3.2. A termodinamika első főtétele

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

Gázok.
A hőterjedés differenciál egyenlete
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
Mozgások I Newton - törvényei
MIÉRT KELL MEGISMERNI ÉS MEGISMERTETNI AZ EXERGIÁT?
MUNKA, ENERGIA.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Műszaki hőtan I. BMEGEENAETD
Energia a középpontban
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Áramlástani szivattyúk 1.
Ideális gázok állapotváltozásai
GÁZOS ELŐADÁS.
3.3. Reverzibilis állapotváltozások(2)
Békéscsaba, Dr. Pálfalvi László PTE-TTK Fizikai Intézet PTE, Kísérleti Fizika Tanszék Fizikai mennyiségek mérése harmónikus mozgásegyenlet.
Elektromos alapismeretek
 Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján  írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda)  szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint,
2. A termodinamika főtételei 3. Az ideális gáz. Állapotváltozások
Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
Körfolyamatok n A körfolyamat olyan speciális állapotváltozás (vagy egymáshoz kapcsolódó állapotváltozások sorozata), mely önmagába záródik, azaz.
Hőtan (termodinamika)
Az energia fogalma és jelentősége
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Folyadékok mozgásjelenségei általában
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Mozgó testek hőmérséklete relativisztikus sebességek esetén
Energia, energiaváltozások
Áramköri alaptörvények
I. Törvények.
A test mozgási energiája
Hőtan.
Hőtan (termodinamika)
Dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c.
Ideális folyadékok időálló áramlása
9. előadás Hőtan (termodinamika). A „termodinamika” elnevezés megtévesztő A termodinamikában egyensúlyi folyamatok sorozatán át jutunk a kezdő állapotból.
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c.
Energia megmaradás Kalacsi Péter.
Hő és áram kapcsolata.
Készítette: Juhász Krisztián.  Egy tekercsben folyóáramot változtatjuk, akkor egy másik, például az eredeti köré csévélt, de attól elválasztott másik.
Hő- és Áramlástan Gépei
Munka.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI
Az áramló folyadék energiakomponensei
Az energia.
KÉSZÍTETTE: Mózes Norbert
Antal Tamás 11.c.  Definíció  Történelme  Érdekességek  Első főtétel.
Hő és az áram kapcsolata
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
A forgómozgás és a haladómozgás dinamikája
E, H, S, G  állapotfüggvények
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
A termodinamika első főtétele
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
GÁZOK Készítette: Porkoláb Tamás.
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Hőtan.
Lendület, lendület-megmaradás törvénye. 1. Lendület Hétköznapi értelemben: A távolugró lendületet vesz, hogy messzebb ugorjon. A hintázó gyerekek lendületet.
Előadás másolata:

3.2. A termodinamika első főtétele Az energia megmaradásának törvénye A belsőenergia értelmezése 3.2.1. Az I. főtétel zárt rendszerre 3.2.2. Az I. főtétel mozgó rendszerre 3.2.3. A nyitott rendszer munkája 3.2.4. Az I. főtétel nyitott rendszerre

Az első főtétel lényege A rendszerben tárolt energia mennyiségét csak a falon keresztüljutó munka, hő, és/vagy az anyag által átvitt energia változtatja meg. A tárolt energia extenziv állapotjelző. U=U(állapotjelzők)=U(T,V)=U( , ) Munka Hő Hő Anyag

A belsőenergia összetevői A molekulák kinetikus energiája Haladó mozgás Forgó mozgás Rezgés A molekulák potenciális energiája A kémiai kötések energiája Atomszerkezeti energiák

3.2.1. Az I. főtétel nyugvó zárt rendszerre U2(T2,V2)-U1 (T1,V1)=Q12+L12 T 2 1 Q12 S p V 1 2 L12 p2 p1 V1 V2

3.2.2. Az első főtétel mozgó zárt rendszerre  E = U+1/2mw2+mgz Q12 U2-U1+1/2m(w22-w21)+mg(z2-z1) = Q12+L12 u2-u1+1/2 (w22-w21)+g(z2-z1) = q12+l12

3.2.3. Nyitott rendszerek 1 állapotú 2 állapotú belépő közeg p1, T1, V1, m p2, T2, V2, m 1 állapotú belépő közeg 2 állapotú kilépő közeg Q12

Stacionárius a nyitott rendszer ha: A be és kilépő tömegáram állandó A be és kilépő tömegáram egymással egyenlő Az állapotjelzők időben állandók A kölcsönhatások intenzitása időben állandó

Belépési v. betolási munka: A stac. nyitott rendszer munkája három részmunkából tevődik össze A/ Belépési munka 1 állapotú közeg 1 állapotú közeg V1 p Belépési v. betolási munka: Lbe=-p1V1 p 1 Lbe V

B/ A zárt rendszer fizikai munkája 2 állapotú közeg 1 állapotú közeg 2 1 V1 p 2 p L12f=-pdV 1 L12f V

C/ Kilépési munka Lki=p2V2 2 1 p 2 p Lki V 1 2 állapotú 2 állapotú közeg 2 állapotú közeg 2 1 p 2 p Lki=p2V2 Lki 1 V

A stac. nyitott rendszer munkája tehát: L12=Lbe+L12f+Lki A stac. nyitott rendszer munkája a technikai munka L12t=p2V2- pdV-p1V1

p 2 p 1 V L12t=Lbe+L12f+Lki= Vdp

3.2.4. Az első főtétel nyitott rendszerre 1 2 Q E1+ p1V1+L12t+Q12=E2+p2V2 1/2mw12+mgz1+U1+p1V1+ L12t+Q12= 1/2mw22+mgz2+U2 +p2V2 1/2mw12+mgz1+H1+ L12t+Q12= 1/2mw22+mgz2+H2 1/2w12+gz1+h1+ l12t+q12= 1/2w22+gz2+h2 H2 - H1 = L12t+Q12 h2-h1=l12t+q12

3.2.5. A fajhő Definició: dq=c dT ha v=áll. cv = (du/dT)v ha p =áll. (du=dq+dl; dh=du+dpv) ha v=áll. dl=0, dq= du=cv dT cv = (du/dT)v ha p =áll. dl=-p dv, dq= du+ p dv =dh =cp dT cp= (dh/dT)p

#