A képernyő-interfész feltételezett hatásrendszere

Külső memória mező II. kognitív habitus III. A hálózati kultúra additív kognitív habitusa A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA ?

Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző géphez Kommunikációs csatornák input/output felülete Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz Ablak és bejárat valós és virtuális világokhoz A hálózati társadalom additív kognitív habitusa A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa A közösségi aktivitás tereinek virtuális kiterjesztése A külső szimbolikus tár metamorfózisa

Kultúra Elme Technológia A média design direkt módon befolyásolja a kognitív tapasztalatokat, és szerkezetétől függően a sokrétű emberi potenciál különböző elemeit aktiválja. Annak a felületnek a struktúrája, amely összeköt bennünket a világgal és a többi emberrel hatással van arra, ahogyan a világról és saját magunkról gondolkodunk.

Hálózati kultúra Változó humán kommunikációs világok A személyB személy Külvilág2 Külső szimbolikus tárak Hálózati reprezentációs és kommunikációs rendszerek AR VR Külvilág1 Médiaszféra Változó humán kommunikációs világok

Ahhoz, hogy az egyre bővülő információhalmazt ténylegesen hasznosítani lehessen, olyan belső tudásértelmező rendszerrel kell rendelkezni, amely a "kihelyezett" tudás lehívását, ha úgy tetszik: "letöltését"és felhasználását teszi lehetővé „just in time” és „just in case”, azaz: éppen akkor, amikor arra szükség van. A jövő legnagyobb pedagógiai kihívása olyan tanulási környezetek kialakítása, amelyek elősegítik ennek a belső mentális fogadórendszernek a felépülését.

1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század elején

? BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK TÁRSAS OPTIMISTÁK TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK

TÁRSAS OPTIMISTÁK

TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK

PLÉH CSABA A WEBVILÁG KOGNITÍV KÖVETKEZMÉNYEI, AVAGY FÉNYESÍT VAGY BUTÍT-E AZ INTERNET ? KORUNK 22:(8) pp (2011) Kétségtelen, hogy az új technológiák megváltoztattak sok mindent, de ezek a változások úgy illeszkednek az ember meglévő neurobiológiai, evolvált rendszerébe, ahogyan például az írás is beilleszkedett. BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK

1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század elején

„A 15. század végén az írott szövegek reprodukciója a másolók asztaláról a nyomdászok műhelyébe tevődött át. Ez a változás forradalmasította a tanulás minden formáját... „Gutenberg találmányának számos következménye kézenfekvőnek tűnik a visszatekintő elemzés számára. A változások zöme azonban meghaladta a kortársi képzelet lehetőséghorizontját...

? Didactica electromagna ?

A didaktika ezen új módszerét igen találóan nevezhetjük didachographiának A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek (és a többi e célból készült eszközök), hogy ezek segítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja.”

Ha a tanítást és tanulást – és tágabb értelemben az emberi kogníció fejlődését – egy olyan rendszerben vizsgáljuk, amelyben a biológiai, a társadalmi és a technológiai tényezők egységes kontinuumot alkotnak, láthatóvá válik, hogy az elektronikus tanulási környezetek nem egy hirtelen előbukkanó „édeni struktúrát” jelentenek, hanem bennük egy újabb, a korábbiakból szervesen kibontakozó „kognitív habitus” manifesztálódik.

Napjainkban a kognitív habitus eszközszférájában olyan jellegű és volumenű átalakulásoknak vagyunk tanúi, amelyek szükségszerűen magukkal hozzák a tágabb értelemben vett kognitív habitus és a történetileg kialakult, megörökölt tanulási környezetek viszonyának újragondolását.