A kórházak és járóbeteg szakrendelő intézetek struktúra átalakításához lehívható támogatási források 2007. május 3. Gál Ilona

Az előadás témája A tervezés általános keretei A TIOP egészségügyi beruházásainak tervezése, támogatható tevékenységei A TAMOP egészségügyi fejlesztéseinek tervezése, támogatható tevékenységei

A tervezés általános keretei

A tervezés általános keretei Az egészségügy közösségi forrásokból csak a foglalkoztatás bővítésével és a versenyképesség fokozásával összefüggésben támogatható! Operatív Programokban kell gondolkodni! - A tervezés keretei: Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, Operatív Program, intézkedés Nincs önálló egészségügyi Operatív Program! Viszont van önálló egészségügyi prioritás a TIOP-on belül. TAMOP-on belül nincs önálló prioritás, egy az SZMM-mel, és OKM -mel közös prioritáson belül vannak egészségügyi intézkedések. A fejlesztések terén törekedni kell az ágazati, valamint több szektort, térséget érintő szinergikus programokra.

A TIOP egészségügyi beruházásainak tervezése, támogatható tevékenységei

A kifejezetten egészségügyi beruházások tervezésével kapcsolatban A megelőzés, a járó- és a krónikus fekvőbeteg-ellátás bővítésére, korszerűsítésére az aktív fekvőbeteg-ellátás csökkentésével párhuzamosan kerülhet sor Kevesebb, de korszerűbb kórház – csak az kerüljön kórházba, akinek tényleg ott a helye A fejlesztés meghiúsulhat, ha a megvalósítás forrásait nem tervezik be minden érintett Operatív Programba! - forrásgarancia A fejlesztés nem eredményezhet kapacitástöbbletet! - forrásgarancia mellett fenntarthatósági garanciára is szükség van Az átszervezést intézményi és fenntartói megállapodásokkal kell alátámasztani! – kapacitás átszervezés a gyakorlatban

Tervezett forrás 2007-2013 (millió HUF) A tervezett infrastrukturális fejlesztések pénzügyi felosztása (indikatív) TIOP / Intézkedés Konstrukció Indítási idő Tervezett forrás 2007-2013 (millió HUF) 1. Járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése 1.1. Regionális járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése 2009. 8 000 1.2. Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése 2007. III. negyedév 25 000 1.3. Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése 6 400 2. A fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra 2.1. Szűrés, diagnosztika (telemedicina) fejlesztése beépítésre kerül a többi konstrukcióba 2.2. Sürgősségi ellátás fejlesztése (mentés, légimentés) 13 400 2.2. Sürgősségi ellátás fejlesztése SO1 (ezen belül gyermek sürgősségi) SO2, PIC 25 800 2.3. Regionális vérellátó központok fejlesztése 3 000 2.4. A struktúraváltást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban. 98 000 2.5. Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása 18 000 2.6. Infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban 73 500 3. Információ- technológiai fejlesztések az egészségügyben 3.1. Intézményen belüli betegazonosítási, ügyviteli és üzletviteli rendszerek fejlesztése 2008. III. félév 10 000 3.2. Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és Ágazati Portál fejlesztése 2008. II. negyedév 2 000 3.3. Térségi, intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktúra mintarendszerek kiépítése 3.4. Mentésirányítási rendszer 4 200 Összesen   290 300

1. Járóbeteg-szakellátó hálózatok létrehozása és fejlesztése 1.1. Járóbeteg-szakellátó központok kialakítása, fejlesztése A fejlesztés célja a járóbeteg-szakellátó intézmények integrált rendszerének kialakítása régiókon belül. A hálózatot képező csúcsintézmény szerepét és a koordinációs feladatokat a megyei járóbeteg-szakellátó központok látják el akik, a hálózatot képező kistérségi járóbeteg-szakellátó központokkal korszerű információtechnológia, telemedicina alkalmazásával képeznek közvetlen kapcsolatot. A megyei központok térségi feladatok körében definitív ellátást, általános, valamint speciális diagnosztikai szolgáltatásokat, szűréseket és szakrendeléseket, valamint egynapos ellátásokat (sebészet, terápia, diagnosztika, kúraszerű ellátás) biztosítanak magas technikai színvonalú eszközökkel. 1.2. Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása, fejlesztése (R2) A szakellátás elérhetőségének fizikai biztosítása legalább szakmai minimum szinten azokon a területeken, ahol jelenleg nincsen közfinanszírozott szakellátás, illetve ahol a kistérség lakossága az esetlegesen meglévő szórvány közfinanszírozott ellátások mennyisége és szakmai összetétele alapján nem tekinthető ellátottnak. A konstrukcióban azok a kistérségek kerültek kijelölésre, ahol egy szolgáltató által nyújtott közfinanszírozott szakellátási kapacitás nem éri el a heti 70 órát az alapvető szakmák tekintetében, vagy az elérhető közfinanszírozott járóbeteg szakellátási kapacitások nem terjednek ki az alapszakmákra és alapvető diagnosztikára. A kistérség lakosságszáma meghaladja a 15.000 főt. 1.3. Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése (R1) Emelt szintű járóbeteg szakellátás elérhetőségének biztosítása azokon a területeken, ahol 2007. április 1-ét követően már nem rendelkeznek közfinanszírozott aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással, vagy csak 1 szakmára kiterjedő, 20 ágy aktív kapacitása van. A fejlesztés hozzájárul a kórház kiváltó szolgáltatások magas színvonalú biztosítására alkalmas infrastruktúra megteremtéséhez, valamint a régión belüli járóbeteg szakellátás magasabb szintjének megvalósításához.

2. A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása 2.1. Szűrés, diagnosztika (telemedicina) fejlesztése Országos programként a fejlesztés keretében a képalkotó és egyéb diagnosztikai gépek-berendezések (UH, dopler, artroszkóp, laparoszkóp, endoszkópos torony, urodinámiás torony, ECHO cardiográf, RTG képerősítő, digitális röntgengép, tüdőszűrő röntgenberendezés stb) beszerzésére, fejlesztésére, elavult eszközök cseréjére kerül sor. A telemedicína, teleradiológia különösen fontos a kórházhiányos területeken, a szolgáltatás helybe vitele érdekében. 2.2. Sürgősségi ellátás fejlesztése A fejlesztés keretében a sürgősségi betegellátást nyújtó szervezeti egységek további kialakítása, fejlesztése valósul meg regionális, megyei és kistérségi szinten, elsősorban azon területek szolgáltatói számára, ahol a leggyengébb az ellátás. A konstrukció kiterjed egyrészről a speciális sürgősségi ellátást nyújtó intézmények (SO1) (fertőző betegségek, égés, toxikológia, neurotrauma), mely régiókon átnyúló, illetve országos ellátásért felelősek, illetve súlyponti kórházak fejlesztésére. Másrészről magába foglalja a területi kórházak SO2 szintű sürgősségi ellátásának és a sürgősségi fogadóhelyek (azon intézményekben, melyekben a struktúraátalakítás következtében jelentős vagy teljes mértékű aktív ellátási kapacitás elvonás történt) fejlesztését. Országosan az esetek 90%-ában a 15 percen belüli elérési idő biztosítása a mentőállomás hálózat fejlesztésével, a bevethető egységek számának növelésével, optimális logisztikai tevékenység megvalósításával. A meglévő bázisok mellett az ellátatlan Dél-Alföldi régióban a légimentés feltételeinek megteremtése. A sürgősségi ellátó helyeken leszállóhelyek építése. 2.3. Regionális vérellátó központok fejlesztése A biztonságos vérellátás, az egységes vérkészítményekkel való gazdálkodás és a költség-hatékony működtetés igénye, valamint a nemzetközi szakmai elvárásoknak és hazai elveknek, illetve a helyes gyártási gyakorlat (GMP) elvárásainak való megfelelés indokolja a fejlesztést. Megvalósul a vérkészítmény előállítási, tárolási feltételeinek, illetve a vérfelhasználás gyűjtésének korszerűsítése, egységes IT-rendszer, illetve a kutatási és fejlesztési tevékenységek infrastrukturális feltételeinek biztosítása és a speciális szolgáltatások (pl. futárszolgálat vérszállításra, vérmintagyűjtésre) fejlesztése.

2. A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása 2.4. Struktúraváltást támogató infrastruktúra fejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban Az egészségügyi ellátások hatékonysága és minősége érdekében a kórházak infrastruktúra fejlesztése valósul meg, amely kiterjed a szív- és érrendszeri betegek ellátásának infrastruktúra-fejlesztésére is. A konstrukcióban tervezett infrastruktúrafejlesztés komponensei a fekvőbeteg-szakellátás ellátási formáinak teljes spektrumára, illetve szintjeire terjednek ki. A fejlesztés az új fekvőbeteg ellátórendszer keretében kialakított „új munkamegosztás” alapján kijelölt progresszív tevékenységek elvégzéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztéseket foglalja magába. A fejlesztés kiterjed a kiemelt és területi kórházak feladatainak ellátáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztésre. Ezen belül lehetőség van telephely és pavilon felszámolását lehetővé tevő épület felújításra, átépítésre, új tömb építésére. Továbbá meglévő épületek energetikai és gépészeti modernizációs, különösen a környezeti terhelést, valamint a működési költségeket csökkentő fejlesztésére (nyílászárók, hőszigetelés stb.), kiemelt kórházak kiemelt feladatainak ellátáshoz szükséges épület átalakításra, modernizálásra és gép-műszer beszerzésre. A gép-műszer csere, illetve hiánypótlások valamint korszerű technológiák biztosítása elsősorban a minimum feltételeknek való megfelelés érdekében javasolt, emellett a vezető halálokok (szív-érrendszeri, onkológia és emésztőrendszeri) korai felismerését és magas szintű kezelését biztosító diagnosztikai és terápiás eszközök beszerzése támogatható. Az informatikai fejlesztés kiterjedhet a digitális képarchiválás és telemedicinális eszközök beszerzésére is. A kiemelt kórházak esetében csak olyan kiemelt feladatok ellátását biztosító fejlesztés támogatható, amely feladat ellátása a megyében, illetve az ellátási területen működő más közfinanszírozott aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény (kiemelt vagy területi kórház) által nem megoldott, és amely esetében az intézmény területi ellátási kötelezettség kiterjed az teljes megyére. Kétfordulós pályázat

2. A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása 2.5. Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása Az onkológiai ellátásra specializálódó onkológiai centrumok funkcionális hierarchiájának kialakítása lehet csak bázisa az országosan egységes onkológiai ellátás alapjának. Az integráció által kialakuló komplex onkológiai ellátás szükségszerűen javítja a túlélési eredményeket és az életminőséget. Az onkológiai beteg utak világos kijelölése, a kötelezően alkalmazott  és ellenőrzött szakmai protokollok, golden standard alapján elvárható az ellátás minőségének javítása. A regionális és megyei onkológiai központokban biztosítani kell a komplex ellátás lehetőségeit: kemoterápiás-sugárterápiás-sebészi kezelések lehetőségeit, és összehangoltan kell tevékenykednie a hematológiai és a szolid tumor ellátásnak. A regionális centrumok és megyei centrumok hálózatának a sürgősségi onkológiai ellátást 70-100 km-en belül egyórás átlagos eléréssel biztosítani kell, (vena cava syndroma, gerincvelő sérülés esetén ez sugárterápiás ellátást jelent, a kemoterápiás kezelések okozta neutropénia esetében az állapotstabilizálást minden onkológiai ellátónak biztosítani kell). A regionális központnak a nemzeti Rákkontroll program értelmében 1,5-2 millió lakos ellátására kell alkalmasnak lennie. Regionális központ kialakításának alapvető feltétele a patológiai diagnosztika, a képalkotó diagnosztika, a sugárterápiás ellátás, ill. a sebészeti ellátások/sebészi rekonstrukció fejlesztése az ellátandó terület igényeinek megfelelően. Az ellátás biztonsága és garantált minősége csak a legmodernebb, európai színvonalú technikával felszerelt, és nagy tapasztalatú orvosokkal biztosíthatja a daganatos betegek komplex, hatékony ellátását. A konstrukció keretében a fejlesztés kiterjed épület rekonstrukcióra, felújításra, bővítésre, akadálymentesítésre a regionális és a megyei centrumokban. Továbbá a gép-műszer cserére, illetve hiánypótlásokra, melynél elsőbbséget élvez a 10 évnél öregebb sugárterápiás géppark cseréje a minimum feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében, és a költség-hatékony új terápiás effektussal bíró, mellékhatásokat mérséklő korszerű új eszköz beszerzésére. Támogatott eszközök: terápiás gép-műszerek, ápolási eszközök, valamint lineáris gyorsítók, dedikált tervezőrendszerek, digitális képtovábbítók, terápiás képalkotók., teleradiológia, molekuláris patológia, képalkotó diagnosztika (pl. digitális rtg, UH,), hisztológiai, citológiai diagnosztika, speciális kemoterápiás berendezések, eszközök beszerzése. Mindezek mellett támogatható az egységes, standardalapú onkológiai dokumentáció kialakítása. Kétfordulós pályázat

2. A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása 2.6. Infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban A hazai egészségügyi szakellátás csúcsán álló egyetemek, és kiemelt csúcsintézmények A konstrukció keretében megvalósuló beruházások, fejlesztések az ágazat által javasolt intézményekben valósulhatnak meg a szakellátás (fekvő- és járóbeteg-szakellátás) szintjén elsősorban a korai halálozásban szerepet játszó vezető halálokok gyógykezelésében szerepet játszó magas progresszivitású szintű és kiemelt kórházak és speciális szolgáltatásaik területén. A hazai egészségügyi szakellátás csúcsán álló egyetemek, és kiemelt csúcsintézmények infrastruktúra-fejlesztése szolgálja a szakellátási struktúra átalakítását, a magas progresszivitású ellátás modernizálását, ami az egészségügyi ellátás minőségi fejlesztésén túl összefüggésben van az oktatással is. A fejlesztések a Debreceni Egyetemet (DOTE, DEOEC), a Pécsi Egyetemet (POTE) és a Szegedi Egyetemet (SZOTE, Szegedi Egészségügyi Központ, Egészségipari Park és Technológiai Központ, Jósa András Kórház - Nyíregyháza, Csillagpont Kórház - Miskolc, Kaposi Mór kórház - Kaposvár) is érintik. Ez lehetővé teszi egy, a méretgazdaságosság és az erőforrás-allokáció szempontjait is figyelembe vevő, hatékony, koncentrált struktúra kialakítását. Az így létrejövő intézményi struktúra magas színvonalú ellátást biztosít az oktatás és innováció számára, valamint a gyógyászati tényezőktől független egészségturizmus fejlesztését is segíti. A program keretében az infrastruktúra-fejlesztés kiterjed: A telephelyek és pavilonok számának csökkentését és/vagy megszüntetését elősegítő építészetileg is korszerű épület építésére (tömbépület), valamint épületbővítésre, valamint rekonstrukcióra, felújításra a környezeti fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve. Korszerű, gép-műszerek beszerzésre: diagnosztikai gép-műszerek, előtérbe helyezve a digitális technológián alapuló eszközöket (telemedicina alkalmazása), a kiszervezett tevékenység eszközei nem szerezhetők be, de a saját működtetésű CT, MRI cseréje megvalósítható. speciális gép-műszerek (kivéve PET/CT) patológiás eszközök terápiás eszközök (pl. egynapos ellátás eszközei), ápolási eszközök kórházi bútor, berendezés, mobilia Info-kommunikációs rendszer eszközei (intézményközi) Energiatakarékos megoldások bevezetése (pl. fűtés stb.) Központi sterilizáló berendezései

3. Információtechnológia fejlesztések az egészségügyben 3.1. Intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése A program célja az Európai Egészségbiztosítási Kártya bevezetésére vonatkozó közösségi akciókkal összhangban kialakítandó (a TAJ-kártya, a Közgyógy-igazolvány [elektronikus pénztárca], az Európai Egészségbiztosítási Kártya, a Nyugdíjas Igazolvány és az Ügyfélkapu-belépő funkcióit egyesítő) multifunkciós egészségügyi kártya működőképességét garantáló – az EKOP támogatásával telepített – végponti elfogadóhelyek (intézményenként egy darab) használhatóságának biztosítása, az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztésével (beteg-beléptetés, orvos-beteg találkozásonkénti jogviszony- igazolás, jogviszonyadatok frissítése, betegek kiléptetése). Ügyviteli és üzletviteli rendszerek bevezetése, melyek hozzájárulnak az intézmények gazdálkodásának hatékonyabbá tételéhez. 3.2. Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és Ágazati Portál fejlesztése A program célja olyan információ-rendszer megvalósítása, amely az egészségügyben nyilvántartott közhiteles adatok limitált körét (pl.: Egészségügyi Szolgáltatók Nyilvántartása, Gyógyszertörzs, TAJ validálás) az Ágazati Portálon megjeleníti, és az ágazati szektor szereplői – ellátottak, ellátók, intézmények és irányítók – részéről a közérdekű, közhiteles egészségügyi adatokra irányuló különböző szintű lekérdezéseket (emberi/gépi hozzáférés biztosításával) egységes felületen fogadja és megválaszolja. A tervezett további elektronikus közhiteles nyilvántartások: Transzplantációs Nyilvántartás, Orvos- Fogorvos- Gyógyszerész-, Klinikai Szakpszichológus- Egészségügyi Szakdolgozó Törzsek, Engedélyezett Orvostechnikai Eszközök, Engedélyezett Egészségügyi/Orvosi Beavatkozások. 3.3. Térségi, intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktúra mintarendszerek kiépítése A program célja a 2004-2006-os tervidőszakban a Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Programban (HEFOP), a 4.4. intézkedés keretében 3 régióban kiépült, az összes ellátási szinten működő egészségügyi ellátó intézmény számára internet alapú, biztonságos kommunikációs csatornát használó, e-Egészségügyi szolgáltatásokat (e- lelet, e-konzílium, e-recept) nyújtó mintarendszerek tapasztalatait felhasználva, annak továbbfejlesztése és országos szintű elterjesztése.

A TAMOP egészségügyi humánerőforrás tervezése, támogatható tevékenységei

Tervezett forrás 2007-2013 (millió HUF) A tervezett humánerőforrás-fejlesztések pénzügyi felosztása (indikatív) TÁMOP / Intézkedés Konstrukció Indítási idő Tervezett forrás 2007-2013 (millió HUF) 1. Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés 1. 1. Munkahelyi egészségfejlesztési programok 2009. 1 900 1. 2. Egészségfejlesztési ismeretek beépítése a közoktatásba, pedagógusképzés 2007. III. negyedév 1 000 1.3. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok 6 000 1.4. Szűrőprogramok és kampányok 2007. IV. negyedév 9 000 1.5. Koragyermekkori (0-7 év) program 2007.III. negyedév 2 500 2.2. Kistérségi és települési egészségtervek, programok 4 000 Rész összesen   24 400 2. Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakításának támogatása 2.1. Egészségügyi humánerőforrás monitoring 2.2. Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés 8 000 2.3. Laikusok és civil szervezetek oktatása 2 000 2.4. Regionális egészségfejlesztési modellprogramok és egészségmonitorozási rendszer 7 000 2.5. Foglalkoztatás támogatása 6 900 2.6. Vezetésirányítás és integrált minőség menedzsment rendszerek, illetve betegazonosításai rendszerek fejlesztése 5 000 29 900 Összesen 54 300

1. Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzése 1.1. Munkahelyi egészségfejlesztési programok A konstrukció a munkahelyeken dolgozók egészségének megóvására, fejlesztésére, egészségesebb munkafeltétek megteremtésére irányul. A munkahelyi környezetben végzett, a munkáltató és a munkavállaló bevonásával történő, munkabiztonsággal és egészséggel kapcsolatos ismeret és tudatosság megerősítése, munkahelyi egészségfejlesztési programok szervezése közvetlenül szolgálja a munkavállalók egészségi állapotának javítását, csökkentheti a betegségek miatti munkából kiesett idő hosszát. 1.2. Egészségfejlesztési ismeretek beépítése a közoktatásba, pedagógusképzés Egészségfejlesztési alapismeretek tananyagainak létrehozása, akkreditálása, az egészségfejlesztési ismeretek oktatására alkalmas szakemberek képzése és oktatási segédanyagok elkészítése. Cél, hogy az egészségfejlesztési alapismeretek beépítésre kerüljenek az oktatás minden szintjén (közoktatásba, felsőoktatásba, felnőttképzésbe, pedagógus-továbbképzésbe). A komplex megközelítés egyik fontos eleme a lakosság egészségfejlesztési alapismereteinek széleskörű javítása, valamint az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek tudásának frissítése. 1.3. Egészségre nevelő, szemléletformáló és életmód programok Az egészségi állapotot leginkább befolyásoló életmódbeli kockázati tényezők (pl. egészségtelen táplálkozás, inaktív életmód, túlterheltség, stressz, depresszió stb.) csökkentésére, vagy kiküszöbölésére irányuló - a korszerű népegészségügy alapelveinek figyelembe vételével – komplex, az adott megvalósulási helyszínen a legszélesebb partneri együttműködés keretében megvalósított életminőség javító-, közösségfejlesztési és prevenciós programok ösztönzése különös tekintettel a fiatal korosztályra.

1. Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés 1.4. Szűrőprogramok és kampányok A program átfogó célja elsősorban a szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok (emlőrák, méhnyakrák) fontosságára történő figyelem felkeltése, a szűrésekkel kapcsolatos tudnivalók megismertetése, a célcsoportok szűrésen való részvételének növelése különösen a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok számára. A konstrukció hozzájárul a rosszindulatú daganatos és a szív és érrendszeri betegségek okozta halálozás 5%-os csökkenéséhez 2013-ig, illetve a betegségmentes, azaz egészségben eltöltött életévek száma és a születéskor várható élettartam növekedéséhez. 1.5. Kora gyermekkori (0-7 év) programok A konstrukció célja a 0-7 éves korú gyermekek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre sikeres és egészséges életkezdetének támogatása, az életkezdethez szükséges feltételek esélyeinek a növelése, a gyermekek- és közvetetten a szülők integrációs esélyeinek növelése módszertani háttér kialakításával, térségi egészségügyi együttműködések előkészítésével, a programban érdekeltek közti kommunikáció elősegítésével, tanagyagok kidolgozásával, a folyamat szakmai felügyeletének biztosításával és folyamatos értékelésével. A konstrukció a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program, valamint a Gyermekesély zászlóshajó program céljait erősíti. 1.6. Kistérségi, települési egészségtervek és programok A települési, kistérségi, „stakeholderek” (döntéshozók, közösségi vezetők, közvélemény-formáló szereplők, szakemberek) érzékenyítése, ismeret bővítése, kompetencia fejlesztése az átalakulóban lévő ellátórendszer szolgáltatást igénybevevő oldalának fejlesztése, továbbá az egészséget támogató döntéshozatali mechanizmusok meghonosítása érdekében. A kistérségek településein a közösségfejlesztés módszerével a lakosság egészségének, életminőségének fejlesztését célzó településközi kezdeményezések, cselekvési programok és intézkedések támogatása, a településenkénti egészségállapotbeli különbségek mérséklése érdekében. A helyi, települési humán erőforrás fejlesztés az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek és a hátrányos helyzet mérséklésének helyi közösségfejlesztésen alapuló, stratégiai és operatív kezelésére.

2. Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakításának támogatása 2.1. Egészségügyi humánerőforrás-monitoring Az egészségügy strukturális reformjához kapcsolódó változások hatásainak szervezett és tudatos kezelése a felszabaduló humánerőforrás tekintetében. A strukturális reform következtében több ezer egészségügyi dolgozó átképzése, elhelyezkedésének támogatása válik szükségessé. A kidolgozandó programok biztosítják a felszabaduló humánerőforrás kezelését, jó irányba terelését, a lehetőségek felkeresését és biztosítását. Az egységes humánerőforrás-monitoring rendszer alapját képezi a szükséges képzések, átképzések, illetve a foglalkoztatás-támogatás tervezése. 2.2. Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára Az ágazati szerkezet-átalakítással összefüggésben az egészségügyi infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó humánerő-forrás fejlesztése, a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség-, és a munkaerő-piaci igényekre reagáló képességének növelése, a megváltozott igényekhez és hiányokhoz alkalmazkodó szükséges foglalkoztathatósági kompetenciák kialakítása és fejlesztése, a foglalkoztatásban részt vevők számának növelése a képzések, továbbképzések és átképzések, illetve a formális (esti, levelező) egészségügyi képzések kiszélesítésével. A képzések által motivált, kompetenciákban megerősített, a munkaerő piacon biztosabb alapokon álló egészségügyi humánerőforrás képes az átstrukturált ellátórendszer megfelelő színvonalú működtetésére, az egészségügyi ellátás területi egyenlőtlenségeinek a csökkentésére, a lakosság szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítására, és az ellátotti kör elégedettségének a javítására.

2. Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakításának támogatása 2.3. Laikusok és civil szervezetek oktatása A képzési program célja a laikusok, az önkéntesek és a civil szervezetek tagjainak képzése az egészségügyi ellátórendszer civil támogató és segítő hálózatának fejlesztése, a lakosság életviteli kompetenciáinak javítása, az öngondoskodás, önellátás képességének növelése, az indokolatlan egészségügyi szolgáltatások igénybevételének csökkentése. 2.4. Regionális alapú országos egészségmonitorozási rendszer kiépítése A konstrukció közvetlen célja az akadémia és a kormányzati szféra népegészségügyi területen való intézményesített együttműködése révén az egészségobszervatórium-rendszer országos rendszerének a kiépítése a politikai, hangsúlyozottan az egészségpolitikai döntéshozatal és a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi gyakorlatának támogatására. 2.5. Foglalkoztatás támogatás A konstrukció segíteni kívánja a most indított Mobilitási programmal összhangban a szerkezetátalakítás során felszabaduló szakemberek átcsoportosítását a korábban kialakult regionális létszámhiány kompenzálására. A humánerőforrás átszervezését differenciáltan, a regionális szükségletek figyelembevétele mellett kell végrehajtani. A fejlesztés legfontosabb célja az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakítása következtében felszabaduló humánerőforrás-kapacitások ágazatban tartása, a korábbiakban kialakult regionális orvosi és szakdolgozói kapacitáshiányok betöltése, a struktúraváltást követően felszabaduló humánerőforrás átvezetése az elöregedő korfájú -, illetve hiányszakmákba, a felszabaduló kapacitások átvezetése a struktúraváltás következtében megnyíló, bővülő szakellátásokba.

2. Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakításának támogatása 2.6. Vezetésirányítás és integrált minőség menedzsment rendszerek, illetve betegazonosítási rendszerek fejlesztése A konstrukció kiterjed az egészségügyi ellátórendszer szerkezet- átalakítását követően az új struktúrában biztosított ellátások színvonalának javítására, a minőség- és rizikómenedzsment eljárások bevezetésére és elterjesztésére. A szolgáltatások színvonalának növelése érdekében hiányzó szakmai irányelvek és protokollok kerülnek kialakításra, bevezetésre és alkalmazásra. A működési hatékonyság növelésére a szerkezetátalakításban érintett intézményeknél vezetésirányítási fejlesztések és kontrolling rendszer bevezetésére is sor kerül. Ezen kívül az intézményen belüli betegazonosítás és betegirányítás kialakítása is támogatható. Minőségmenedzsment rendszerek bevezetése és elterjesztése, tanúsítása és akkreditálása az egészségügyi szolgáltatóknál A minőségirányítási rendszerek, köztük informatikai minőségirányítás kialakítása, tanúsítása, ill. akkreditációja Egészségügyi szakemberek minőségügyi képzése Működő minőségmenedzsment rendszerek tanúsítása, diagnosztikai laboratóriumok akkreditálása Betegbiztonságot szolgáló adatgyűjtési, adatkezelési rendszer kialakítása Egészségügyi rizikómenedzsment képzés kialakítása, szakemberek rizikómenedzsment képzése Egészségügyi intézményi informatikai biztonsági fejlesztések, ITIL módszertan alkalmazásának bevezetése A szakmai irányelvek, protokollok készítése, korszerűsítése Szervezeti hatékonyság fejlesztése a struktúraváltásban érintett intézményeknél Egészségügyi kontrolling rendszer bevezetésének támogatása az egészségügyi ellátórendszer különböző szintjein Egészségügyi pólus-fejlesztésekben érintett intézmények vezetésirányítási felkészítése Betegazonosítási – és irányítási rendszerek bevezetésének előkészítése Pilot betegút-követés rendszerfejlesztés

Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! ê Köszönöm megtisztelő figyelmüket !