A turisztikai innováció térbeli hatásainak kutatási lehetőségei Pap Ági PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Bevezetés Nincs a társadalom működésében olyan tényező, amelyet ne hatna át a térbeliség. Így a turizmus is vizsgálható a társadalmi térben, amely soha nem mentes a benne lezajló mozgásoktól, áramlásoktól. Habár a szakirodalomban gyakran megemlítik, hogy egy új turisztikai attrakció innovációként funkcionál (PUCZKÓ L. - RÁTZ T. 2000, MICHALKÓ G. 2007), vagyis terjedése olyan térben zajló folyamatot jelent, amely során a lokálisan megszülető újdonság a környező településekre is eljut (NEMES NAGY J. 1998), a jelenség kutatására nincs bevált módszer. Innováció az idegenforgalomban Ahhoz, hogy ez a kedvező kezdeti, invenciós állapot tényleges innovációvá válhasson jól meghatározott, kedvező társadalmi feltételek megléte szükséges. Az innováció elterjedéséhez csatornák és hálózatok szükségesek (pl. az információáramlást biztosító kommunikációs csatornák, a terjedést fizikailag hordozó infrastrukturális hálózatok). Miután az újdonság fizikailag már eljutott a potenciális alkalmazóihoz, annak meggyökeredzése a befogadó közösség adaptációs készségétől és képességétől függ (NEMES NAGY J. 1998). A tapasztalatok szerint a turisztikai innováció nem megfelelő arányú terjedésének elsősorban az az oka, hogy az idegenforgalmi fejlesztések során továbbfejlesztendő „4A” (attraction - vonzerő, access - megközelítés, accomodation - szállás és attitude - hozzáállás) közül legtöbbször kizárólag a vonzerőre koncentrálnak, nem fordítva kellő figyelmet a komplex, az innovációs lánc minden elemére kiterjedő fejlesztésre (MTRT, 2005). Összegzés A statisztikai adatok elemzésével megállapítható, hogy Hollókőn és a környező településeken az országos intenzitást meghaladó mennyiségű szállásférőhely kialakítására került sor, vagyis maga a vendégfogadás feltételei, a kínálati oldal megalapozásában kiemelkedő értékeket mutat a terület. Azonban az ide érkező és ott elszállásolt turisták számának növekedésében a vizsgált térség már nem tudja követni az országos átlagot, és el is marad tőle. Hollókő az egyetlen olyan település a térségben, ahova évről évre jelentős és egyre növekedő számú turista érkezik. Tehát a turisztikai attrakció kisugárzó hatását nem lehet érezni a környező települések remélt forgalomnövekedésében. Viszont a település gazdaságában lezajlott változások közül az átlagosnál magasabb 1000 lakosra jutó vállalkozási aktivitás és vendéglátóhelyek száma szoros összefüggésben van a megerősödött turisztikai kereslettel. Azonban megfigyelhető, hogy csak azokban a gazdasági mutatókban van jelentős pozitív irányú eltérés, amelyek kifejezetten köthetők a turizmushoz. Viszont a környező településeket már nem jellemzi az átlagosnál magasabb vállalkozói aktivitás és vendéglátóhelyek megléte sem. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik számát, illetve a munkanélküliek arányát illetően Hollókő még elmarad az országos átlagtól. Ahhoz azonban, hogy a turisztikai innovációs lánc, vagyis a „4A” negyedik elemét, a „hozzáállást” is megfelelően fel lehessen mérni, már nem elegendő a statisztikai elemezés, hanem a helyszínen végzett kérdőíves megkérdezésre, interjúkra is szükség van. Felhasznált irodalom NEMES NAGY J. 1998: A tér a társadalomkutatásban. Budapest PUCZKÓ L. - RÁTZ T. 2000: Az attrakciótól az élményig. A látogatómenedzsment módszerei. Geomédia szakkönyvek, Budapest PUCZKÓ L. – RÁTZ T. [2002] A turizmus hatásai. Aula, Budapest. MICHALKÓ G. [2007] Tourism. In KOCSIS K. (ed.) South Eastern Europe in Maps. Geographical Research Institute Hungarian Academy of Sciences, Budapest. MTRT 2005: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Magyar Turizmus Rt., Budapest Az idegenforgalmi innováció terjedése A turisztikai innováció terjedése csak abban az estben vizsgálható, ha az új attrakció megjelenése egy konkrét időponthoz köthető, és már elég régen megtörtént ahhoz, hogy kimutathatóvá váljon a térbeli terjedésének mértéke. Ahhoz azonban hogy az innováció térbeli terjedése is kimutathatóvá váljon nem elegendő egy-egy objektum színhelyét megvizsgálni, hanem a környező településeket is be kell vonni a vizsgálatba. További nehézséget jelent, hogy ki kell zárni az olyan attrakciókat, amelyek átnyúlnak a politikai határokon, hiszen a határ egy fizikai gátat képezhet az innováció terjedésében. Csak abban az estben mutatható ki egyértelműen a turisztikai innováció terjedése, ha más vonzerővel bíró objektum nem található a térségben, hiszen ebben az esetben nem lehetséges meghatározni, hogy a turisták érkezését melyik vonzerő motiválja. A szolgáltatások körében az innováció nem minden estben jelent technikai megújítást. Az idegenforgalomban egy új termék megjelenése mellet, az is innovációnak számít, ha egy termék valamilyen díj, kitüntetés, vagy címke elnyerése által újul meg. Az UNESCO révén világörökséggé nyilvánított objektumok jó lehetőséget nyújtanak, a turisztikai innováció vizsgálatához, hiszen a világörökséggé nyilvánítást követően az ország legismertebb vonzerőivé válhatnak (PUCZKÓ L. - RÁTZ T. 2000). A fenti feltételeknek eleget téve a magyarországi világörökségi helyszínek közül három estben vizsgálható a turisztikai innováció térbeli elterjedése: Hollókő, Pannonhalma és Hortobágy. A turizmus hatásai gazdasági hatások fizikai hatások társadalmi-kulturális hatás A turizmus gazdasági hatásai Kedvező hatások:Kedvezőtlen hatások: munkahelyteremtés multiplikátor-hatások infrastruktúra fejlesztése árfelhajtó szerep (pl. telekárak) import növekedése (pl. fejlett technológia) GDP/GNP növekedése (kiegészítő) jövedelemforrás regionális fejlődés, egyenlőtlenségek csökkentése gazdasági szerkezet változása hagyományos tevékenységek támogatása devizabevételek növekedése adóbevételek növekedése külső források bevonása szolgáltatásbővülés vállalkozói kedv növekedése szezonális foglalkoztatás, magas fluktuáció a munkahelyen migráció infláció árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) import növekedése (pl. hazait felváltó termék) erőltetett fejlődés függőség kialakulása regionális egyenlőtlenségek kialakulása gazdasági szerkezet változása hagyományos tevékenységek eltűnése káros hatások felszámolásának költségei infrastruktúra túltelítődése növekvő kormányzati kiadások jövedelem- és munkaerő kiáramlás „feketeforgalom” fennmaradása/növekedése Forrás: PUCZKÓ L. – RÁTZ T. 2002, p. 114) Az idegenforgalmi innováció hatásainak mérhetősége Hollókő példáján Mivel egy adott területen megjelenő sikeres turisztikai innováció a térségben megnövekedő turisztikai keresletet vonja maga után, egyes, a turizmushoz szorosan kötődő gazdasági mutatók növekedése tükrözi az innováció sikerességét. A Központi Statisztikai Hivatal által összegyűjtött adatokból turisztikai mutatók (pl. szálláshelyek száma, vendégek és vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idő stb.) számolhatók és megfigyelhető, hogy történt-e változás a világörökséggé válás évében tapasztalható értékekhez képest, illetve, hogy ez a változás mennyiben tér el az országos turisztikai tendenciáktól. A statisztikai adatok jól használhatók a megközelítési lehetőségek, vagyis az infrastrukturális ellátottság vizsgálatakor is. A vizsgált terület Világörökségi Helyszín A kutatás során nem csak a világörökségi helyszínen, hanem a légvonalban 20 kilométernél közelebb levő, környező településeken is megtörtént az idegenforgalmi mutatók elemzése A vizsgált világörökségi helyszín és a környező települések szerkesztette: Pap Ági, 2008 Forrás: KSH T-STAR szerkesztette: Pap Ági, 2008 Forrás: KSH T-STAR szerkesztette: Pap Ági, 2008 Hollókő szállásférőhelyeinek megoszlása típusok szerint 1990-ben és 2006-ban Amíg 1990 és 2006 között országos szinten egy jelentős csökkenés (33,9%) zajlott le szálláshelyek számát illetően, addig ugyanebben az időszakban a Hollókőn és a vizsgált térségben együttvéve 13,3 %-os növekedésről beszélhetünk. Nem csak az igénybe vehető szálláshelyek száma nőtt meg, de a szálláshelyek típusát illetően is nagyobb változatosság mutatható ki 2006-ban. A vizsgált terület legtöbb településén növekvő tendencia mutatható ki a szálláshelyet igénybe vevő turisták számában. Hollókő kivételével csak Szirákon, Terényben és Salgótarjánban szállásoltak el külföldi vendégeket is. Az összes és a külföldi vendégek számát illetőn is Hollókő volt a térség leglátogatottabb települése. Vezető helyzetét 2006-ban is megőrizte. Országos szinten 1990 és 2006 között 39,6 %-os növekedés tapasztalható az elszállásolt vendégek számát illetően. Ugyanebben az időben Hollókő térsége viszont nem tudta követni ezt az országos tendenciát, sőt, növekedés helyett 7,5%-os csökkenés mutatható ki. A vizsgált terület ráadásul az országban elszállásolt turisták e területre eső részesedését sem tudta megőrizni. Amíg 1990-ben a Magyarországon szálláshelyet igénylő vendégek 0,8%-a ezen a területen vesz igénybe szálláshelyet, addig 2006-ban a turisták mindössze 0,5%-a éjszakázik a vizsgált területen. A vizsgált települések közül kizárólag Hollókő mutatott növekedést a vizsgált időszakban, vagyis 1990 és 2006 között mintegy 33,3 %-os növekedést tudhatott magáénak az elszállásolt vendégek számát illetően, és külföldi vendégek esetében 9 szeres a növekedés. Tehát Hollókő idegenforgalmi vonzereje csak a településen mutatható ki, és ez a megnövekedett turisztikai kereslet nem sugárzik ki a környező településekre lakosra jutó külföldi és összes szálláshelyet is igénybevevő vendégek száma 1990-ben és 2006-ban 1000 lakosra jutó külföldi turista (db) 1000 lakosra jutó turista (db) A vállalkozási aktivitást illetően megállapítható, hogy 1995 és 2005 között 1000 lakosra vetítve 100 és 120 között alakult a vállalkozások száma. Amíg azonban a vizsgált térségben ez a mutató elmarad az országos átlagtól, addig Hollókő esetében kiemelkedő érték tapasztalható. A településen folyamatos növekedés tapasztalható az 1000 lakosra jutó vállalkozások számában, melynek értéke 2005-re elérte a 176-ot. A kutatásban arra is választ kerestem, hogy a turistaforgalom hatással volt- e a helyi és a környező települések gazdaságára, és ha igen, milyen mértékben. Ehhez Hollókő és környékének gazdasági fejlődésének áttekintésére volt szükség. Az indikátorokhoz a KSH T-STAR adatbázisában összegyűjtött statisztikai adatokat nyújtottak segítséget. Az 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek számának alakulása azonos értéket mutatott az ország és a vizsgált térség szintjén is; átlagosan 4-6 vendéglátóegység jut 1000 lakosra. Azonban ettől az átlagtól élesen elkülönül a Hollókőt jellemző érték, itt ugyanis vendéglátóegység jut 1000 lakosra. szálláshelyek típusa panzió turistaszálló kemping üdülőház hotel ifjúsági szállás magánszálláshely panzió turistaszálló kemping üdülőház hotel ifjúsági szállás magánszálláshely év 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (db) 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (db) év A vendéglátóhelyek számának alakulása 1997 és 2005 között A vállalkozási aktivitás alakulása 1995 és 2005 között Hollókő A vizsgált terület Magyarország Hollókő A vizsgált terület Magyarország