti, ki-váltja az eladottak kiváltása, elengedi az adósságokat. Négy osztályt állít fel a vagyoni „cenzus” szerint, a második osztály adja a had-seregbe a lovasságot, a harmadik a nehéz fegyverzetű gyalogosokat, a „hoplitákat”. A legszegényebbek is tagjai lehetnek az esküdtbíróságnak és a népgyűlésen sza-vazhatnak, de nem viselhetnek hivatalt. A törzsi - nemzetségi szervezet fenn-marad, csak vagyoni alapon tagolódik

Kleiszthenész (c. 570 – c. 508) területi–adminisztratív felosztása: 10 „phülét” szervez, amelyek mindegyikébe 3 egymással össze nem függő terület tartozik. Ezek: tengerpart (paralia) Athén és külvárosai (asztü) falusias terület (meszogaia) Célja a törzsi-nemzetségi rend gyöngítése és az arisztokrata areioszpagosz visszaszorítása. A 10 körzetből 50-50 „képviselő” adja a „bulé-t”, ami a népgyűlés határozatait hatja végre. A „kistanács” a „prütaneia”, ami az év tizedeiben gyűlésezik.

Volksgericht: választott bíróság, Rat: tanács (bule), Volksversammlung: népgyűlés, Bürger: polgárok, Heer: katonaság, Blutgerichtsanteil: vérségi alapú, Gewalht: választott, Ratsherren: tanácstagok, Archonten: arkhonok, (állandó) állami tisztviselők

Athén, a tengeri hatalom A perzsa háborúk és a Déloszi Szövetség i.e. 492-490, Dareiosz – Milthiádesz, Marathon, i.e. 480 Xerxes – Themisztoklész, Szalamisz

Milthiádesz Dareiosz

lovasok a gyalogság - hopliták

Themisztoklész Xerxes

Periklész (i.e. 495 – 429)

Athén városszerkezete és intézményei

Az agóra fokozatos kiépülése a kasszikus kortól a rómaiakig

Az újjáépített Attalosz sztoa

Lakóterületek, lakóházak Halmazos/nőtt és tervezett

A tagolt szerkezetű város halmazos jellegű lakóterülettel Délosz A tagolt szerkezetű város halmazos jellegű lakóterülettel

Két tervezett görög város lakóterülete Olynthos and Priene – a „pastas” típusú ház. Ókori „típusház”?

Olynthos-ban az ásatások geometriája is jól mutatja az egyidejű tervezést, a hálós alaprajzot. Priéne ásatási területe a hegy lábánál Régészeti feltárások Olynthos-ban és Priéne-ben

Olynthos tervezett városrészének lakóterülete A tömbök és a telkek is azonos méretűek a hálós utcarendszerben. Az épületek igen hasonló alaprajzi rendje arra utal, hogy nem csak telekosztás történt, hanem „típus” épületek létesültek. (Korabeli „ingatlan-fejlesztő” működött?)

A házak feltételezett „eredeti” alaprajzai … és a későbbi „konverziók” A házak sokféle átalakuláson mehettek keresztül: például a szomszédos épület és telke felének megvásárlása után „elegáns” perisztil udvar létesítése a megmaradó rész „andron”-ná „férfi-lakássá” (szállodává?) alakítása

Egy „andron” rekonstrukciója „Nőknek belépni tilos” – az ókori görög kultúra „maszkulin” jellegének megfelelően

Priene

Priene központja, az agóra Az agóra és a középületek – beleértve a különböző templomkerületeket - a négyzetes lakótömbök egészét vagy azok részeit foglalják el. Az agórát a kereskedelmet szolgáló sztoák veszik körül. Kérdés, hogy a város központja egy időben vagy egymás utáni ütemekben épült-e ki. (Ld. Athén és Miletos példáját később.)

Priéne Ecclesiasterion („tanácsház”)

Priéne egy tipikus lakótömbje A tömb és a keskeny telkek beépítése az Olynthos-ban megismert modell variációja.

Olynthos Rekonstrukciós rajzok Priene Mindkét esetben figyelemreméltó a házak déli irányú tájolása és a lakás déli nappal szembeni védelme

Valóban ő volt az első „várostervező”? Hyppodamos és Miletos Valóban ő volt az első „várostervező”?

Miletos, az archetipikus ókori görög tervezett város (i.e. 5. század) Milétoszi Hyppodamos (498-408 BC), a város tervezője Őt tartják az ókori görög várostervezés megalapítójának. Arisztotelész szerint azt állította, hogy hibás az a szemlélet, hogy a magán előnyök mindig a közösséget is gazdagítják. (Ld. A. Smith-t és a modern közgazdaságtant)

Miletos központja Kikötő, agórák és középületek A város központja nagyszámú négyzetes lakótömb helyét foglalja el. De az agórák és a középületek különböző korszakok-ban létesültek: Fekete klasszikus, kék: hellenisztikus, sárga: római kor

Néhány tanulság az ókori görögöktől A tervezés igénye egyaránt felmerül új városok létesítésénél, és meglévő városok jelentős arányú bővítésénél A hálós tervezésnek és megvalósításnak különböző szintjei lehetnek: utca-háló és tömb, telek, beépítés („típusházak – telepszerűség”) Az egyszerű háló „adaptív”, a későbbi magán és közösségi igények, változások befogadására alkalmas A megfelelően „tájolt” háló alkalmas a környezeti és higiénés szempontok megfelelő érvényesítésére (vízelvezetés, benapozás, átszellőzés, napvédelem stb.)

A hellenisztikus város

Pergamon

Pergamon – Nagy oltár, II. Eumenész (i.e. 197 – 159)

A közösség szent helyei Delphoi, Olimpia, Kósz szigete

Görög falu Delphoi ásatásainak megkezdése előtt

Aszklépiosz a gyógyítás istene

Kósz szigete Aszklépios szentély

„Spontaneitás” – „Tervszerűség” Helyfoglalás, megtele-pedés Elhatárolódás, határ-kijelölés Növekedés, kiterjedés Átalakulás Alapítás, letelepítés, Lehatárolás, elkerítés Bővítés, növelés, kiter-jesztés Átalakítás, beavatkozás A tárgyalás szintjei: 1) egyedi telek, földrészlet, 2) utca, tömb, 3) település-rész, település, 4) épületcsoport, „együttes”