Vágóállatok tartása és kímélete: külön FVM rendeletek szabályozzák részletesen. A 32/1999. (III.31.) módosítva 20/2002. (III.14.), a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szól, míg a 9/1999. (I.27.) a vágóállatok levágásáról rendelkezik. Mindenféle faj idetartozik, amelyet élelmiszerért, prémért, gyapjúért, egyéb mezőgazdasági célra tartanak (halak, kétéltűek, hüllők is). Figyelembe kell venni a tartás során a faj élettani, viselkedési és szociális igényét. Szakszerű gondozást kell biztosítani. Megfelelő takarmány és folyadék ellátás kell megfelelő időközönként. Szükségtelen fájdalmat és szenvedést nem szabad okozni nekik. Elegendő mozgásteret, megfelelő mikroklímát kell biztosítani az állatoknak, és védeni kell őket az időjárási viszontagságoktól.

A vágóhidakon el kell tudni szállásolni az állatokat, tilos verni őket, azonnal ki kell szállítani a járműből, etetni és itatni kell őket. Kivéve a nyulakat, a prémes állatokat és a baromfikat, mintha nekik nem kellene enniük, vagy inniuk. Ez is azt mutatja, hogy kevesebbre értékeli a törvény ezeket a fajokat. Az állatok egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és a betegeket elkülönítik vagy levágják. Levágás előtt féken kell őket tartani oly módon, hogy ne szenvedjenek. A kábítás előtt nem lehet felfüggeszteni az állatokat és a lábukat összekötni. A borjak, sertések védelme, az állatok védelme a mezőgazdasági haszonállatok tartása során és a tojótyúkok védelme teljesen megfelel az EU jogszabályoknak.

Veszélyes állatok tartása: A részletes szabályokat a 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendelet tartalmazza. A törvény csak az engedély fajtákat határozza meg. A rendelet pedig a fajokat és a tartási feltételeket. 115 faj szerepel eddig a listán, de lehet újabbakat felvenni. Akár természetvédelmi oltalom alatt áll a faj, akár nem, mindenképpen engedélyhez kötött a tartás és a behozatal. Az első esetben a Természetvédelmi Hivatal, a másodikban területileg illetékes jegyző ad engedélyt, de mindig kell a másik hatóság hozzájárulása is és még az állategészségügynek is van beleszólása.

Csak olyan személy tarthat veszélyes állatot, aki: • cselekvőképes és büntetlen előéletű; • szakirányú tartási ismeretekkel középfokon rendelkezik és gyakorlata is van; • a szomszédok beleegyeztek; • a biztonsági előírásoknak megfelel; • a méreggel ölő fajok esetében még külön szabályok érvényesek. Fajonként eltérő feltételek vannak. A mérges fajok esetében csak olyan fajok tarthatók Magyarországon, amelyeknek van itt ellenszéruma. Aki engedély nélkül tart ilyen fajokat, állatvédelmi bírságot fizet, elkobozzák az állatot és a Polgári Törvénykönyv veszélyes tevékenységre vonatkozó szabályai szerint eljárnak ellene.

A veszélyes ebekre két külön rendelet vonatkozik. A 35/1997. (II. 26 A veszélyes ebekre két külön rendelet vonatkozik. A 35/1997. (II. 26.) kormányrendelet (veszélyes eb tartása) és az 1974. 17. törvényerejű rendelet (állam és közbiztonság). Elsősorban a pitbull terrier és keverékei nem tarthatók, illetve szaporíthatók. Sajnos ez a fajta nem szerepel a kutya fajta leírásokban. Veszélyes eb lehet az, amelyik ingerlés nélkül embernek vagy állatnak súlyos sérülést okoz. Háztartásonként csak egy ivartalanított pitbull tartható és az is vadállatnak minősül. Csak az tarthat ilyen kutyát, aki 18 éves elmúlt, cselekvőképes, nem ítélték el szándékos, személy elleni erőszakért és a tartás biztonsági feltételeit teljesíti. A jegyző vizsgálja meg a tartási körülményeket a hatósági állatorvossal, rendőrséggel, tenyésztési szakértővel együtt. Az állatot mikrochippel azonosítják és a nyakörvön jól látható jelzést kell alkalmazni. A nyilvántartást az Országos Állategészségügyi Intézet végzi. Ha megszegik a szabályokat, akkor a kutyát megölik, míg az ember csak fizeti ennek költségeit, azaz ez sem állatvédő.

Az állatkísérletek részletes szabályozását a 243/1998 (XII. 31 Az állatkísérletek részletes szabályozását a 243/1998 (XII.31.) kormányrendelet és a 36/1999 (IV.2.) FVM-KöM-GM rendelet (kísérleti állatok tenyésztése, tartása, szállítása) látja el. Az állatkísérlet a gerinces állatnak - meghatározott céllal és módon végzett - fájdalmat, nélkülözést vagy egészségkárosító hatást, idegi megterhelést okozó beavatkozás. Az állatkísérlet célja lehet: • ember, állat, növény betegség felismerése, gyógyítása; • élettani állapotuk feltárása, szabályozása, módosítása; • a környezet védelme; • tudományos kutatás; • oktatás; • igazságügyi vizsgálat; • speciális kísérleti állatok tenyésztése.

Az Átv. szerint tilos szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver és lőszer előállításához állatkísérletet végezni. Csak nyilvántartásba vett intézményben szabad állatkísérletet végezni és ott is engedéllyel. Az Állatvédelmi Tanácsadó Testület Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsa véleményez és az állategészségügyi hatóság engedélyez. Kizárólag erre a célra tenyésztett állatokon lehet kísérletezni. Kivétel bizonyos esetekben az állategészségügyileg ellenőrzött gazdasági haszonállatok és a vadon élő fajok egyedei (TvH engedély kell hozzá). Védett fajon csak természetvédelmi célból végezhető állatkísérlet, esetleg nagyon fontos orvosi kutatás során. Vadon befogott egyeden csak akkor végezhető kísérlet, ha más állaton nem kaphatjuk meg a kívánt eredményt. Kóbor állatokon nem lehet kísérletezni, amit a 103/2002 (V.10.) kormányrendelet rögzített (EU kötelezettség). A kísérleti állatoknak megfelelő ellátást és mozgásszabadságot kell biztosítani. A lehető legkevesebb állatot használják fel és a legkisebb fájdalommal és károsodással járó módszert alkalmazzák. Ennek megfelelően fájdalomcsillapítást kell alkalmazni. A Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság ellenőrzi a kísérleteket.

Az állatszállítás részletes szabályai a 13/1999. (IV. 28 Az állatszállítás részletes szabályai a 13/1999. (IV.28.) KHVM-FVM rendeletben találhatók meg. A szállításnál, hajtásnál, felrakásnál nem lehet fájdalmat, szenvedést, sérülést okozni az állatoknak. Csak egészséges állat szállítható, amit állatorvosi engedély igazol. A szállító kielégíti az állatok élettani szükségleteit, megfelelő eszközzel szállít, nem okoz szenvedést az állatoknak, az időjárástól is megvédi őket. Az állattartó gondoskodik az állatok ellátásáról a rendeltetési helyen. Az állatszállításhoz szállítólevél kell, ami tartalmazza az indulás helyét, idejét, az állatok eredetét, tulajdonosát és az érkezési helyet. Nemzetközi, vagy 8 órát meghaladó belföldi szállítás során pedig előre rögzíteni kell a megállások idejét és helyét. Útitervet kell készíteni (ld. EU szabályozás az állatszállításra). 14 órán túli szállítás esetén 1 óra pihenőt kell tartani. Külön szabályozzák a vízi, közúti, vasúti, légi szállítás előírásait. A vasúti kocsit meg kell jelölni, elegendő férőhelyet, takarmányt és megfelelő közlekedési utakat kell biztosítani az állatok között. A hajókon megfelelő megvilágítást, közlekedő utakat kell biztosítani, és nem lehet nyílt fedélzeten szállítani az állatokat. A repülőkön pedig elegendő levegőt, megfelelő hőmérsékletet és légnyomást kell fenntartani. A szállítás körülményeit, az állatok állapotát a hatósági állatorvos ellenőrzi

Állatkertek részletes szabályai a 3/2001. (II. 23 Állatkertek részletes szabályai a 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendeletben találhatók meg. Az állatkert eszerint olyan állandó intézmény, amely a természet- és állatvédelmet szolgálja, ahol az állatokat évente 7 napnál hosszabb időszakon át a nagyközönség számára történő bemutatás céljából tartják. A létesítési engedélyt az illetékes Nemzeti Park adja ki. Ehhez még hozzájárul az állategészségügyi hatóság, az ÁNTSZ, a környezetvédelmi hatóság és a jegyző. A vezető szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezzen és 3 év állatkerti gyakorlattal, az állatgondozók pedig középfokú végzettségűek legyenek. Karantén és rendszeres állatorvosi felügyelet szükséges egy állatkertben. Állattartási szabályzatot kell felállítaniuk, amiben megtalálható pl. a takarmányozási program, a védőoltások. Vagyoni fedezet kell a működéshez. Minden év márciusában jelentést kell leadniuk az előző évről és a következő évre pedig tervet kell benyújtaniuk. Ez tartalmazza a teljes állományt, az elhullásokat és ezek okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket.

A vadasparkra, állatparkra, szafariparkra ugyanezen szabályok érvényesek. A rendelet szabályozza az állatfajok elhelyezésének minimális követelményeit. Az állat jóléte és természeteshez hasonló viselkedése biztosított legyen! Ezt naponta egyszer szakembernek ellenőriznie kell. A beteg, sérült, vagy stresszes állatokat azonnal kezelni kell. Sajnos a cirkuszi állatok sorsát nem rendezi a törvény, csak azt írja elő, hogy ezekről külön jogszabály eltérően rendelkezhet. Ez a jogszabály a mai napig nem látott világot. A Fauna Egyesület jelen pillanatban is azért küzd, hogy minél hamarabb kész legyen egy ilyen rendelet, a tervezet már kész van.

Az állategészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalommentes kioltásáról gondoskodni. Ez abban az esetben várható el, ha • az állat élete szenvedéssel jár és a gyógyulás nem várható; • az állat tulajdonosa ismeretlen; • a szabadon élésre alkalmatlan vadállat.